Az Izvesztyia orosz napilap szerint országszerte figyelmeztették az orosz rendőrséget, hogy radikális grúz harcosok támadásokat készítenek elő az említett nagyvárosokban, valamint az ezekhez szükséges robbanóanyagok már mindhárom helyre megérkeztek a hónap során. Más bejelentések szerint a Grúziai Hazafiak csoport öngyilkos merényleteket készített elő, mitöbb a terrorizmus egy új módszerét tervezik alkalmazni; a városközpontok nyilvános helyein történő válogatás nélküli lövöldözés formájában.
Először is azt kell megjegyeznünk, hogy ezidáig egyetlen grúz csoport sem hajtott végre támadást orosz területen. Akcióik kizárólag a kaukázusi térségben voltak jellemzőek, azon belül is a két szakadár tartományban, Abháziában és Dél-Oszétiában. Másrészt a terrozimus azon formája, amelyről a figyelmeztetések szólnak, alapvetően az iszlám fundamentalisták modern módszerein alapszik, holott a grúziai lakosság kevesebb mint 10%-a muszlim. Harmadrészt azok a merényletek, amelyeket a grúzoknak sikerült végrehajtaniuk, nem alakultak a számításaik szerint, mivel kevesebb áldozatot szedtek a tervezettnél.
Mindezektől függetlenül elképzelhető, hogy vannak olyan iszlám közösségek Grúziában, amelyeknek szintén rosszallását váltotta ki a tény, hogy a Moszkva tankokat és más csapatokat küldött az országukba. Viszont pusztán a feltételezés, hogy ezek a csoportok szervezett támadásokat hajthatnak végre Oroszországban, különösen a több mint 3000 km-re lévő Szentpétervár városában, roppant valószínűtlen. Mióta a grúzok nem képesek a saját területük közelében sem sikeresen végrehajtani ilyen jellegű támadásokat - sokkal sikertelenebbek, mint a csecsenek vagy a dagesztániak - elég nehezen lehet elképzelni, hogy Moszkvában próbálkoznának hasonló tervekkel.
A szakértők szerint legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a Kreml keze van a dologban. Oroszország augusztusban sikeres háborút vívott Grúziával, viszont a továbbiakban is szeretnének nyomást gyakorolni a kaukázusi államra. A biztonsági szolgálatok által kiszivárogtatott grúz veszély lehetősége azt jelzi, hogy Moszkva készenáll arra, válaszcsapás gyanánt Grúziában vesse be azt a durván 7600 katonát, akik most a szakadár tartományokban vannak.
A helyzet hátborzongatóan hasonlít arra, ami 1999 szeptemberében történt; a moszkvai merényletsorozat következtében 300 ember halt meg, és több mint ezren sérültek meg. A Kreml a csecsen szeparatistákban talált elkövetőkre, majd a hónap végén kezdetét vette a második csecsen háború. Az összeesküvéselméletet erősíti az a tény is, amely szerint a robbanókészülékek egy része senkit sem sebesített meg. Felmerül a kérdés; vajon tényleg a terrorcselekmények végrehajtásában műszakilag is profi csecsenek voltak-e a robbantások hátterében? Akkor a csecsen hatóságok mellett egy pár orosz politikus is az FSB-t sejtette a történtek mögött. Az esemény casus bellit szolgáltatott Csecsenföld ellen, és végeredményben megerősítette Putyin hatalmát.
Moszkva érdekeit szolgálják azok az események, amelyekre alapozva ismét le lehet rohanni Grúziát, és pusztán az elképzelés is elég ahhoz, hogy Tbiliszi nyomás alatt érezze magát.