Az EU békefenntartói fogják felügyelni az oroszok kivonulását Grúziából

A Nicolas Sarkozy vezette oroszországi EU-delegációnak sikerült tegnap (szeptember 8.) megegyeznie Dimitrij Medvegyev orosz elnökkel arról, hogy Oroszország kivonja a csapatait a tisztán grúz területekről – bár Abházia és Dél-Oszétia nem továbbra sem képezi a megállapodás tárgyát. Oroszország ezen kívül elismerte az EU-t, mint „a béke garantálóját” Grúziában.

Bár a sajtó tegnap még arról adott hírt, hogy
Sarkozy a viharosra sikeredett tárgyalások megszakításával
fenyegetőzött, a két félnek végül sikerült tető alá hozni egy ún.
megegyezést a „2008. augusztus 12-i terv megvalósításáról”. A terv
szerint az orosz csapatok „a nemzetközi mechanizmusok” éle lépését
követő 10 napon belül teljesen kivonulnak a tisztán grúz területekről
(melybe Abházia és Dél-Oszétia nem tartozik bele). A nemzetközi
megfigyelők között legkevesebb 200 uniós megfigyelő is helyet kap. Az
EU kontingens – melynek érkezését október 1-jére tervezik – az orosz
békefenntartók helyét fogja elfoglalni.

Oroszország Elnöke elismeri az EU-t, mint a „béke
garantálóját”, adja hírül az elnök honlapján nyilvánosságra hozott
sajtóközlemény.

„A felek megegyeztek abban, hogy a megnemtámadás
alapelvének garantálója, az Európai Unió aktívan részt vesz egy
megfigyelő misszió előkészítésében, kiegészítve a már létező
megfigyelői mechanizmusokat,” írja a dokumentum.

Megoldatlan kérdések

Bár a fentiek jelentős előrehaladásnak számítanak,
a Medvegyevvel tartott közös sajtótájékoztatón Sarkozy csalódottsága
többször is megmutatkozott. A sajtótájékoztatón jelen volt José Manuel
Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Javier Solana Kül- és
Biztonságpolitikai Főképviselő is.

Az újságírói kérdések között felmerül, hogy vajon
az EU ezzel a kompromisszummal jóváhagyta-e a két vitatott tartomány
Oroszország általi egyoldalú elismerését. Sarkozy találó feleletében
leszögezte: „Nem minden problémát oldottunk meg. Ezzel tisztában
vagyunk. De amit megoldottunk, az figyelemre méltó.” A megállapodást
dicsérve elmondta, hogy ezáltal mind az EU, mind Oroszország elkerülte
„a hidegháborút, amire nincs szükségünk”.

Medvegyev a maga részéről az Egyesült Államokat
okolta a válság miatt. Az elnök elmondta, Grúzia elsősorban „egy
kormány áldását kapta meg. Nem tudom megmondani, hogy mi módon –
hivatalos utasítás vagy hallgatólagos beleegyezés formájában -, de
nincs kétségem afelől, hogy ez megtörtént,” mondta Medvegyev.

Az orosz elnök azt is leszögezte, hogy Oroszország
visszavonulása függ attól, hogy Grúzia aláír-e egy „megnemtámadási
megállapodást” Dél-Oszétiával és Abháziával.

Grúz meg nem alkuvás

Az „EU-trió” ezután Tbiliszibe utazott, ahol a
delegációt Mikhail Szaakasvili grúz elnök fogadta. Szaakasvili úgy
vélte, hogy a közvetítők „tettek egy lépést előre”, de megismételte,
hogy országa nem fog beleegyezni Abházia és Dél-Oszétia
függetlenségének elismerésébe, és, hogy az orosz hadseregnek „el
kellene húznia” ezekről a területekről.

„Nagy út áll még előttünk, amíg vissza tudjuk
állítani Grúzia területi integritását. Grúzia soha nem fogja feladni
szuverenitásának vagy területének akár csak egy kis részét sem,” mondta
Szaakasvili.

A grúz elnök bejelentette azt is, hogy a jövő
hónapban sor kerül egy, a grúziai újjáépítésről szóló nemzetközi
találkozóra Tbilisziben, melyet Sarkozy és Angela Merkel német
kancellár is támogat.

Közben Grúzia és Oroszország az elszakadt területek
feletti vitájukat, szeptember 8-án a Hágai Nemzetközi Bíróság elé
vitték. Grúzia azért folyamodott a testülethez, mert olyan bírósági
végzést szeretne, amely felszólítja Oroszországot, hogy hagyjon fel a
grúz etnikumú lakosság „terrorizálásával” és engedje a menekülteket
otthonaikba visszatérni.

Kitekintő / euractiv

Felkapott hírek

Friss hírek