Német erősítés indul Afganisztánba

Az Egyesült Államok hosszas unszolása után Franz-Josef Jung német védelmi miniszter – Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter látogatására időzítve – tegnap bejelentette, hogy újabb 1000 katonát küldenek Afganisztánba. A szövetségi köztársaság csapatai azonban a NATO egységeihez csatlakoznak majd, miközben Berlin fokozatosan visszahívja az Enduring Freedom hadműveletben amerikai vezetés alatt harcoló erőit. Washington öröme így csak mérsékelt lehet.

 

Októberben lejár
a német parlament által hozott, az afganisztáni hadműveletekben
részt vevő csapatok létszámát 3500 főben korlátozó döntés
hatálya, így Angela Merkel kormánya lehetőséget kap majd a
csapatok megerősítésére. A kancellár ezzel régi követeléseknek
tehet eleget, a NATO néhány befolyásos tagországa – különösen
az Egyesült Államok – ugyanis már régóta szorgalmazta, hogy a
Bundeswehr erejének megfelelő arányban vegyen részt a szövetség
hadműveleteiből.

Berlin döntése –
amely még a képviselők jóváhagyására vár – ugyanakkor
semmiképpen sem tekinthető az amerikai követelések előtti
behódolásnak, ugyanis a német katonák továbbra is csupán
korlátozottan vállalnak szerepet az Afganisztán déli és nyugati
területein zajló hadműveletekben. Negyven emberrel bővül csupán
a délen tevékenykedő németek száma, miközben erőik zöme
továbbra is a viszonylag biztonságos északi területeken teljesít
majd szolgálatot, ahol a magyar kontingens is dolgozik.

A csapatok
biztonságos területen tartása sok elemző szerint Merkel túlzott
politikai óvatosságának eredménye, amivel rögtön a bírálatok
kereszttüzébe is került. Senki sem vitathatja azonban, hogy jól
átgondolt, jelzés értékű döntést hozott a német kormány
azzal, hogy az új csapatok a NATO egységeihez csatlakoznak,
miközben Berlin fokozatosan visszahívja amerikai vezetés alatt
harcoló erőit. Az eddigi 1400 helyett ezentúl csak 800 katonát
biztosítanak az Egyesült Államok „privát” hadjárata számára.
Ezzel a lépéssel a német vezetés félreérthetetlenné tette,
hogy szerintük az afganisztáni rendezésben egyre kisebb szerepet
kaphat csupán a NATO-tól függetlenül tevékenykedő amerikai
kontingens, és a vezető szerepet immár az ISAF missziót vezető
NATO-nak kell átvennie.

Egon Ramms német
tábornok szerint a 43.000 fős NATO-kontingensnek még 5-6000
katonára van szüksége ahhoz, hogy sikerrel vehesse fel a harcot a
megújuló tálib offenzívákkal szemben. Ebből kormánya most
ezret biztosít, ám egyelőre nincs jele annak, hogy a többi
tagállam is hasonlóan „nagylelkű” gesztusra készülne.

Halasi Endre

Felkapott hírek

Friss hírek

Pristina, 2018. április 26.
Hashim Thaci koszovói elnök (j) és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke megbeszélést folytat Pristinában 2018. április 26-án. (MTI/EPA/Petrit Prenaj)

Koszovó elsődleges célja a teljes jogú EU-tagság elnyerése

Főként Koszovó európai integrációjáról, de a vízumliberalizációról és a Szerbiával fenntartott kapcsolat rendezéséről is tárgyalt csütörtökön Pristinában Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Hashim Thaci koszovói elnök, s utóbbi leszögezte: Pristina számára továbbra is a teljes jogú európai uniós tagság elnyerése a legfontosabb cél.

Read More »
Phenjan, 2018. április 10.
Kim Dzsong Un elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt első titkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke (k) a párt központi bizottsága politikai bizottságának ülésén Phenjanban 2018. április 9-én. (MTI/EPA/KCNA)

Kim Dzsong Un egy nagy kérdőjel az USA számára

Az amerikai hírszerzési szakértők gőzerővel próbálják felvázolni Kim Dzsong Un személyiségét, hogy Donald Trump elnök tudja, tulajdonképpen kivel készül tárgyalóasztalhoz ülni. Az elemzők azonban óriási kihívással szembesülnek, ugyanis a titokzatos észak-koreai diktátorról nagyon kevesen tudnak bármi érdemlegeset.

Read More »