Megszavazta az EP a gáz- és árampiaci liberalizációt

EP Sajtószolgálat
2009. április 24., péntek

Megosztás:

Az energiapiac versenyképességének fokozása és a fogyasztók fokozottabb védelme is kiemelt célja az EP által elfogadott jogszabályoknak. A jövőben szét kell választani a termelési és a szállítási tevékenységet, a tagállamok azonban ennek három módja közül választhatnak. Az unión kívüli energiacégek befolyásszerzése korlátozható lesz.

Az Európai Parlament 2009. április 22-én nagy többséggel megszavazta a harmadik energia-csomagot alkotó jogszabályokat, miután korábban az EP és a tagállamokat képviselő Tanács informálisan már megállapodott a részletekről.

A tagállamoknak másfél év alatt kell átültetniük a jogszabályokat saját jogrendjükbe.

A termelés és a hálózatüzemeltetés szétválasztása

Az elfogadott szövegek szerint a tagállamoknak a termelés és a hálózatüzemeltetés szétválasztásának a következő módjai között kell választaniuk:

a tevékenységek teljes tulajdonosi szétválasztása (az integrált vállalatok eladják gáz-, illetve áramhálózatukat)
az integrált vállalatok fenntartása úgy, hogy a szállító hálózatot átadják egy független rendszerirányítónak (independent system operator - ISO)
független szállításirendszer-üzemeltető modell (independent transmission operator - ITO), ahol a cégek megtarthatják tulajdonukban a vezetékeket, de biztosítani kellene, hogy ezek a gyakorlatban függetlenül működnek

A harmadik lehetőségnél a tevékenységek valódi szétválasztása érdekében az EP bizonyos biztosítékokat határozott meg. Így független vagyonkezelőt kell kinevezni, továbbá felügyeleti szervet kell létrehozni a cég, a harmadik személy részvényesek és a szállításirendszer-üzemeltető képviselői, a vagyonkezelő és egyéb érdekelt felek képviselőiből. A vagyonkezelő bizonyos esetekben megvétózhatja a felügyeleti szerv döntéseit.

Emellett megfelelőségi programot kell elfogadni. Ez intézkedéseket határoz meg a megkülönböztető magatartás kizárása érdekében. A felügyeleti szervnek a megfelelésért felelős tisztviselőt kell kijelölnie. A menedzsment tagjaira összeférhetetlenségi szabályokat határoztak meg.

Nem EU-s cégek

A jogszabálycsomag bizonyos feltételek teljesítéséhez köti az Európai Unión kívüli cégeknek a hálózatüzemeltetésben történő befolyásszerzését. A nemzeti szabályozó hatóságok így elutasíthatják egy, harmadik ország állampolgára(i) által tulajdonolt hálózatüzemeltető cég piacra lépésének engedélyeztetését, ha a cég nem felel meg a tulajdonosi szétválasztás feltételeinek, illetve ha belépése kockázatnak tenné ki az adott tagállam vagy az EU energiabiztonságát.

Ezeket az intézkedéseket a jogszabály kihirdetését követő három és fél éven belül kell alkalmazniuk a tagállamoknak.

Fogyasztói jogok

A képviselők számos fogyasztóvédelmi rendelkezéssel egészítették ki a szöveget. Eszerint a fogyasztónak három hetes felmondási idővel joga lesz külön díj nélkül felmondani az áram-, illetve gázszolgáltatóval kötött szerződést; a szolgáltatóváltást követően hat héten belül végszámlát kell kapnia; kompenzációt kap, ha a szolgáltatás minősége nem megfelelő (pl. késedelmes vagy pontatlan számlák); tájékoztatni kell jogairól.

2020-ra a fogyasztók 80 százaléka számára hozzáférést kell biztosítani az „intelligens fogyasztásmérőkhöz”.

Egyetemes szolgáltatás

A képviselők felszólítják a tagállamokat, jelentősen csökkentsék az „energia-szegénységben” élők, vagyis az olyanok számát, akik anyagi okokból nem tudják megfelelően felfűteni az otthonukat.

A tagállamoknak garantálniuk kell a háztartások - és ha szükséges, a kisvállalatok számára - a villamos áram egyetemes szolgáltatását. Ezen fogyaszók számára megfelelő minőségű áramot kell biztosítani, könnyen és világosan érthető, átlátható, megkülönböztetéstől mentes árakon.

Európai Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség

Az EP szavazott az Európai Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség (ACER) létrehozásáról is.

Emellett két európai átvitelirendszer-üzemeltetői hálózatot (ENTSOE a villamos áramnál, illetve ENTSOG a gáznál) hoznak létre, amelyek többek között biztonsági, interoperabilitási, hozzáférési, energiahatékonysági, beruházási szabályokat állapítanak meg.

A jogszabályok ezeken túl erősítik a nemzeti szabályozó hatóságok közötti regionális együttműködést, és rendelkeznek ezek függetlenségének megerősítéséről is.

Előzmények

Az Európai Bizottság eredeti javaslata két lehetőséget adott volna a tagállamoknak: vagy a termelési és szolgáltatási, illetve a hálózatüzemeltetési tevékenység teljes tulajdonosi szétválasztása, vagy az integrált vállalatok fenntartása úgy, hogy a szállító hálózatot átadják egy független rendszerirányítónak (ISO).

Az uniós miniszterek 2008. június 6-ai tanácsi ülésén egy újabb lehetőségként a független szállításirendszer-üzemeltető modellt (ITO) határozták meg. Ez utóbbi szerint a cégek megtarthatnák tulajdonukban a vezetékeket, de biztosítani kellene, hogy ezek a gyakorlatban függetlenül működnek.

2008. júniusában az árampiaci liberalizációnál ezekkel az opciókkal szemben a teljes tulajdonosi szétválasztás kizárólagosságára voksolt az EP. A képviselők a gázpiacról szóló, 2008. július 9-ei, strasbourgi szavazáson olyan szövegeket fogadtak el, amelyek elvetették az ISO-t de támogatták az ITO-modellt.

A mostani szavazások alapján a tagállamoknak a három modell valamelyikét kell választaniuk.

Az Európai Parlament plenáris vitájában Herczog Edit a szocialista frakció nevében azt mondta, a harmadik energia-csomag több biztonságot és átláthatóságot hoz, fenntartható és megfizethető energiát biztosít a polgárok és a vállalatok számára, emellett csökkenti a tagállamok függőségét is. A képviselőnő kiemelte „az erős és független ügynökség” jelentőségét.