Litvánia eseménydús hetei

Az ignaliai erőmű megmaradhat? (márc.21.)
A március közepén tartott európa tanácsi értekezleten biztató vélemények hangzottak el a litván ignaliai atomerőmű működési engedélyének 2009-en túli meghosszabbításával kapcsolatban. G. Kirkilas litván miniszterelnök szerint a tárgyalások tartalmából és stílusából az a következtetés vonható le, hogy az EU energia és klímapolitikája lehetővé teszi az említett erőmű további működtetését. Szerinte a bezárásról való döntés ellentmondana az ET fenntartható fejlődésről és környezetvédelemről vallott nézeteinek.
Bizalmatlansági indítvány (márc.22-27.)
A litván törvényhozók nemsokára döntenek a kormány és a parlament három, meghatározó politikusának, V. Muntianas, a parlament szóvivőjenek, G. Kirkilas miniszterelnöknek és A. Kubilius az ellenzéki konzervatívok pártelnökének további sorsáról. A döntés eszköze jelen esetben pedig a bizalmatlansági indítvány. V. Muntianas a korrupciós ügyei miatt került szorult helyzetbe, az ellenzéki pártvezért, A. Kubiliust saját képviselőtársai leplezték le, hogy egy új nukleáris erőmű mellett lobbizik, Kirkilas-szal szemben pedig szintén az ellenzéknek vannak kétségei, pontosabban 19 kérdést szeretnének feltenni neki. Muntianas nem sokkal később (márc. 27-én) lemondott parlamenti posztjáról és pártelnöki tisztségéről is. Saját elmondása szerint nem akarja sarokba szorítani a balközép koalíciót az ellene indított rágalomhadjárattal. Litvániában ősszel tartanak választásokat.

Külügyi csúcstalálkozó Szlovéniában (márc.29.)

Márc. 28-29-én Szlovéniában, az EU külügyminiszterek informális tanácskozásán jelen volt a litván külügyminiszter, P. Vaitiekunas is. A külpolitikus azt nyilatkozta, hogy Litvániának kiemelkedően fontos, hogy az EU és Oroszország közötti kapcsolat újra felmelegedjen, illetve hogy a Közösség újrapozícionálja magát az elkövetkező tárgyalások előtt, először egymás között tisztázva a tárgyalási alapot az elkövetkezendő időszakra. Egészen pontosan az EU intézményeinek kellene elkészítenie egy elemzést, ill. tanácsadói anyagot a keleti szomszéddal tartandó kapcsolatról. Természetesen ennek a legfontosabb eleme kell, hogy legyen az energiapolitika – mondta. A találkozón szó volt még a közel-keleti békefolyamatról és természetesen a balkáni helyzet megoldási lehetőségeiről is.
Készülődés az őszi litván választásokra (ápr.10.)

Litvánia meghívta az EBESZ-t, hogy felügyeljék a litván parlamenti választásokat, amelyet 2008. október 12-én tartanak – jelentette be R. Paulauskas bécsi litván nagykövet. A szervezetben egyébként többek között 43 litván tag is delegálva van. A litván Választási Iroda emellett minden érdeklődő országnak fenntartja a lehetőséget a választások megfigyelésére, amennyiben pénzügyi segítség nélkül meg tudja azt oldani.
Következtetések

Az elmúlt hetek legfontosabb eseménye kétségkívül a bukaresti NATO csúcs volt. Gyakorlatilag eköré az esemény köré fűzhető fel az összes akció és reakció a balti államok részéről. Már korábban utaltam arra, hogy ezen államok mindent elkövetnek, hogy szövetségeseket találjanak mind az EU-n belül, mind annak határain túl. Az elmúlt hetek külpolitikai találkozói is ezt támasztották alá.

Létrejött az Észtország által kezdeményezett cyber-védelmi központ, és nem csak a balti országok, hanem gyakorlatilag fél Európa segítségével (természetesen ez a balti hármas-egységet is megerősítette). Ezt óriási diplomáciai eredményként könyvelik el Észtországban. Fontos megjegyezni azonban, hogy ehhez kellett a fent említett bukaresti NATO csúcs okozta feszültség is, amely az európai országok és Oroszország között kialakult, pontosabban felfokozódott. A NATO tagállamok ezzel is érzékeltetni kívánták kelet felé, hogy egyértelmű az álláspontjuk a két érintett állam (Ukrajna, Grúzia) kapcsán. Ezt a szándékot támasztja alá a NATO tengerészeti parancsnokának és néhány NATO felségjel alatt hajózó naszád Észtország vizein való megjelenése is.

A NATO csúcs egyes döntései mindenki számára egyértelműek lehettek már előzőleg is, így nem véletlen az sem, hogy mind Észtország, mind Lettország igyekezett a Grúziával, esetleg Ukrajnával folyó tárgyalások során tompítani a lehetséges kudarc hatásait.

A balti országokon továbbra sem érzékelhető olyan erős orosz presszió, mint pl. Ukrajna esetében. Ennek oka az is, hogy ezek az államok már túlságosan szervesen integrálták magukba a nyugati, demokratikus eszméket és hagyományokat, így Oroszország csupán gazdasági eszközökkel kényszeríthetne, de ezt a balti államok mögött álló Európai Unió meggátolja. Marad a katonai nyomás, amely az ukránhoz, vagy grúzhoz képest elenyésző, de mégis jól érzékelhető. Ezt támasztja alá az észt határ mellett lefotózott, és Google Earth-el bárki által megtekinthető orosz katonai bázis felfedezése is.

Litvánia, mintegy előbukkanva a „sötétségből”, hirtelen külpolitikai megállapodások, külkereskedelmi egyezmények sorát kötötte meg. Aktív tárgyalásokat folytat például Ciprussal, Törökországgal, Romániával, illetve Németországgal és Franciaországgal is.

Fontos kiemelni a fenti államok Oroszországgal való kapcsolatának óvatos nyitási technikáját. Komoly tárgyalások zajlanak pl. az ignalinai és egyéb atomerőművek finanszírozásáról, gáztározókról, kikötőhasználatról. Európa ezen részén már egyértelművé vált: Oroszország európai integrációja elkésett, és paradox módon emiatt egyben korai is. Számukra és az Európai Unió számára is egyre nyilvánvalóbb, Oroszország gazdasági és katonai-, esetlegesen stratégiai partner lehet, de integrált európai nagyhatalom nem.

Gudmon Dániel

Felkapott hírek

Friss hírek