A német és a lengyel államfő sem írná alá a Lisszaboni Szerződést

Horst Köhler német államfőnek az Alkotmánybíróság ítéletét kell megvárnia az aláírással, míg Lech Kaczynski nem is akarja aláírni a Szerződést, mert azt az ír "nem" után tárgytalannak tekinti.

Úgy tűnik, hogy valóban csak az (ír) lovat kellett adni az euroszkeptikusok alá, hiszen több tagállamban megakadt a Lisszaboni Szerződés ratifikációs folyamata az ír elutasítás után. Ausztria népszavazást lebegtet, és Csehországban van talán a legtöbb ellenzője a ratifikációs folyamat folytatásának. Lengyelország esetén is sejthető volt, hogy az államfő megmakacsolja magát. Egy tegnap nyilvánosságra hozott Kaczynski-interjúból egyértelműen kiderül: a politikus valóban nem akarja aláírni a parlamenten már keresztülment szerződést, sőt "tárgytalannak" tekinti az egész dokumentumot. A lengyelektől nyugatra pedig, Horst Köhler német államfő hivatala tegnap hivatalosan is bejelentette: Köhler csak a megfelelő alkotmánybírósági ítéletek meghozatala után fogja aláírni a szerződést.

Németország: Panaszok az Alkotmánybíróság előtt

Tegnap a „Dziennik“ című lengyel lap internetes kiadásában nyilvánosságra hozott Kaczynski-interjú tanulsága szerint a lengyel államfő nem kívánja aláírni a Lisszaboni Szerződést. Kaczynski szerint nehéz ugyan megmondani, hogy hogyan tovább a Lisszaboni Szerződéssel, de véleménye szerint nem megalapozottak azok az állítások, melyek szerint az EU nem tud tovább működni a Szerződés nélkül.

A lengyelek egyébként már tavaly, az Alkotmányszerződés német soros elnökség alatti újjáélesztése (és Reformszerződéssé alakulása) során is tagadták, hogy alkotmányos válság lenne az EU-ban. Úgy tűnik, most sem túl sietős nekik a megoldás, és ha csak Lech Kacynskin múlna, ráérősen belerúgna még néhányat a 2007-ben is csaknem a lengyel ellenálláson meghiúsult szerződésbe.

De nemcsak az államfőn múlik. A tavalyi helyzethez képest jelentős változás, hogy az államfő ellensúlyaként ott van a miniszterelnöki székben ülő, és kevésbé euroszkeptikus Donald Tusk. Mint ismeretes, márciusban is csak többhetes huzavona után tudtak megegyezni abban, hogy a parlament fogja ratifikálni a Lisszaboni Szerződést. Egy áprilisban meghozott törvény szerint azonban a parlament beleegyezése után az államfőnek is alá kell írnia a ratifikációs okmányt.

Kis Judit

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás