Miért unalmas az Európai Parlament?

Címkék:
• ep
• eu
• sajtó

A Corvinus Külügyi és Kulturális Egyesület (CKKE) két napos rendezvényén (április 9-10.) az EU és a média kapcsolatáról vitatkoztak vezető magyar médiumok újságírói, EP-képviselők és a magyarországi uniós kommunikáció szereplői.

Nincs rá kereslet

A konferencián résztvevő újságírók egyetértettek abban, hogy az Európai Unió és ezen belül az Európai Parlament munkája és működése túl bonyolult, éppen ezért eladhatatlan a nagyközönség számára.

A TV2 munkatársa, György Bence elmondta: „Csak azt közöljük, ami érdekes.” Bár a belpolitikai újságíró elismerte, hogy Magyarországon a kereskedelmi média helyzete eltér a „normálistól”, hiszen két nagy televízió oligarchiájára épül, így azok kénytelenek versengeni egymással, a résztvevők között akadt, aki kritikával illette a keresletalapú tartalomszolgáltatást.

A Magyarországi Európa Társaság elnöke, Hegedűs István kiemelte, uniós szinten is találhatók olyan ideológiai viták, melyek közelebb hozhatják az európai választásokat a magyar választókhoz. Hegedűs példaként egy korábbi athéni konferenciáról idézte Pat Cox liberális képviselőt, aki az európai euroszkeptikusok, a Lisszaboni Szerződés elleni igyekezeteinek izgalmas részleteiről beszélt.

„Nem lehet egy sztorit konfliktus nélkül eladni” – mondta Magyari Péter, az Index újságírója. Az uniós döntéshozatal jellegzetessége, hogy a résztvevők mindig kompromisszumra törekednek, az intézmények és az egyéb érdekképviseletek egyezkedése pedig a nyilvánosság számára láthatatlan keretek között zajlik. Magyari szerint ez lehetetlenné teszi, hogy egy-egy döntésről érdekes cikkek szülessenek.

Izsák Dániel, a Figyelő külpolitikai újságírója ugyanakkor úgy vélte, nem csak a „sztori” hiányzik az uniós ügyekből. Izsák szerint problémát jelent az is, hogy az EU döntéshozatala többszereplős. Az Uniónak nincs jól beazonosítható „arca”, akit a választók büntethetnének, vagy jutalmazhatnának szavazataikkal.

Tibay Csaba, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Egyesületének (NETE) elnöke ugyanakkor úgy vélte, az újságírónak az érdekes hírek készítése mellett a tájékoztatás is kötelessége, így azokat is meg kell szólítania, akiket nem érdekel az EU.

Nem kül-, de nem is belpolitika

A résztvevő újságírók szerint nem használ az uniós ügyek kommunikációjának az sem, hogy az olyan fajsúlyos kérdéseket, mint az EP-választás, belpolitikai kérdések dominálják.

Kalmár Szilvia, az EurActiv.hu főszerkesztője felhívta a figyelmet arra, hogy a pártok EP-listáinak szereplőit szinte soha nem lehet hallani arról nyilatkozni, milyen politikai szempontok alapján végeznék európai parlamenti munkájukat, ellenben gyakran használják fel belpolitikai állásfoglalásaikat a kampány elemeként.

Fóris György, a Bruxinfo Európai Elemző Iroda vezetője ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az újságírás továbbra is elkülöníti az „EU-s” és a belpolitikai kérdéseket. Fóris hangsúlyozta, hogy európai uniós tagságunk óta Magyarországnak az Európai Unió részeként kell tekintenie magára, így minden uniós kérdést egyben belpolitikai kérdésként kell kezelni. Fóris szerint egy sajtóorgánumnak nem kell külön EU-rovatot fenntartania, hiszen minden EU-releváns kérdés érinteni fogja a magyar politika valamelyik ágát, vagyis besorolható a hagyományos rovat-szerkezet egyikébe.

Egymásra mutogatás

Szemben az újságírók által megfogalmazott problémákkal, a két résztvevő EP-képviselő, Olajos Péter (MDF – EPP-ED) és Hegyi Gyula (MSZP - PES) arról számolt be, hogy a sajtó még a fajsúlyos kérdésekben sem kérdezi meg az EP-képviselők véleményét, mivel nem rendelkeznek elegendő háttértudással az Európai Unió és a Parlament működéséről.

Hegyi Gyula, aki képviselősége előtt újságíróként dolgozott, elítélendőnek tartotta, hogy a sajtó a brüsszeli munkában is csak a konfliktusos szituációkat keresi és elsősorban a napirend előtti felszólalásokról tudósít. Hegyi szerint ezek elhangzásakor csak néhány képviselő „lézeng” a teremben, a Magyarország számára is fajsúlyos kérdések a bizottsági munka során dőlnek el.

A képviselő kiemelte, hogy a Parlamentben szakmai munka folyik, éppen ezért legtöbbször az EP két legnagyobb ideológiai csoportja (az EPP-ED és a PES) együtt szavaz és ritka a politikai vita. Hegyi szerint emiatt hiányolják az újságírók a parlamenti munkából a konfliktust.

Olajos Péter ennek kapcsán kiemelte, hogy a magyarországi jogszabályok 50%-át az EU-ban alkotják. Ehhez képest legfeljebb azok elfogadásáról számol be a média, a törvényhozás közben nem tájékoztatják az érintetteket, amikor még lehetőségük lenne azt befolyásolni akár.

A képviselő az országos médiumok felelősségéről és általában véve az uniós témák alulreprezentáltságáról is beszélt a hazai sajtóban az uniós médiumokhoz képest. Példaként említette, hogy olyan fontos témára is, mint a Rába habzás megszüntetése csak egy méltatlan performance-szal sikerült felkelteni a magyar média érdeklődését. Sajnálatosnak vélte azt is, hogy annak ellenére, hogy képviselősége alatt szinte az egész Közel-Keletet és a Kaszpi-térséget bejárta, sőt a türkménbasival is találkozott, a sajtó egyetlen esetben sem kérte a véleményét az ügyben.

Bár Szederkényi Olga, a Magyar Rádió újságírója arról számolt be, hogy egy korábbi brüsszeli tudósítás alkalmával sikertelenül próbálta rávenni a magyar EP-képviselőket, hogy egy fotó erejéig álljanak össze, a néppárti Olajos Péter és a szocialista Hegyi Gyula baráti hangnemben, és általában egyetértésbe beszélgetett egymással a konferencián, igaz, politikai kérdésekre nem terelődött a szó.