Bauer Edit: Európa tehetetlen a szlovák-magyar vitában

"Európában a levél sem rezzen jogalap nélkül," mondja Bauer Edit Szlovákia magyar nemzetiségű EP-képviselője. Miután az egymás iránti gyűlölet már a politikát is áthatja Szlovákiában és Magyarországon, a két szomszédos EU-tagország miniszterelnöke szombaton randevút ad egymásnak. Az EurActiv.hu Bauer Editet kérdezte arról, hogy mit tesz az ügyben Európa.

Az elmúlt hetekben nem példa nélküli, de a szokásosnál durvább nyilatkozatok hangzottak el a szlovák és a magyar kormány vitájában. A médiából informálódó közvélemény pedig ijedtséggel figyeli a két ország elhidegülését. Ön szerint miért alakulhatott ki ez a helyzet?

A szlovák közvéleményben sajnos van magyarellenesség. Ez már akkor tapasztalható volt, amikor az önálló ország megalakult, amikor a szlovák nemzet meghatározta önmagát. Hirtelen elveszítette az összes külső ellenségét. Mikor – kiszakadva a szocialista táborból – már a Szovjetunióra sem lehetett ellenségként mutogatni és a csehek is megszűntek ellenségek lenni, akkor még mindig ott maradt az állandóan használható magyar kártya.

Nagyon jól emlékszem arra az időre, a 90-es évek elején, mikor aránylag rövid ideig, de rendkívül magas empátia és nagy elfogadó szándék, magas toleranciaszint volt tapasztalható a szlovákok részéről a magyarok irányába. Ekkor készült egy felmérés, melyen a megkérdezettek 60 százaléka látta úgy, hogy a magyar kisebbség problémáinak a megoldása a kitelepítésük lenne. Ez akkor sokkolta a közvéleményt, rögtön kétségbe is vonták az összes adat hitelességét.

De úgy tűnik, hogy a szlovák közvéleményben valóban van egy nagyon szerencsétlen „tudathasadás”. Annak ellenére, hogy 1000 évig egy országban éltünk. Ha valóban olyan nagy lett volna a szlovákok elnyomása akkor, mint ahogy azt beállítják, valószínűleg nem maradt volna a szlovák nemzet. A realitás azonban az, hogy kivéve azt az egy-két évtizedet, amikor egy erős magyarosítási szándék volt tapasztalható a múlt század fordulóján, nem lehet arról beszélni, hogy valamiféle elnyomás mutatkozott a szlovákokkal szemben.

Nagy probléma az is, hogy a két nemzet nem csak Trianont értékeli másképp. Hozzájárul az is, hogy a szlovák történelemoktatás meglehetősen furcsa. Van egy időszaka a történelmükben, ami rendkívül hátrányos volt a szlovákiai magyarság szempontjából: a Benes-dekrétumok, a kitelepítések, a Csehországba való deportálások időszakáról a szlovák közvélemény gyakorlatilag semmit nem tud. Időnként az embernek van egy olyan érzése, hogy még rossz néven sem tudja venni a megjegyzéseket, mert nem tanították meg őket bizonyos dolgokra. A történelemkönyvekben ez az időszak a szlovák demokratikus fejlődésének a csúcspontjaként szerepel, mivel többpártrendszer volt. Hogy a háttérben mi történt, az a szlovák közvélemény számára ismereten.

Mindennek következtében úgy tűnik, hogy a szlovákiai magyarok a szlovák politikum számára valóban egy nagyon megfelelő bűnbak: bármi probléma van, ezt a kártyát elő lehet húzni, és népszerűséget lehet építeni. A szlovák nemzeti pártnak gyakorlatilag kizárólagos agendája a magyarellenesség, ráadásul kormánypozícióból végezhetik ezt az „áldásos” munkát.

Magyarországon is egyre erősebbek a szélsőjobboldali mozgalmak. Úgy tűnik, a politika és az emberek is belenyugodtak, hogy működik a Magyar Gárda. Ön szerint az ilyen szélsőséges csoportok elfogadottságának növekedése is szította ezt a vitát?

Nyilvánvalóan nem lehet azt mondani, hogy nem. Megvan ennek a szlovák megfelelője is, igaz, hogy nem annyira látható, mint a Magyar Gárda. Létezik az ún. Slovenská pospolitost nevű társulás. Ez semmivel sem békeszeretőbb és toleránsabb, mint a Magyar Gárda, csak éppen kevésbé látható. A fasisztoid szlovák állam megalakulásának évfordulóján minden évben végigmenetelnek Pozsony utcáin.

Van ezzel szemben fellépés Szlovákiában? Hogy állnak hozzá az emberek?

Amikor pártszínekben fordult elő ez a mozgalom, betiltották, mert elfogadhatatlan eszméket hirdetett. A bíróság alkotmányellenesnek nyilvánította. Ennek ellenére tovább működik, mint polgári társulás.

Teljesen megdöbbentő, hogy mennyire mérgezi ez a vita a közhangulatot. A Felvidék.Ma-n ma föltett egyik hír szerint, a szlovák gyerekek a mobiltelefonjukról gyalázkodó sms-eket küldnek, azzal, hogy „ha ezt 10 embernek nem küldöd tovább, akkor egy ki*** magyar vagy…”

Miután zajlik a két ország között a nyilatkozat-háború és a média is tele van a két nemzet vitájával, lép-e valamit az Európai Unió, illetve az Európai Parlament? Van-e valamilyen kezdeményezés állásfoglalásra?

Többféle kezdeményezés van, de itt van egy gond: ez a kérdés a tagországok hatáskörébe tartozik, tehát Európa nem tudja megoldani. Én azt szoktam mondani, hogy Európában a levél se rezzen, ha nincs rá jogalap. Annak következtében, hogy erre nincs jogalap, Jacques Barrot biztos úr szóvivője csak egy nyilatkozatot tett a múlt héten, ami szerint „aggasztó a két ország viszonyának romlása”, de leszögezte, hogy a két ország kompetenciájába tartozik, hogy a gondot megoldják.

Az Európai Parlamentben többféle kezdeményezés is van. A Bizottság kérdéseket kapott, többek közt az utóbbi hetek hónapok történéseivel, a nyelvi jogok visszaszorításával és az iskolák támogatásával kapcsolatban.

Jan Slota felszólította az Európai Uniót, hogy „szegüljenek szembe a magyarországi helyzettel”. Ön szerint milyen intézkedésekre gondolt?

Azt soha nem lehet tudni, hogy Jan Slota mire gondol. Hogy lehet azt magyarázni, hogy „beülünk tankokba és elindulunk Budapest felé”. Hogy lehet azt megmagyarázni, hogy „ne építsünk hidakat, mert azon tankokkal fognak jönni Magyarországról”. Maguk a kijelentések is sokkolók, de a leginkább az rémiszt meg, hogy ez elhangozhat egy olyan párt elnökének a szájából, amelyik kormánypozícióban van, ráadásul a miniszterelnök ettől nem határolódik el. Ez a legnagyobb probléma, amivel szembesülünk, ez minden mostani problémánk gyökere.

Van arra jogalap, hogy az EU vizsgálatot indítson akár általánosan, akár valamely konkrét ügyben, például a múlt heti futballmérkőzésen lezajlott események ügyében?

Ez nemzeti hatáskör. A biztos információt, tájékoztatatást kérhet arról, hogy mi történt és mi volt ennek a kiváltó oka.

A hétvégére összehívták a két kormányfő találkozóját. Ön mit vár ettől a csúcstól? Hoz ez valamilyen megoldást?

Erről inkább a csúcs után lenne érdemes beszélni. Egy dolog azonban már most egyértelműen pozitív: a találkozó kifoghatja a szelet azoknak a vitorlájából, akik arra építenek hogy nincs értelmes és célravezető párbeszéd, és azt az űrt olyan kommunikációval töltik ki, amelyik rendkívül ártalmas és fokozza a fezsültséget.

A civilek között is hasznos lehet egy ilyen párbeszéd. Lát arra esélyt, hogy valamiféle kezdeményezés induljon a két nép közti békesség helyreállításáért?

Kétség kívül. Ugyan az utóbbi időben aránylag sok olyan hír jelenik meg, hogy a civil szférában nincs semmilyen probléma, én attól tartok, hogy ezen már túl vagyunk. Sajnos van probléma és a közhangulat nagyon rossz.

Amikor 15 éves gyerekek mondják azt , hogy „a magyarok csak otthon beszéljenek csak magyarul”, akkor baj van. Engem az aggaszt, hogy ezekkel a jelekkel sem a közvélemény, sem az értelmiség nem foglalkozik szlovák részről. Mi hiába figyelmeztetünk. Nem nekünk kellene a szlovák közvéleményt meggyőzni, mi nem tudjuk meggyőzni arról, hogy ezek rendkívül aggasztó jelek. A szlovák értelmiségből csak egy-egy elszigetelt megnyilvánulást lehetett hallani – amiért hálásak vagyunk -, de igazából nem határolják el magukat.

Kitekintő / Euractiv.hu

Felkapott hírek

Friss hírek

Konkrét eredménnyel zárul az idei harmadik Korea-közi csúcs

Észak-Korea beleegyezett abba, hogy nemzetközi szakértők jelenlétében véglegesen leszereli a jongbjoni atomlétesítményt és a Szohe rakétakísérleti telepet, amennyiben az Egyesült Államok is teljesíti a szingapúri amerikai-észak-koreai megállapodásban foglaltakat - jelentette be Mun Dzse In dél-koreai elnök Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel tartott közös sajtótájékoztatóján Phenjanban szerdán.

Read More »

Csak az elektromos autókban bízik a T&E civil szervezet

Mintegy 43 millió súlyosan környezetszennyező dízelüzemű jármű közlekedik az Európai Unió útjain, és a számuk tovább nő immár három évvel a dízelbotrány kirobbanása után is - írta keddi jelentésében a Transport & Environment (T&E - Közlekedés és Környezet) nevű nemzetközi civil szervezet.

Read More »

Erdogan következő célpontja: a bankrendszer

Erdogan török elnök úgy véli, a hatóságoknak utána kellene néznie az Isbank igazgatótanácsában ülő ellenzékieknek – jelentette a Hurriyet, melynek hatására az ország legnagyobb tőzsdén forgó bankjának a részvényei zuhanásba kezdtek. Az ellenzék szerint Erdogan a banki tulajdonrészt vélhetőleg az immár általa irányított nemzeti vagyonalapba kívánja beolvasztani.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás