Alkotmánybírósági nem a fejkendőre

Címkék:
• alkotmánybíróság
• iszlám
• törökország

A vitatott viselet (Fotó CC2.0)

A döntés értelmében továbbra is tilos lesz fejkendőt viselni az egyetemeken, miután az alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a módosítás megszegte az alkotmány azon érinthetetlen pontját, amely értelmében a Török Köztársaság szekuláris állam. Az alkotmánybíróság annak ellenére döntött így, hogy az alkotmány értelmében elvileg nem lenne joga arra, hogy az alkotmánymódosítások lényegi része felett mondjon ítéletet.

A fejkendő viselésének lehetővé tételére irányuló alkotmánymódosításról szóló indítványt a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) nyújtotta be, majd február 9-én szavazták meg a törvényhozásban, a Nemzeti Mozgalom Pártjának (MHP) támogatásával. Az alaptörvény módosítása folytán lehetővé vált az egyetemeken a hagyományos török fejkendő viselése.

A Köztársasági Néppárt (CHP) azonban, mint legnagyobb ellenzéki párt azonnal az alkotmánybírósághoz fordult, mondván, az alkotmánymódosítás által az AKP a modern Török Köztársaság fundamentumát jelentő szekularizmust fenyegeti. Az állam és egyház elválasztásának elvén létrejövő muszlim ország elitje szemében a fejkendő ugyanis a politikai iszlám jelképe. Az ellenzék tehát a fejkendő lehetővé tételét úgy tekintette, mint bizonyítékot arra, hogy az iszlamista gyökerekkel rendelkező, kormányzó AKP párt anti-szekularista program megvalósítására törekszik.

Az AKP úgy érvelt a fejkendő viselésének lehetővé tétele mellett, hogy az része a vallási szabadságnak és egyéni szabadságjog; továbbá a viselésére vonatkozó tilalom sok konzervatív muszlim lányt tart vissza az oktatásban való részvételtől.

Az ítéletre a kormányzat részéről Cemil Çiçek miniszterelnök-helyettes reagált elsőként, de csupán annyit mondott, hogy majd azután kommentálja a bíróság döntését, hogy megismerte a részletes alkotmánybírósági indoklást. Bekir Bozdag, a párt ismert személyisége szerint azonban a bíróság túllépte hatáskörét ítélkezésekor. Beszámolók szerint Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök pénteken válságülést hívott össze, hogy megvitassa pártjával a következő lépést.

Az alkotmánybíróság ítélete egyértelműen Erdogan miniszterelnök „legnagyobb politikai veresége”, mióta 2002-ben az AKP hatalomra jutott, állítják egybehangzóan török források. Lehet azonban, hogy ez nem sokáig lesz így, hisz elemzők szerint küszöbön áll az újabb csapás. Az alkotmánybíróság előtt van ugyanis az a legfelsőbb ügyész által benyújtott kérelem is, amely az AKP betiltását, és 71 tagjának (köztük a miniszterelnök Erdogan és az elnök Abdullah Gül) politikai élettől való öt éves eltiltását kérte a testülettől. A vád szerint az AKP „az anti-szekuláris tevékenység gyújtópontjában áll”. Ezen vád igazolására többek között a fejkendő viselésének lehetővé tételét hozta fel Abdurrahman Yalcinkaya legfőbb ügyész. Számos elemző szerint a minap született döntés nem hagy kétséget afelől, hogy mi lesz az AKP sorsa.