Katasztrófális a német fiatalok történelemtudása

Konrad Adenauer és Willy Brandt NDK-politikusok voltak, Honecker idején pedig demokratikus választásokat rendeztek – ezt gondolja legalábbis minden harmadik megkérdezett diák. Emellett sokan átlagos titkosszolgálatként tekintenek a Stasi-ra.

A meglepő eredményekkel záruló kutatás során mintegy 5200, 16 és 17 éves diákot kérdeztek meg iskolatípusra való tekintet nélkül (bár legtöbbjük gimnazista) arról, hogy hogyan vélekednek az NDK-ról, és mit tudnak annak berendezkedéséről. A felmérést a berlini Freie Universität, a Német Szocialista Egységpárttal (SED) foglalkozó kutatócsoportja végezte Klaus Schröder vezetésével; berlini, brandenburgi, észak-rajna wesztfáliai és bajor fiatalok körében.

A diákok 71 százaléka pozitívan ítéli meg, hogy az NDK-ban mindenkinek volt munkahelye, és sokuk szerint a nyugdíjasoknak is jobb életük volt "odaát", ráaádsul az NDK-ban még a környezevédelemre is jobban odafigyeltek, mint nyugaton. A legtöbb diák azt sem tudta, hogy 1961-ben ki építtette a fővárost a rendszerváltásig kettészakító berlini falat: sokan az NDK helyett a szövetséges hatalmakra vagy az NSZK-ra tippeltek. A megkérdezettek több mint fele fal építésének évét sem tudta megmondani. A keletnémet diákok csaknem fele, a nyugatnémet diákok 66 százaléka helyeselte azt a kijelentést, miszerint az NDK nem diktatúra volt, hanem egyszerűen az embereknek ugyanúgy kellett alkalmazkodniuk a rendszerhez mint bárhol másutt. Emellett azonban sokan a diktatúra és a demokrácia közötti különbséget sem ismerik…A Stasi a brandenburgi diákok több mint 47 százaléka szerint hagyományos titkosszolgálat volt, olyan, amely a világ bármely országában működik.

A kutatók arra az öszefüggésre is felhívták a figyelmet, hogy minél kevesebbet tud valaki a történelemről, annál inkább hajlamos pozitívan megítélni azt. Itt fény derült a keleti és a nyugati diákok közötti különbségekre is. Az egykori NDK területén élők a pártállam szocális aspektusait dícsérték, – anélkül hogy megemlítették volna a rendszer diktatórikus és elnyomó jellegét – miközben nyugati társaik csak mérsékeltebben dícsérték a szociális rendszert, és határozottabban kritizálták a diktatórikus jegyeket.


A teljes hosszúságában nemrég nyilvánosságra hozott kutatás részeredményeit már ez év elején ismertették, és azóta tart a vita az okok kereséséről, és arról, hogy hogyan lehetne szervesebben integrálni a német történelemoktatásba az NDK-múltat. Az NDK beépítése a tananyagba azért is fontos, mert 2009-ben és 2010-ben a fal lebontása és a német úrjaegyesítés huszadik évfordulóját ünneplik, és ez jó alkalom lehet a diákok igencsak hiányos történelmi ismereteinek javítására. A tudásbeli lyukak fő oka természetesen a tananyag hiányosságaiban keresendő, de egyesek szerint keleten az idősebb pedagógusoknak az egykori SED-hez és az államhoz való viszonyulása is rányomhatja a bélyegét arra, hogy hogyan közvetítik az előírt ismereteket a diákok felé. A diákok több mint kérharmada úgy nyilatkozott, hogy az iskolában nagyon keveset, vagy egyáltalán nem tanult az NDK-ról.

Kis Judit

Felkapott hírek

Friss hírek

Angela Merkel német kancellár (j) és Sebastian Kurz osztrák kancellár sajtóértekezletet tart a berlini kancellári hivatalban 2018. január 17-én. (MTI/EPA/Clemens Bilan)

Összecsapott Merkel és Kurz menekültügyben

A német és az osztrák kormány egyetért abban, hogy a migrációs válság megoldásához elengedhetetlen az uniós külső határ védelme és a menekültek támogatása helyben, a hazájuk közelében, a menekültek EU-n belüli elosztását szabályozó kvóták ügyét viszont eltérően ítélik meg.

Read More »
brexit_640

Juncker tárt karokkal várja vissza a briteket az EU-ba

Nem lehet akadálya, hogy az Egyesült Királyság végül tagja maradjon az Európai Uniónak, amennyiben a britek esetleg meggondolják magukat - jelentette ki szerdán Strasbourgban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, hozzáfűzve, ha nem is így történik, szeretné, hogy a szigetország egyszer visszatérjen az EU-ba.

Read More »