Címkék:
• ep
• eu
• fehéroroszország

A képviselők 551 igen, 15 nem, 31 tartózkodó szavazattal fogadták el az EU Fehéroroszországgal kapcsolatos stratégiájával foglalkozó állásfoglalást. 

Az EP üdvözli azt a döntést, hogy a fehérorosz hatóságok nyilvántartásba veszik a volt elnökjelölt, Aljakszandr Milinkevics által vezetett „Szabadságért” elnevezésű mozgalmat, és engedélyezik két független napilap, a Narodnaja Volja és a Nasa Niva megjelentetését. A képviselők megjegyzik: további 13 független lap vár még engedélyre. 

A képviselők ugyancsak üdvözlik három politikai fogoly - Aljakszandr Kozulin (őt idén az EP emberi jogi elismerésére, a Szaharov-díjra is felterjesztették - a szerk.) Szergej Parszjukevics és Andrej Kim - kiengedését, egyben jogaik biztosítását követelik. 

Az állásfoglalás szerint az EU-val fenntartott kapcsolatok jelentős javítása érdekében Fehéroroszországnak

• olyan országnak kell maradnia, ahol nincsenek politikai foglyok
• garantálnia kell a média számára a véleménynyilvánítás szabadságát
• folytatnia kell az együttműködést az EBESZ-szel a választási jogszabályok reformjáról
• javítania kell a nem kormányzati szervezetek munkafeltételeit
• garantálnia kell a gyülekezési és a politikai társulási szabadságot

 

Az EP a fehérorosz állampolgárok számára liberalizálná a vízumkiadást, támogatná a fehérorosz civil társadalmat, és megvizsgálná az Európai Beruházási Bank részvételének lehetőségét az energiaszállítási infrastruktúrát fejlesztő beruházásokban. 

A képviselők „üdvözlik a fehérorosz hatóságok által a jelentős nyomás ellenére eddig fenntartott hozzáállást, mely szerint nem ismerik el Dél-Oszétia és Abházia egyoldalúan kikiáltott függetlenségét”. 

A parlament „elítéli, hogy Fehéroroszország az utolsó állam Európában, amely az ENSZ értékeivel ellentétesen még mindig alkalmazza a halálbüntetést” 

A szerda esti plenáris vitában felszólalt Duka-Zólyomi Árpád (néppárti, Szlovákia). A képviselő úgy vélte, az EU–fehérorosz kapcsolatokban nehéz elmozdulni a holtpontról. „Az utóbbi időben kialakult külső nyomás, a gyengülő orosz–belarusz barátság, az orosz–grúz konfliktus okozta megrettenés és nem utolsósorban a világgazdasági válság viszont részben elősegítik ezt”. 

A képviselő szerint a Lukasenko elnök „vezette ország először akar valamit Európától: a politikai foglyok kiengedése, egy mozgalom bejegyzése és a független újságírókkal megkezdett párbeszéd jelzi, hogy a maga módján nyitni akar Európa felé”. Duka-Zólyomi úgy vélte, „az eddigi kritikus hozzáállást és feltételrendszert meg kell őrizni. Nagyon oda kell figyelnünk, mert nehéz elképzelnünk, hogy Lukasenko és rendszere képes lenne gyökeresen megváltozni”.