Feketepont Merkelnek Pekingből

A tibeti vezető berlini látogatása érzékelhető felháborodást váltott ki Kínában. Tibet Kína része, de a pekingi vezetés szerint a száműzetésben élő Dalai Láma nem elsősorban vallási, hanem politikai vezető, aki Tibet elszakítását tűzte ki célul. Kína ezért mindig szúrós szemekkel követi a Dalai Láma különböző országokban tett látogatásait, sőt sokszor megpróbálja megakadályozni beutazását az adott vendéglátó országba, ha pedig mégis tető alá kerül a látogatás, Peking hangosan tiltakozik- áll a „Frankfurter Allgemeine Zeitung” tegnapi értékelésében. Ennek megfelelően a pekingi külügyminisztérium már múlt kedden arra kérte Németországot, hogy tagadja meg a Lámától a beutazást.

Berlinben egyébként magánbeszélgetésként aposztrofálták Merkel és a Dalai Láma találkozóját, hiszen Merkel szívesen találkozik vallási vezetőkkel a világ minden tájáról, így ez is egy ilyen találkozó volt- szólt a kancellári hivatal interpretációja. Tibetet egyébként Németország is minden további nélkül Kína részeként ismeri el, ugyanakkor Berlin szerint ennek a területnek is élveznie kell azokat a jogokat, amelyeket - papíron legalábbis - biztosítanak számára. A németek ezért remélik, hogy Peking és Tibet között érdemi párbeszéd alakul ki.

Merkel vállalt némi kockázatot azzal, hogy fogadta a tibeti vezetőt, hiszen közvetlen elődei, Kohl (CDU), és Schröder (SPD) kancellár is tudatosan kerülték a találkozót. 1990-ben azonban az akkori külügyminiszterek Kinkel és Fischer már találkoztak a Dalai Lámával, sőt Weizsäcker akkori köztársasági elnök is fogadta őt.

A dolog kuriózuma, hogy a berlini látogatás előtt Tibet feje Bécsben járt: ugyancsak vallási vezetői minőségében fogadta őt Alfred Gusenbauer osztrák kancellár. Kína mindkét találkozóra, mint a kínai belpolitikába való „belefolyási” kísérletre tekint, és azt fontolgatja, hogy leállítja a Németországgal folytatott, úgynevezett „jogállam-dialógust”. Ezt, a kritikus kérdések megvitatására szolgáló fórumot még 2000-ben, Schröder kancellár idején indították el, elsősorban az emberi-és polgárjogok tiszteletével, és egyéb, jogállammal kapcsolatos kérdések megvitatására. Sok német politikus a német-kínai együttműködés sarokpontjának tartja ezt a dialógust. Jelenleg úgy tűnik, hogy legfőképpen ezt a dialógust érintheti a kínai „megorrolás”, Kínában dolgozó német üzletemberek ugyanakkor attól félnek, hogy a gazdasági légkörre is kihatással lesznek az események.

A Dalai Láma egy Frankfurt melletti múzeumban, 13.000 ember előtt tartott beszédet, és bizakodóan nyilatkozott országa jövőjéről, melyet szerinte főként az erős buddhista hit, és a kulturális tradíciók biztosítanak.

Az utóbbi hetek koalíciós vitái után, a Kína- és Tibet politikában egyetért a koalíció, sőt az ellenzék is üdvözölte a Merkel-Dalai Láma Találkozót.

Címkék:
• buddhizmus
• kína
• merkel
• németország
• tibet