Gázpiaci liberalizáció Gazprom-záradékkal
EP Press
2008. május 21., szerda
2008. május 21., szerda
Az egyre emelkedő gázárak sok fogyasztónak okoznak álmatlan éjszakákat. A gázpiaci liberalizáció nagyobb választékot, átláthatóságot és hatékonyságot teremtene a fogyasztók számára. Előzőleg a képviselők már támogatták a villamos energia belső piacának hasonló átalakítását.
A harmadik energiacsomag
Ahhoz, hogy az EU képes legyen megteremteni a belső energiapiacot, egyenlő versenyfeltételek szükségesek a földgáz- és a villamosenergia-ágazatban tevékenykedő valamennyi vállalat számára. Ennek érdekében az Európai Bizottság 2007. szeptemberében előterjesztett harmadik energiacsomagja a gáz- és villamos energia piacának további liberalizációját sürgeti.
A jogalkotói javaslatcsomag kinyilvánított célja, hogy biztosítsa minden egyes európai polgár számára az energiaszolgáltatók közötti valódi választási lehetőség előnyeit létrehozva az energia belső piacát. Bár az uniós polgárok 2007. július 1-je óta elvileg szabadon megválaszthatják, kitől veszik a gázt és az elektromos áramot, a Bizottság szerint az energiapiacot uraló monopóliumok miatt a gyakorlatban ez alig valósul meg.
A gázpiac sajátosságai
A földgázpiac liberalizációja 1999-ben kezdődött, jóllehet az európai energiapiac létrehozásának mérföldkövét a 2003. júniusi irányelv bevezetése jelentette. A földgázágazatban jellemző az EU-n kívüli országoktól (pl.: Oroszországtól) való komoly függőség (pl.: Magyarország, Szlovákia, Bulgária, Finnország esetében), illetve a többéves ellátási szerződések megléte, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Tulajdonosi szétválasztás
A megvalósítás leghatékonyabb eszközének a Bizottság az ún. „tulajdonosi szétválasztást” tartja, miszerint a földgáz? és villamosenergia?hálózatok üzemeltetését el kell választani az ellátói és a szállítói tevékenységektől. A vállalkozás a jövőben tehát nem lehet az átviteli hálózat tulajdonosa, ha egyúttal a földgázellátói tevékenységgel is foglalkozik.
Megosztó javaslat
A Bizottságnak a hálózatok és az ellátási tevékenységek teljes elkülönítésére irányuló javaslata nem aratott osztatlan sikert a tagállamok között. Franciaország és Németország ellenzi a bizottsági terveket, csakúgy mint Ausztria, Bulgária, Görögország, Lettország, Luxemburg és Szlovákia. Szerintük a tulajdonosi szétválasztás alkotmányellenes és káros szociális következményekkel járhat. E helyett e tagállamok fenn szeretnék tartani maguknak a „törvényes szétválasztás” lehetőségét, miszerint a vállalatok megtartanák hálózati javaikat az „érdekek hatékony szétválasztása” mellett – a vagyontárgyakra, berendezésre, személyzetre és a megfelelőségi ellenőrzésre vonatkozó szabályokon keresztül.
Nagyobb átláthatóságot a gázfogyasztóknak
Romano Maria La Russa (UEN, olasz) parlamenti témafelelős támogatja a „tulajdonosi szétválasztást”, mivel – véleménye szerint – ez nem ideológiai alapon történő választás, hanem sokkal inkább „a tényekből adódó realitás”. A jelentéstevő erősen bírálja a jelenlegi gázpiaci helyzetet, amely szerinte hátrányosan érinti a fogyasztókat, akik számára „érthetetlenek a gázszámlák”. Az előterjesztő szerint a fogyasztók nem rendelkeznek megfelelő hozzáféréssel a saját fogyasztásukkal vagy az üzemeltetők által alkalmazott tarifákkal kapcsolatos adatokhoz.
Mit hoz a gázpiaci liberalizáció?
Sokan tartanak a gázárak drasztikus emelkedésétől. Jóllehet az Eurostat kimutatásai alapján amíg 1998 óta az olyan országokban, ahol liberalizálták a piacot (Egyesült Királyság, Hollandia, Spanyolország, Svédország) az árak csupán 6, addig a többi országban pedig 30 százalékkal emelkedtek.
Gazprom-záradék
A gázpiac sajátos kihívása az EU „súlyos függősége a gázellátás biztonságának tekintetében” – fogalmaz a témafelelős. Az olyan külföldi óriásvállalatok mint az orosz Gazprom a gázvezetékek egyre nagyobb hányada felett rendelkeznek. Éppen ezért a földgázpiac liberalizációjáról szóló új irányelv tartalmaz egy gyakran csak „Gazprom-záradékként” említett klauzulát, amely megakadályozza, hogy kiárusítsák az EU stratégiai energiavagyonát és egyenlő feltételeket teremt valamennyi piaci szereplő számára. Oroszország már kinyilvánította nemtetszését a kérdéses záradékkal szemben.
A gáz- és villamosenergia piacának további liberalizációjára irányuló jogszabályjavaslatokról júniusban rendeznek plenáris vitát.
Ahhoz, hogy az EU képes legyen megteremteni a belső energiapiacot, egyenlő versenyfeltételek szükségesek a földgáz- és a villamosenergia-ágazatban tevékenykedő valamennyi vállalat számára. Ennek érdekében az Európai Bizottság 2007. szeptemberében előterjesztett harmadik energiacsomagja a gáz- és villamos energia piacának további liberalizációját sürgeti.
A jogalkotói javaslatcsomag kinyilvánított célja, hogy biztosítsa minden egyes európai polgár számára az energiaszolgáltatók közötti valódi választási lehetőség előnyeit létrehozva az energia belső piacát. Bár az uniós polgárok 2007. július 1-je óta elvileg szabadon megválaszthatják, kitől veszik a gázt és az elektromos áramot, a Bizottság szerint az energiapiacot uraló monopóliumok miatt a gyakorlatban ez alig valósul meg.
A gázpiac sajátosságai
A földgázpiac liberalizációja 1999-ben kezdődött, jóllehet az európai energiapiac létrehozásának mérföldkövét a 2003. júniusi irányelv bevezetése jelentette. A földgázágazatban jellemző az EU-n kívüli országoktól (pl.: Oroszországtól) való komoly függőség (pl.: Magyarország, Szlovákia, Bulgária, Finnország esetében), illetve a többéves ellátási szerződések megléte, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Tulajdonosi szétválasztás
A megvalósítás leghatékonyabb eszközének a Bizottság az ún. „tulajdonosi szétválasztást” tartja, miszerint a földgáz? és villamosenergia?hálózatok üzemeltetését el kell választani az ellátói és a szállítói tevékenységektől. A vállalkozás a jövőben tehát nem lehet az átviteli hálózat tulajdonosa, ha egyúttal a földgázellátói tevékenységgel is foglalkozik.
Megosztó javaslat
A Bizottságnak a hálózatok és az ellátási tevékenységek teljes elkülönítésére irányuló javaslata nem aratott osztatlan sikert a tagállamok között. Franciaország és Németország ellenzi a bizottsági terveket, csakúgy mint Ausztria, Bulgária, Görögország, Lettország, Luxemburg és Szlovákia. Szerintük a tulajdonosi szétválasztás alkotmányellenes és káros szociális következményekkel járhat. E helyett e tagállamok fenn szeretnék tartani maguknak a „törvényes szétválasztás” lehetőségét, miszerint a vállalatok megtartanák hálózati javaikat az „érdekek hatékony szétválasztása” mellett – a vagyontárgyakra, berendezésre, személyzetre és a megfelelőségi ellenőrzésre vonatkozó szabályokon keresztül.
Nagyobb átláthatóságot a gázfogyasztóknak
Romano Maria La Russa (UEN, olasz) parlamenti témafelelős támogatja a „tulajdonosi szétválasztást”, mivel – véleménye szerint – ez nem ideológiai alapon történő választás, hanem sokkal inkább „a tényekből adódó realitás”. A jelentéstevő erősen bírálja a jelenlegi gázpiaci helyzetet, amely szerinte hátrányosan érinti a fogyasztókat, akik számára „érthetetlenek a gázszámlák”. Az előterjesztő szerint a fogyasztók nem rendelkeznek megfelelő hozzáféréssel a saját fogyasztásukkal vagy az üzemeltetők által alkalmazott tarifákkal kapcsolatos adatokhoz.
Mit hoz a gázpiaci liberalizáció?
Sokan tartanak a gázárak drasztikus emelkedésétől. Jóllehet az Eurostat kimutatásai alapján amíg 1998 óta az olyan országokban, ahol liberalizálták a piacot (Egyesült Királyság, Hollandia, Spanyolország, Svédország) az árak csupán 6, addig a többi országban pedig 30 százalékkal emelkedtek.
Gazprom-záradék
A gázpiac sajátos kihívása az EU „súlyos függősége a gázellátás biztonságának tekintetében” – fogalmaz a témafelelős. Az olyan külföldi óriásvállalatok mint az orosz Gazprom a gázvezetékek egyre nagyobb hányada felett rendelkeznek. Éppen ezért a földgázpiac liberalizációjáról szóló új irányelv tartalmaz egy gyakran csak „Gazprom-záradékként” említett klauzulát, amely megakadályozza, hogy kiárusítsák az EU stratégiai energiavagyonát és egyenlő feltételeket teremt valamennyi piaci szereplő számára. Oroszország már kinyilvánította nemtetszését a kérdéses záradékkal szemben.
A gáz- és villamosenergia piacának további liberalizációjára irányuló jogszabályjavaslatokról júniusban rendeznek plenáris vitát.
Buszos utazásához a Kitekintő a busszal.hu-t ajánlja!
különbusz – személyszállítás – buszbérlés
Népszerűek
LegolvasottabbakLegvitatottabbakMost beszélik
