Mi hiányzik az oroszoknak Magyarországon?

Annak ellenére, hogy Magyarországon kétségtelenül kellemesebb éghajlat uralkodik, és talán az életviszonyok is közelítenek Nyugat-Európához, az itt élő oroszok mégis rendkívül erős honvágyat éreznek az odahaza maradt körülmények és dolgok iránt. A probléma nem Magyarországgal van – bárhol éljenek is a világon oroszok, a tünetek mindenhol nagyon hasonlóak. Utánajártunk, mi hiányzik a leginkább a hazánkban élő orosz emigránsoknak, és miben nyilvánul meg a híres, könyvekben is megírt orosz honvágy.

„Ha nem érzed a Hazád iránt érzett honvágyat, nehéz élni” – mondta a híres orosz filmrendező, Andrej Tarkovszkij. Tarkovszkij számára jól ismert volt ez az érzés, amely megkeserítette még a legszebb vidékeken eltöltött gyönyörű pillanatokat is, ugyanis a „Stalker”, a „Nosztalgia” és más filmek rendezője 1982 után az emigrációt választotta, és halál Párizsban érte 1986 utolsó napjaiban.

Tarkovszkij nem az első és nem is az utolsó híres orosz emigráns volt, aki panaszkodott a kiköltözés után őt gyötrő honvágyra. A Szovjetunióban jelen lévő politikai légkör miatt a XX. század második felében nagyon sok író kényszerült arra, hogy elhagyja a hazáját, és külföldre – leginkább az Egyesült Államokba – emigráljon. Az ő kint született elbeszéléseikből és regényeikből tudjuk, milyen nehéznek érezték időnként a külföldön töltött napjaikat a politikai szabadság és jobb életszínvonal ellenére is. A könyveikben eljutnak a hó és az erdei fenyők felsorolásán át egészen az orosz konyha hiányáig, miközben azt bizonygatják, hogy az orosz léleknek olyan igényei vannak, amelyeket csak az orosz föld elégítheti ki.

Különböző, Oroszországban napvilágot látott kutatómunkák szerint világszerte körülbelül 25 millió orosz él Oroszországon kívül, ebből közel 10 millióan orosz állampolgársággal is rendelkeznek. Kiköltözésük több hullámban zajlott: a legnagyobb emigrációs hullámok a bolsevik hatalomra kerülés után zajlottak 1920-as években, majd sokan emigráltak a ’60-70-es években, amikor a szovjet vezetés inkább szeretett volna országon kívül tudni a veszélyesnek ítélt elemeket. Illetve további hullám következett be a ’90-es években, amikor a Szovjetunió felbomlása után sokan a mesésnek ítélt nyugaton próbáltak jobb életkörülményeket keresni. Igen sokat mondó azonban az a statisztikai adat, hogy alig tíz-tizenöt évvel ezelőtt becslések 35 millió orosz állampolgár tartózkodott hazáján  kívül, de ahogy megítélésük szerint javultak az országban a gazdasági viszonyok, és stabilizálódott a belpolitikai is, jelentős részük visszatért Oroszországba.

De vajon mit is hiányolják a legjobban a hazájuktól távol élő oroszok? Ezt az említett elbeszélések, leírások, emigrációs fórumbejegyzések, és végül a Magyarországon is élő oroszok véleménye alapján a következőkben lehetne összefoglalni: van egy természeti aspektusa, ami a gyerekkorban átélt környezet hiányában merül ki; van kulturális aspektusa, amelybe többek között a nyelvi, vallási és szociális összetevők tartoznak bele; ezen kívül pedig az orosz hagyományok és orosz nemzeti ételek és élelmiszerek hiánya.

„Hiányoznak a nyírfák ligetei, egy friss vekni „Borogyinói” kenyér, az olajos hering és egy pohár illatozó vodka? Érthetetlenül vonz az őszi hazai sártenger? Eleged van az angol utcák steril tisztaságából, a New yorki Broadway nyüzsgéséből és Tel-Aviv izzasztó melegéből? Eszedbe jut az orosz hon fenyőerdeinek a saslikra hívó nyugalma?..”  – Ezekkel a szavakkal hívja fel magára a figyelmet az egyik legnagyobb, orosz emigránsoknak szóló weboldal. Egy csokor olyan dolog, amelyek megdobogtathatják az orosz szíveket. De nézzünk sorjában.

Az Oroszországban uralkodó zord éghajlat nagyban különbözik a Nyugat-Európaitól vagy az amerikaitól, és ahogyan korábban már írtunk kutatásunkban a Kitekintőn, az éghajlati tényezők nagyban hozzájárultak az orosz fejlődés irányvonalához. A nyár forró, viszont nagyon rövid, a tél pedig rendkívül zord és hosszú, emellett pedig sok hó esik. Amihez az emberek a kiskorukban szoktak hozzá, az egész életükön át végigkíséri őket, így egyáltalán nem meglepő, hogy más környezetbe kerülve erős honvágyat éreznek a hazai természet iránt: hiányoznak az oroszországi pusztákat betölti erdei fenyők és szemet gyönyörködtető nyírfaligetek. És hiányzik nekik a hó, még ha valahol a szubtrópusi tengerparton élnek is. Ugyanezt hiányolják a Magyarországon élő orosz állampolgárok is – többségük szereti a melegebb, kellemesebb magyarországi éghajlatot, azonban hiányzik nekik az őshonos orosz tájkép és a hó, ami orosz viszonylatban itt ritka.

Gondot okoznak sokaknak a kulturális különbségek is – az orosz és a nyugati társadalmak sokban különböző normák szerint élnek, ami csak akkor tűnhet fel, ha valaki hosszabb időt tölt egy-egy országban. Így az oroszok emocionálisabbak mint a tőlük nyugatra élők, és szeretik kimondani azt, amit gondolnak, amit pedig máshol (például az Egyesült Államokban) akár sértésnek is vehetik. Az emocionális töltet megnyilvánul például az ünnepléseknél: sok orosz fórumon csodálkozva írnak arról, hogyan nézik végig szinte csendben az új évi tűzijátékot a németek, vagy éppen a magyarok. Oroszországban ekkor hatalmas hangkavalkád járja át az utcákat – mindenki teljes hangerőből kiabál, sír vagy nevet, a Nyugatra kerülő oroszok pedig már illetlennek érzik megtenni ugyanezt.

Hasonló gondjaik vannak a társasági érintkezésnél is: úgy érzik, hogy más nemzetek zárkózottabbak, és nehezebben barátkoznak, ami miatt mintegy kikerülnek a kapcsolattartási körből, és csak szakmai kapcsolatokat ápolnak. Ennek következtében pedig a honfitársaikat keresik, ezért is van külföldön olyan sok orosz klub vagy egyesület.

Magyarországon – és Európa többi részén is – okozhat némi hiányérzetet az orosz bevándorlók számára az éjszakai élet hiánya. Ez leginkább azokra vonatkozik, akik a két nagyvárosból, Moszkvából és Szentpétervárról költöztek el. Mindkettő nagy lakosságszámmal rendelkezik – Moszkva a 12,5 milliós lakosságával Európa legnagyobb városa, Szentpétervárt pedig majdnem 5 millióan lakják. Ezért ennek megfelelően e városok élete is másként zajlik: a boltok gyakran éjjel-nappal vannak nyitva, még éjjel 2-kor is lehet például virágot venni az utcán, és ugyanúgy az éjszakai szórakozóhelyek, éttermek is reggelig vannak nyitva, vagy egyáltalán nem is zárnak be. Ez általánosságban hiányzik Európában, ezért sokan az itt élő oroszok közül panaszkodnak arra, hogy az utcák este tizenegy és éjfél után már teljesen kihaltakká válnak.

A beszámolók szerint hiányzik az orosz emigránsoknak a nemzeti hagyományokhoz és ünnepekhez való kötődés. Az ortodox vallás, és az orosz történelem sajátosságai miatt sok nemzetközi ünnepet is másként ünnepelnek: a Karácsonyt például január 6-7-én ünneplik meg, ráadásul a Szovjetunió idején ez az ünnep teljesen háttérbe szorult. Ezért Oroszországban ma az egyik legfontosabb ünnep az Újév, miközben Európában inkább a Karácsonyra van kihegyezve minden. Fontos ünnep a férfiak (és egyben a hadsereg) napja február 23-án, és a nők napja március 8-án. Legtöbbször eltér a Húsvét időpontja is, az egyik legfontosabb állami ünnepnek pedig a Győzelem Napja (II. világháborúban aratott győzelem) számít, május 9-én, amiről főleg Kelet-Európában inkább nem is nagyon emlékeznek meg. Ezért ezeknek az ünnepeknek az elmaradása hiányt okoz az orosz emigrációban, bár közösségekbe szerveződve igyekeznek megünnepelni őket.

Így például a három nap múlva esedékes Győzelem Napja miatt Magyarországon is számos programot szervezett az Orosz Kulturális Központ: május 5-én ünnepi koncertet tartottak ez alkalomból, május 10-16 között pedig „kortárs orosz háborús filmek fesztiválja” veszi kezdetét.

A külföldön élő oroszok, és Oroszország közötti kapcsolatokat állami szinten is elősegítik: 2008 szeptemberében egy új hivatal kezdte meg a működését: „Rosszszotrudnicsesztvo”, amely a világ 68 országában van jelen, programokat szervez, és kulturális és tudományos támogatást biztosít.

Végül pedig fontos említést tenni az orosz ételekről és élelmiszerekről is, amelyek általában csak a szláv országokban kaphatóak, és az orosz bevándorlók számára éppen ezeknek az áruknak a hiányában nyilvánul meg legjobban a honvágyuk. Az orosz konyhával már foglalkoztunk bővebben a Kitekintőn, most adalékként az Oroszországon kívül nem kapható élelmiszerekről lesz szó. Ilyen például a klasszikus példa, a rozsból készült, kicsit savanykás ízű orosz fekete kenyér (mint amilyen a példában említett „borogyinói” kenyér). A nyugati országok lakói inkább a fehér kenyeret kedvelik, ezért a kovászos fekete kenyér tipikus hiánycikk az oroszok számára. Nem használják Európában a hajdinát sem, amely rizshez vagy krumplihoz hasonlóan ott van általában minden orosz étrendjében. Oroszországban nagyon gazdag a tejtermékek választéka (különböző zsírtartalmú és savanyúságú tejek, sült tej, vagy a híres krémes orosz túró rudi), ami Európában szinte elképzelhetetlen. A legrosszabbnak ebben a tekintetben az orosz emigránsok között az Egyesült Királyság számít.

Hiányoznak az orosz édességek, a klasszikus csokoládék, vagy éppen a keleti eredetű rahat-lukum vagy halva. Hiánycikknek számít – főleg Magyarországon – a haltermékek választéka. Az oroszok nagyon szeretik a tengeri élelmiszereket – heringet és más halakat, kaviárt, polipot, kagylókat, tengeri salátát és stb., itthon pedig ezek gyakorlatilag nem kaphatóak, vagy ha mégis, akkor csillagászati árakon.

A specifikus orosz élelmiszerek hiányát és az ebben rejlő lehetőségeket sokan felismerték a Nyugat-Európai országokban, így mára már például Németországban szinte minden sarkon orosz boltok vannak, amelyek igyekeznek kielégíteni az orosz emigránsok igényeit. De hasonló a helyzet Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban is, és Magyarországon is van néhány működő orosz élelmiszerbolt.

Anton Bendarzsevszkij

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás