Tiszta út az EU-orosz tárgyalások előtt

Címkék:
• diplomácia
• eu
• litvánia
• oroszország

Megosztás:

A korábbi hetekben már többször híre kelt – tévesen -, hogy az uniós tagállamok kompromisszumra jutottak az új EU-orosz átfogó egyezmény kitárgyalására vonatkozó közös álláspontról. Most azonban igaz a hír: a soros szlovén elnökség szerdán megerősítette, hogy megvan a megállapodás, amit hétfői tanácsülésükön fogadnak el hivatalosan a külügyminiszterek. Ezzel elhárulhat az akadálya annak, hogy a júniusban Oroszországban tartandó EU-orosz csúcstalálkozón megkezdődjenek a tárgyalások az új, átfogó egyezményről.

A közös álláspont elfogadását az tette lehetővé, hogy Litvánia elállt a blokkolástól, mert megítélése szerint a közös álláspont minden korábban jelzett problémájára kielégítő megoldást kínál fel. Petras Vaitekunas litván külügyminiszter ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a kompromisszum még nem a történet vége. „Ezt követően nehéz tárgyalásoknak nézünk elébe Moszkvával, és ha megállapodtunk, az egyezmény végrehajtása is hosszú időt vesz majd igénybe. Ez az első lépés egy hosszú úton” – idézte a litván diplomácia vezetőjét a brüsszeli EUobserver.

A balti állam előzőleg azt kérte, hogy az EU tárgyalási mandátuma – ami az Európai Bizottság mozgásterét jelöli ki a Moszkvával folytatandó egyeztetéseken – vegye figyelembe Vilnius aggodalmait az energiabiztonság, az igazságszolgáltatási együttműködés és az úgynevezett befagyott konfliktusok (Grúzia és Moldova) kérdésében.

Litvániának sikerült kiharcolnia, hogy egy mellékletet csatoljanak a tárgyalási mandátumhoz, ami a befagyott konfliktusokra hivatkozik és amiben az EU kötelezi magát az ottani helyzet rendszeres figyelemmel kísérésére, szükség esetén pedig a fellépésre. Az EU-tagállamok többsége szerint ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy a befagyott konfliktusok és az EU-orosz tárgyalásokon történő előrehaladás között bármilyen összefüggés is lenne. Egyesek úgy vélekedtek, hogy Litvánia túlzottan messze ment az igényeiben.

Litvániát megelőzően sokáig Lengyelország tartotta fel a tárgyalások megkezdését Moszkvával, így állva bosszút azért, mert az oroszok jórészt politikai okokból hosszú időn át húsembargót vezettek be Varsóval szemben.