Déli Gázfolyosó: az EU csúcs és döntés előtt

Címkék:
• déli áramlat
• energia
• eu
• nabucco

Az EurActiv szerkesztőségéhez eljutott a május 8-ára tervezett rendkívüli gáz-csúcs záródokumentumának tervezete. A szövegből az derül ki, hogy az Unió az ügyet nagyon rövid határidőn belül, még idén júniusban dűlőre kívánja vinni. A tervezet felszólítja a tagállamokat és Törökországot, gyorsítsák fel a köztük zajló egyeztetéseket és „2009 júniusáig”, vagyis egy hónap múlva, kerítsenek sort a kormányközi megállapodás aláírására.

A cseh elnökség által szervezett találkozón az uniós intézmények mellett Azerbajdzsán, Grúzia, Kazahsztán, Törökország és Türkmenisztán képviselői is részt vesznek. Bár a rendezők „csúcstalálkozónak” keresztelték el, az eseményen nem lesznek jelen a tagállamok állam- és kormányfői.

A cseh elnökség várhatóan kormányközi megállapodást sürget majd a Törökországot, Görögországot és Olaszországot összekötő, ITGI gázvezeték ügyében is. Egyelőre ez a projekt is a tervezési fázisban vesztegel, holott 2007 júliusában mind a görög, mind az olasz és a török kormány támogatásáról biztosította. A cseh elnökség szerint a megállapodást „2009 végén” kell legkésőbb aláírni.

A találkozón szó lesz az ún. „transz-kaszpi kapocsról” (Trans-Caspian Link) is, amely a Kaszpi-tenger alatt, Türkmenisztánból szállítana földgázt az azeri fővárosba, Bakuba. A transz-kaszpi vezeték megépülése Nabucco előfeltétele, mivel csak így tölthető meg a csőhálózat elegendő gázzal ahhoz, hogy Európa energiafüggősége valóban csökkenjen. A világ legnagyobb tava alatt tervezett gázszállítást azonban könnyen meghiusíthatja az a nemzetközi jogi vita, ami a Kaszpi-tenger vízterületeivel kapcsolatban, a partmenti államok között fennáll.

A „Déli Gázfolyosó” fogalmát még pontosítani kell

Az EU tagállamainak még meg kell állapodniuk arról, hogy mit is értenek pontosan a „Déli Gázfolyosó” elképzelés alatt, vagyis, hogy pontosan mely projektek tartoznak ide

Az Európai Bizottság tavaly novemberben mutatta be az energiapolitika második stratégiai felülvizsgálatáról szóló jelentés-csomagot. A dokumentum-csomag szerint az Uniónak bővítenie kell a Kaszpi-térségből származó gázforrásait, amikor azt „a politikai feltételek engedik”. A felülvizsgálatban nevesítették a Nabucco projektet, az ITGI vezetéket és a Déli Áramlatot. A januári orosz-ukrán gázvitát követően mindhárom tervezett vezetékrendszert alkalmasnak találták arra, hogy csökkentse Európa gázfüggőségét.

A javaslat-csomag azonban nem definiálta pontosan a Déli Gázfolyosó elképzelését. „Egyelőre tisztázatlan, mit kell érteni a fogalom alatt.” – vallotta be az egyik nagy tagállam vezető diplomatája az EurActiv-nak.

A csehek által szervezett találkozón sor kerülhet némi pontosításra, habár a záródokumentum tervezetéből úgy tűnik, a lehető legtágabb fogalmazással írják majd körül a kifejezést.

„A Déli Gázfolyosó elképzelése kiegészíti az EU egyéb, már létező energiaügyi partnerségeit és projektjeit, eseti alapon pedig nyitott arra, hogy harmadik felek is részt vegyenek és együttműködjenek egy-egy projektben.” – olvasható a dokumentumban.

A Déli Gázfolyosó tervét „egy modern selyemúthoz” hasonlítja, amely „országokat és embereket köt össze” a régióban. A tervezet szerint az EU azt reméli, hogy a projekt megvalósulása „katalizátorként ösztönzi majd a további együttműködést más szektorokban”, beleértve a közlekedés területét is.

Versengő projektek

Az egymással versengő projektek közben megkezdték a saját kampányaikat, hogy az EU minél erősebb politikai támogatását állítsák maguk mögé. Bár ezek közül a Nabucco a legismertebb, más elképzelések is léteznek, melyeknek eddig kevesebb nyilvánosság jutott.

A norvég állami tulajdonban lévő StatoilHydro 2008 februárjában csatlakozott a transz-adriai vezeték (Trans-Adriatic Pipeline, TAP) projekthez, amely a svájci EGL csoporttal együtt 520 km hosszú vezetékkel kapcsolná össze Albániát és Olaszországot.

A vezeték Görögországon és Albánián keresztül szállítana gázt az Adriai-tengeren keresztül Olaszország déli Puglia régiójába, ahonnan továbbjuthat Nyugat-Európa felé. Ha a vezetékeket bekapcsolják a török gázhálózatba, akkor akár a kaszpi-térség potenciális gázforrásait is fel lehet használni, igaz, ebben az esetben kimarad a közép-kelet-európai térség, amely a leginkább, gyakran 80 százalék fölötti mértékben függ az orosz gáztól.

„A TAP vezeték gázszállítási kapacitása évi 10 milliárd köbmétert körül mozogna, de ezt akár évi 20 milliárdra lehet emelni.” – olvasható a konzorcium egy tavalyi sajtóközleményében, melyet azután adtak ki, hogy a StatoilHydro is csatlakozott a kezdeményezéshez. A vezetéket „legkorábban 2011-ben” helyezhetik üzembe, ami a szállítási igényektől függően módosulhat.

A norvég gázóriás részvétele növelheti az EU tagállamainak érdekeltségét, mivel a StatoilHydro jelenleg is megbízható beszállító az európai piacon, ráadásul Norvégia Európa második legnagyobb gázszállítója Oroszország mögött.

Azonban ennél is fontosabb lehet, hogy a vállalt 25,5 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a Shah Deniz gázforrásaiból, ami Azerbajdzsán legnagyobb feltárt gázmezeje. Ez a tény komoly licitálóvá teheti a TAP-ot a Kaszpi-térség infrastruktúra projektjeiben.

„A TAP projektben való részvételünkkel vonzó utat ajánlunk az európai piac számára a Shah Deniz gázforrásaihoz.” – mondta Rune Bjřrnson, a StatoilHydro vezérigazgató-helyettese. A brit olajóriás, a BP szintén 25,5 százalékban részesedik a Shah Deniz forrásaiból, és egyedül ő működteti a mezőt.

A Shah Deniz feltárása 2006-ban kezdődött meg. A TAP 2008 februárjában úgy nyilatkozott, további forrásokat állnak rendelkezésére, így a munkálatok a második fokozatba léphetnek. Ez azt jelenti, hogy a kitermelés megkezdődhet, amint minden feltétel teljesül.

Robert Klein, a TAP igazgatója elmondta, a projekt maga lehet a „hiányzó láncszem” a Déli Gázfolyosóban, elfogadható, 1,5 milliárd eurós áron és méltányos időkeretben. Véleménye szerint az egyetlen fennálló akadályt Törökország jelenti: Ankarának javítania kell a vezeték-hálózatán és bele kell egyeznie, hogy harmadik felek is használhassák azt.

Következő lépések:

• május 8.:„Déli Gázfolyosó – az új selyemút” csúcstalálkozó Prágában
• június: A Nabuccóról szóló kormányközi megállapodás várható aláírása.