A német és a lengyel államfő sem írná alá a Lisszaboni Szerződést

Horst Köhler német államfőnek az Alkotmánybíróság ítéletét kell megvárnia az aláírással, míg Lech Kaczynski nem is akarja aláírni a Szerződést, mert azt az ír "nem" után tárgytalannak tekinti.

Úgy tűnik, hogy valóban csak az (ír) lovat kellett adni az euroszkeptikusok alá, hiszen több tagállamban megakadt a Lisszaboni Szerződés ratifikációs folyamata az ír elutasítás után. Ausztria népszavazást lebegtet, és Csehországban van talán a legtöbb ellenzője a ratifikációs folyamat folytatásának. Lengyelország esetén is sejthető volt, hogy az államfő megmakacsolja magát. Egy tegnap nyilvánosságra hozott Kaczynski-interjúból egyértelműen kiderül: a politikus valóban nem akarja aláírni a parlamenten már keresztülment szerződést, sőt "tárgytalannak" tekinti az egész dokumentumot. A lengyelektől nyugatra pedig, Horst Köhler német államfő hivatala tegnap hivatalosan is bejelentette: Köhler csak a megfelelő alkotmánybírósági ítéletek meghozatala után fogja aláírni a szerződést.

Németország: Panaszok az Alkotmánybíróság előtt

Tegnap a „Dziennik“ című lengyel lap internetes kiadásában nyilvánosságra hozott Kaczynski-interjú tanulsága szerint a lengyel államfő nem kívánja aláírni a Lisszaboni Szerződést. Kaczynski szerint nehéz ugyan megmondani, hogy hogyan tovább a Lisszaboni Szerződéssel, de véleménye szerint nem megalapozottak azok az állítások, melyek szerint az EU nem tud tovább működni a Szerződés nélkül.

A lengyelek egyébként már tavaly, az Alkotmányszerződés német soros elnökség alatti újjáélesztése (és Reformszerződéssé alakulása) során is tagadták, hogy alkotmányos válság lenne az EU-ban. Úgy tűnik, most sem túl sietős nekik a megoldás, és ha csak Lech Kacynskin múlna, ráérősen belerúgna még néhányat a 2007-ben is csaknem a lengyel ellenálláson meghiúsult szerződésbe.

De nemcsak az államfőn múlik. A tavalyi helyzethez képest jelentős változás, hogy az államfő ellensúlyaként ott van a miniszterelnöki székben ülő, és kevésbé euroszkeptikus Donald Tusk. Mint ismeretes, márciusban is csak többhetes huzavona után tudtak megegyezni abban, hogy a parlament fogja ratifikálni a Lisszaboni Szerződést. Egy áprilisban meghozott törvény szerint azonban a parlament beleegyezése után az államfőnek is alá kell írnia a ratifikációs okmányt.

Kis Judit

Felkapott hírek

Friss hírek

Angela Merkel német kancellár (j) és Sebastian Kurz osztrák kancellár sajtóértekezletet tart a berlini kancellári hivatalban 2018. január 17-én. (MTI/EPA/Clemens Bilan)

Összecsapott Merkel és Kurz menekültügyben

A német és az osztrák kormány egyetért abban, hogy a migrációs válság megoldásához elengedhetetlen az uniós külső határ védelme és a menekültek támogatása helyben, a hazájuk közelében, a menekültek EU-n belüli elosztását szabályozó kvóták ügyét viszont eltérően ítélik meg.

Read More »
brexit_640

Juncker tárt karokkal várja vissza a briteket az EU-ba

Nem lehet akadálya, hogy az Egyesült Királyság végül tagja maradjon az Európai Uniónak, amennyiben a britek esetleg meggondolják magukat - jelentette ki szerdán Strasbourgban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, hozzáfűzve, ha nem is így történik, szeretné, hogy a szigetország egyszer visszatérjen az EU-ba.

Read More »