Formálódik a balti energiapiac

Címkék:
• energia
• energiapolitika

A balti országok energia-összeköttetését célzó terv célja, hogy a régió energiapiaca erősebben integrálódjon, ahogy azt az Európai Bizottság az energiapolitika második stratégiai felülvizsgálata után, 2008 novemberében célul tűzte ki.

A terv megvalósítására várhatóan Svédország vezényletével kerül sor, az év második felében, júliusban ugyanis Stockholm veszi át az Európai Unió Tanácsának Elnökségét Prágától, a svéd elnökségi prioritások között pedig előkelő helyen szerepel a balti-tengeri régió.

A terv célja, hogy a liberalizált északi energiapiac modelljét a balti államok átvegyék, és ezzel lefektessék egy regionális energiapiac alapjait. A Bizottság szerint ezután az északi piaccal való integráció már csak egy lépés.

Az EU belső piaci szabályának megfelelően működő integrált piac megteremtéséhez a következő lépések megtételét tartják szükségesnek:

• A szabályozott tarifák és a határon átnyúló kereskedelemhez fűződő korlátozások eltávolítása,
• az átviteli rendszerirányítók (Transmissions System Operator – TSO) különválasztása és
• a kiskereskedelmi piac megnyitása (EurActiv.com 25/03/09).

Infrastruktúra-projektek

A terv szerint számos infrastruktúra-projektre lesz szükség ahhoz, hogy a balti államok villamosenergia-hálózatát Lengyelországgal, illetve az északi országokkal összekössék, illetve a három balti ország közti hálózatokat megerősítsék. Projektek újabb sorozatát kell levezényelni -köztük a Finnország és Svédország közti Fenno-Skan II-t- hogy az északi országok hálózatait is összekössék egymással.

Az északi szélenergiatermelésből származó „loop flow[1]”, vagyis párhuzamos áramlások megszüntetésére két lehetőség van, de a tervek a német-lengyel összeköttetések javítását helyezik előtérbe a két piac integrációjával szemben.

Mindezek mellett a balti-tengeri államok a források és az útvonalak diverzifikációján keresztül szeretnék növelni az energiabiztonságukat. A lehetséges projektek között van, amely új összeköttetések kiépítését jelenti, van, amely az eddigi kapcsolódásokban tenné lehetővé, hogy az energia visszafelé is áramolhasson, tervezik továbbá folyékony-gáz (LNG) terminálok és egyéb gáztározók építését.

Pénz a gazdaságélénkítő csomagokból

A Bizottság szerint a régió energia-ifrastruktúra projektjei nagyjából fél milliárd euró támogatást kaphatnak, mivel a javasolt beruházások többségére van előirányozva forrás az Európai Unió gazdaságélénkítő csomagjában (EurActiv.hu 2009.05.11.).

„A balti államok továbbra is energia-szigetet képeznek. Ennek az elszigeteltségének sürgősen véget kell vetni. A tervezett lépéseket és projekteket nézve, melyeket a régió országai is támogatnak, úgy vélem, hogy ezt a célkitűzést középtávon el lehet érni.” – mondta Andris Piebalgs energiaügyi biztos.

Christian Kjaer, az Európai Szélenergia Szövetség vezérigazgatója ugyanakkor rámutatott, ezek a projektek már egy ideje folyamatban voltak az átviteli rendszerirányítóknál. Szerinte sokkal ambiciózusabb pán-európai projektekre van szükség ahhoz, hogy el lehessen indulni egy „valóban integrált európai energiapiac” felé.

„A meglévő Lengyelország-Svédország vezeték felújítását is be kellene venni a tervek közé.” – érvelt.

Vélemények:

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke megköszönte a nyolc balti-tengeri országból összeállt munkacsoport munkáját. „Az egyetértési nyilatkozat aláírása azt a szolidaritást jelképezi, amely a Bizottság és a tagállamok közti együttműködést mozgatta. A múlt októberi találkozásunk óta számos lépésről sikerült megállapodásra jutni, melyek mind a balti-tengeri régió energiabiztonságát hivatottak növelni.” – mondta.

Az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) ügy tekint a balti-államokra vonatkozó összekapcsolási tervre, mint a régió pán-európai áramhálózatának első lépésére.

„Az európai energiapiac jelenleg kissé szedett-vedettnek képet ad, ahol egyes kis részek elkülönülnek a többi, egybefüggő területtől.” – mondta Christian Kjaer, az EWEA vezérigazgatója. „Létfontosságú, hogy minden területet összekapcsoljunk és egy teljes összeköttetésben álló belső energiapiacot alakítsunk ki. Csak ez fedheti fel a beruházók előtt a szénhez és a gázhoz kapcsolódó valós kockázatot, és így válhat a benzin áringadozásától mentes szél, a leginkább költséghatékony és a legalacsonyabb kockázattal bíró energiaforrássá a beruházások számára.” – tette hozzá.