Nem bünteti az EU Moszkvát?

Nem fogja szankciókkal sújtani az Európai Unió Oroszországot a Grúzia ellen elkövetett agresszió miatt, de a hétfői rendkívüli EU-csúcson határozottan Moszkva tudomására hozza majd, hogy változtatnia kell politikáján, ha azt szeretné, hogy a normális kerékvágásba zökkenjenek vissza a kétoldalú kapcsolatok – tudatta egy, a soros francia elnökséget képviselő magas rangú diplomáciai forrás röviddel az EU27-ek állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozója előtt.

Bernard Kouchner francia külügyminiszter az EU soros elnöke még csütörtökön közölte, hogy az Európai Unió szankciók bevezetését mérlegelheti Moszkva ellen, mert az orosz vezetés nem hajtotta végre azt a hat pontos béketervet, amelyre korábban maga is áldását adta. Péntekre azonban eldőlt, hogy a büntetőintézkedésekből nem lesz semmi, miután erről egyáltalán nincs egyetértés a tagállamok között, másfelől korántsem biztos, hogy az EU győztesen keveredne ki egy ilyen adok-kapokból. Egy magas rangú diplomata pénteken már egyenesen úgy fogalmazott, hogy egyik delegációtól sem hallott olyat, hogy szankciókkal sújtsák Oroszországot. Más források ugyanakkor úgy tudták, hogy a litván diplomácia még tett egy erőtlen kísérletet erre. Az is biztosra vehető, hogy az új partnerségi megállapodásról júniusban megkezdett tárgyalásokat sem függeszti fel az Európai Unió Moszkvával, mivel az EU27-ek körében felülkerekedett az a meggyőződés, hogy nem szabad befagyasztani a párbeszédet Moszkvával. Az új partnerségi megállapodásról szóló tárgyalások következő, második fordulója egyébként szeptember 15-16-ra van kitűzve.

Elnökségi illetékesek szerint az EU27-ek hétfőn ezzel együtt nagyon határozottan és keményen rendre fogják utasítani Moszkvát a grúziai beavatkozás és főleg a két Grúzia részét képező szakadár terület, Dél-Oszétia és Abházia függetlenségének elismerése miatt, amit az Európai Unió a nemzetközi jog és a Helsinki Záróaktus kirívó megsértésének tart. Az EU, ha nem is függeszti fel a párbeszédet Moszkvával, a következő hónapokban (legalább a novemberben Brüsszelben esedékes EU-orosz csúcsig) „megfigyelés alá helyezi” majd Oroszországot. De hogy ez pontosan mit jelent, és mivel jár majd, arról egyelőre csak találgatni lehet. „Nagyon rajta tartjuk majd a szemünket az orosz politika minden rezdülésén” – mondta a BruxInfónak ezzel kapcsolatban egy tagállami diplomata, utalva arra, hogy konkrét intézkedéseket mellőző, általános odafigyelésről lesz szó. A tagállamok többsége úgy véli, hogy az EU-orosz kapcsolatok fontos keresztúthoz érkeztek, és a történtek után most Moszkván a sor, hogy bizonyítsa jószándékát és eloszlassa a kételyeket. „Mi továbbra is készek vagyunk az együttműködés szellemében eljárni, de ez partnert feltételez” – hangsúlyozta egy forrás a francia elnökség környezetéből.

Egy magas rangú francia diplomata ugyanakkor rámutatott, a kétoldalú kapcsolatok mindaddig nem zökkenhetnek vissza a normális kerékvágásba, amíg Dmitrij Medvegyev orosz elnök nem hajtja maradéktalanul végre azt a Nicolas Sarkozy francia államfő által előterjesztett hatpontos tervet, amelyre korábban az orosz vezetés is kötelezettséget vállalt. „Addig semmi sem lesz úgy, mint régen (Pas de business as usual)” – fogalmazott a forrás. Párizs részéről úgy vélik, hogy miközben a hatpontos terv nyomán érezhetően javult a helyzet és megszülettek az első eredmények – a felek beszüntették az ellenségeskedést, megkezdődött, noha teljesen nem valósult meg az orosz erők kivonulása Grúziából és alapvetően eljutnak az élelmiszersegélyek a rászorulókhoz -, Moszkva gyakorlatilag szabotálja az 5-i és a 6-ik pont végrehajtását. Előbbi rögzíti, hogy az orosz erőknek vissza kell térniük az ellenségeskedések kirobbanása előtt elfoglalt pozíciókhoz és egy nemzetközi mechanizmus létrehozása előtt az orosz békefenntartóknak pótlólagos biztonsági intézkedéseket kell életbe léptetniük. Utóbbi pedig nemzetközi párbeszéd megnyitását szorgalmazza Abházia és Dél-Oszétia biztonságának és stabilitásának módozatairól.

Moszkva azonban megfigyelők szerint a két szakadár terület függetlenségének elismerésével gyakorlatilag megtorpedózta a 6-ik pont végrehajtását (az ENSZ Biztonsági Tanácsában így tulajdonképpen okafogyottá váltak a tárgyalások) és a terv ötödik pontját sem hajlandó átültetni a gyakorlatba. Az azonban nem világos, hogy az oroszoknak vissza kellene-e vonniuk az elismerést ahhoz, hogy az EU teljesen normalizáltnak tekintse a kapcsolatokat, noha a kritikán és az „ejnye-bejnyén” kívül ennek egyelőre nincs egyé jele. Arra azonban számítani lehet, hogy az EU27-ek állam- és kormányfői hétfőn Brüsszelben erélyesen elítélik majd Moszkvát a dél-oszét és abház függetlenség elismerése miatt, amit a nemzetközi jogba ütközőnek tartanak. „Az egyoldalú elismerés teljességgel elfogadhatatlan és elítélendő” – ismételte el egy elnökségi forrás pénteken. Az EU részéről továbbra is elutasítanak mindenféle párhuzamot Koszovó elismerésével, amire Moszkva hivatkozik, mint ami szerinte precedenst teremtett. „Oroszország sem az ENSZ-ben, sem a Sanghaji Csoportban nem sok támogatást zsebelt be a két szakadár terület elismerése miatt” – mutatott rá egy diplomata.

Mások Brüsszelben már most azon morfondíroznak, hogy konkrét eredmény hiányában nem biztos, hogy jó ötletnek bizonyul majd összerándítani az uniós vezetőket Brüsszelben. Nem kizárt, hogy az egyetlen kézzel fogható eredményként az EU27-ek megbízzák majd külügyminisztereiket egy civil megfigyelő misszió Kaukázus térségébe küldésének előkészítésére. A külügyminiszterek néhány nap múlva Avignonban találkoznak informális keretek között. A BruxInfo úgy értesült, hogy az EU egy négyfokozatú terven dolgozik. Az első fokozatban csak a nem orosz megszállás alatt lévő grúz területre küldenének civil megfigyelőket, míg a másodikban a grúz területen lévő ütközőzónába is. Ez a két opció várhatóan nem ütközik akadályba, hiszen elég a grúzok engedélyének megszerzése. A harmadik fokozatban a megfigyelő misszió már az ütközőzóna dél-oszét részére is kiterjedne, míg a negyedikben Grúzia teljes területét magába foglalná. Moszkva azonban aligha járulna hozzá ehhez. A civil megfigyelő misszió összlétszáma 200 fő körül lenne.

A hétfői EU-csúcson a vezetők a grúziai válságnak az uniós külpolitikára gyakorolt következményeit is átbeszélik majd, és francia források szerint várhatóan megerősítik majd azt a szándékukat, hogy csökkentsék az EU energiafüggőségét a fosszilis üzemanyagoktól és az EU-importban nagy részt kihasító orosz energiaszállításoktól egyaránt. Egy, a BruxInfónak nyilatkozó elnökségi forrás elismerte, hogy a grúz konfliktus miatt valószínűleg el kell majd gondolkodni a Nabucco gázvezeték jövőjéről is, amely Oroszország megkerülésével a térségen át szállítaná a Kaszpi-tenger környékéről a gázt Európába.

Uniós diplomaták nem titkolják, hogy a grúziai konfliktusnak várhatóan az EU-ukrán viszonyra és tárgyalásokra is kiható következményei lesznek. Szeptember 9-én tartják Franciaországban az EU-ukrán csúcsot, amelynek alkalmával a francia elnökség egy olyan nyilatkozatot szeretne aláírni Ukrajnával, amely nem csak egy társulási szerződés talán még őszi aláírása előtt nyithatja meg az utat, de minden eddiginél világosabb európai perspektívát kínálhat Ukrajnának. Francia források most bíznak abban, hogy a grúziai események fényében az esetleges ukrán EU-tagsággal szemben eddig tartózkodóbb országok – például Németország – is felülértékeli eddigi álláspontját és beleegyezését adja abba, hogy felgyorsítsák Ukrajna közeledését az EU-hoz.

De az Unió hétfőn a háború sújtotta Grúziát is biztosítani akarja támogatásáról. Uniós diplomaták szerint szó van arról, hogy gyorsabban elmozduljanak a szabadkereskedelem felé a kaukázusi országgal és a vízumliberalizáció kérdését is gyorsabban napirendre tűzzék. Grúzia emellett uniós segélyre is számíthat összesen 12 millió euró értékben és az EU azt is fontolgatja, hogy donorkonferenciát hív össze az ország újjáépítésére.

Címkék:
• energia
• eu
• oroszország
• sarkozy