Katasztrófális a német fiatalok történelemtudása

Konrad Adenauer és Willy Brandt NDK-politikusok voltak, Honecker idején pedig demokratikus választásokat rendeztek – ezt gondolja legalábbis minden harmadik megkérdezett diák. Emellett sokan átlagos titkosszolgálatként tekintenek a Stasi-ra.

A meglepő eredményekkel záruló kutatás során mintegy 5200, 16 és 17 éves diákot kérdeztek meg iskolatípusra való tekintet nélkül (bár legtöbbjük gimnazista) arról, hogy hogyan vélekednek az NDK-ról, és mit tudnak annak berendezkedéséről. A felmérést a berlini Freie Universität, a Német Szocialista Egységpárttal (SED) foglalkozó kutatócsoportja végezte Klaus Schröder vezetésével; berlini, brandenburgi, észak-rajna wesztfáliai és bajor fiatalok körében.

A diákok 71 százaléka pozitívan ítéli meg, hogy az NDK-ban mindenkinek volt munkahelye, és sokuk szerint a nyugdíjasoknak is jobb életük volt "odaát", ráaádsul az NDK-ban még a környezevédelemre is jobban odafigyeltek, mint nyugaton. A legtöbb diák azt sem tudta, hogy 1961-ben ki építtette a fővárost a rendszerváltásig kettészakító berlini falat: sokan az NDK helyett a szövetséges hatalmakra vagy az NSZK-ra tippeltek. A megkérdezettek több mint fele fal építésének évét sem tudta megmondani. A keletnémet diákok csaknem fele, a nyugatnémet diákok 66 százaléka helyeselte azt a kijelentést, miszerint az NDK nem diktatúra volt, hanem egyszerűen az embereknek ugyanúgy kellett alkalmazkodniuk a rendszerhez mint bárhol másutt. Emellett azonban sokan a diktatúra és a demokrácia közötti különbséget sem ismerik…A Stasi a brandenburgi diákok több mint 47 százaléka szerint hagyományos titkosszolgálat volt, olyan, amely a világ bármely országában működik.

A kutatók arra az öszefüggésre is felhívták a figyelmet, hogy minél kevesebbet tud valaki a történelemről, annál inkább hajlamos pozitívan megítélni azt. Itt fény derült a keleti és a nyugati diákok közötti különbségekre is. Az egykori NDK területén élők a pártállam szocális aspektusait dícsérték, – anélkül hogy megemlítették volna a rendszer diktatórikus és elnyomó jellegét – miközben nyugati társaik csak mérsékeltebben dícsérték a szociális rendszert, és határozottabban kritizálták a diktatórikus jegyeket.


A teljes hosszúságában nemrég nyilvánosságra hozott kutatás részeredményeit már ez év elején ismertették, és azóta tart a vita az okok kereséséről, és arról, hogy hogyan lehetne szervesebben integrálni a német történelemoktatásba az NDK-múltat. Az NDK beépítése a tananyagba azért is fontos, mert 2009-ben és 2010-ben a fal lebontása és a német úrjaegyesítés huszadik évfordulóját ünneplik, és ez jó alkalom lehet a diákok igencsak hiányos történelmi ismereteinek javítására. A tudásbeli lyukak fő oka természetesen a tananyag hiányosságaiban keresendő, de egyesek szerint keleten az idősebb pedagógusoknak az egykori SED-hez és az államhoz való viszonyulása is rányomhatja a bélyegét arra, hogy hogyan közvetítik az előírt ismereteket a diákok felé. A diákok több mint kérharmada úgy nyilatkozott, hogy az iskolában nagyon keveset, vagy egyáltalán nem tanult az NDK-ról.

Kis Judit

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás