Közeledik a horvát EU-csatlakozás

Címkék:
• barroso
• bizottság
• csatlakozás
• eu
• horvátország

Alig tizenöt percet tárgyalt a héten Ivo Sanader horvát miniszterelnök és José Manuel Barroso bizottsági elnök, találkozójuk után azonban mindketten nagy megelégedéssel nyilatkoztak az eredményről. A közvetlen előzményt a horvát parlament előző éjszakai döntése jelentette, amelyben a honatyák – ha kis többséggel is, de – úgy határoztak, hogy feloldják az adriai tengeri halászati tilalmi övezetet, ami hónapok óta parkoló pályára állította az EU-horvát csatlakozási tárgyalások haladását, tekintettel a válaszul született szlovén és olasz blokkolásra.

A Bizottság elnöke ugyanakkor azt is értésre adta, hogy mindehhez több feltételnek is teljesülnie kell. Mindenekelőtt 2008 júniusáig Horvátországnak valamennyi fejezet kapcsán teljesítenie kell az úgy nevezet „fejezetnyitási feltételt” („benchmark”), ami az esetek többségében rengeteg részletes információ átadását jelenti (a hajdani EU-magyar csatlakozási folyamat idején ezeket általában a tárgyalások során kérték be „kiegészítő információ” címen). További elvárás, hogy Zágráb teljesítse valamennyi, a Stabilizációs és Társulási Megállapodásból fakadó kötelezettségét. Külön is kiemelt követelmény az Európai Uniós pénzügyi támogatások kezelésére hivatott intézményrendszer megerősítése. És végül: elvben ilyen elvárás (lett volna) még a halászati tilalmi zóna felszámolása.

Barroso megelégedetten jegyezte meg, hogy ez utóbbi máris teljesült, és reményét fejezte ki, hogy Zágráb kész és képes lesz az összes többinek is megfelelni.

Sanader a maga részéről megerősítette, hogy a horvát kormány „teljesíteni fogja minden házi feladatát”, annak érdekében, hogy folyamat zavartalanul haladhasson előre, beleértve ebben a fejezetnyitási feltételek idén júniusi teljesítését.

Zágráb jelenleg 16 fejezetet nyitott meg a harmincötből, közülük kettőt sikerült eddig lezárnia. Brüsszeli megfigyelők között akadtak csütörtökön kétkedő hangok, hogy 15 hónap elegendő lehet-e olyan munkamennyiség elvégzésére, amihez a 2002-ben csatlakozott, addigi jelölt országok számára még bő két év állt rendelkezésre. Szakértők ugyanakkor emlékeztettek arra is, hogy az EU-horvát tárgyalások alakulására egy sor tényező könnyítően hathat. Így elvben éppen 2009-re már hatályos lehet a Lisszaboni Szerződés, ami azt jelenti, hogy az EU-intézmények oldaláról nem lesz további nehézség az új tagfelvétel útjában. Tekintettel Horvátország relatíve kis méretére, költségvetési oldalról sem jelentkeznek majd észrevehető terhek (szemben a 2002-es „tízes bővítés” jókora számlájával). Emellett adottak az elmúlt évek tárgyalási tapasztalatai, amik egyfajta kitaposott útként kínálnak megoldásokat a sok esetben megelőző problémákat ismétlő, esetleges hasonló horvát gondokra.

Konkrétan, a megnyitásra váró 16 fejezet kapcsán nevük mellőzését kérő diplomáciai források elmondták, hogy ezek közül sok már közel áll ahhoz, hogy teljesen késznek tekintsék őket. Három fejezet – közlekedéspolitika, energiapolitika és személyek szabad áramlása - kapcsán a szükséges anyag már elkészült, és voltaképpen inkább a halászati vita miatt kényszerültek várakozásra az EU-oldalon. Hasonlóképpen, talán már áprilisban rendezettnek lehetne minősíteni az áruk szabad mozgásával, a mezőgazdasági politikával és a szociálpolitikával foglalkozó dossziékat is. Közel áll a teljes körű horvát adatszolgáltatáshoz a tőke szabad mozgása, a környezetvédelem, az élelmiszerbiztonság és a regionális politika témaköre is. Mindeközben horvát részről nem sok teendő van az intézményi fejezet, valamint az úgynevezett „egyebek” kapcsán. Az igazi nehézséget horvát részről már fejezet megnyitásakor is voltaképpen csak négy témakör jelenti: a közbeszerzés, az adózás, a versenypolitika és az igazságszolgáltatás és alapvető jogok dossziéja.

Mindez elvben esélyt adhat arra – feltéve, hogy addig a horvát közigazgatás teljes gőzerővel dolgozik -, hogy a 2008 júniusi leadási határidő minden esetben teljesíthető legyen, ami alapján a Bizottság is kellő számban készíthet elő fejezetnyitási javaslatokat a második féléves soros francia EU-elnökségnek. Ami viszont arra lehet jó, hogy ha közülük többet valóban megnyitnak, úgy a Bizottság az októberben esedékes, szokásos éves „országértékelő” jelentésében újabb lendületet adhat a folyamatnak.

bruxinfo