A kormánypártok gyengülése és két új párt megjelenése várható a vasárnapi németországi szövetségi parlamenti választáson - mutatta ki a szavazás előtt készített egyik utolsó felmérés.

A világ egyik legnagyobb és legdrágábban működő törvényhozó testületévé válhat a szeptember 24-i németországi választások után felálló új szövetségi parlament (Bundestag), a képviselők száma meghaladhatja a 700 főt, a működési költség pedig megközelítheti az évi 900 millió eurót (280 milliárd forint).

Parlamenti választás zajlik hétfőn Norvégiában, ennek fő kérdése az, hogy a konzervatív Höyre pártot vezető Erna Solberg miniszterelnök meg tudja-e tartani posztját egy második négyéves időszakra is.

Állóháborúba torkollhat ősszel a brit parlament munkája, lapértesülések szerint ugyanis egyelőre nem született megállapodás a kormány, illetve az ellenzék legfőbb ereje között az úgynevezett "pairing" rendszeréről, vagyis arról, hogy ha kevésbé fontos kérdésekben egy-egy szavazást ki kell hagynia egy képviselőnek, a másik oldal is visszavonja egyik emberét.

A moldovai parlament megszavazta csütörtökön a vegyes választási rendszerre történő áttérésről szóló törvényt, ami után összetűztek a parlament épületénél a választási reform támogatói és ellenzői.

A vitatott igazságügyi reform felfüggesztésére szólította fel a lengyel kormányt szerdán az Európai Bizottság, "súlyos aggodalmának" adva hangot amiatt, hogy a tervezett változtatások alááshatják a bírói függetlenséget Lengyelországban.

Változtatások nélkül fogadta el szombatra virradóra a lengyel szenátus az országos igazságszolgáltatási tanácsról és a bíróságokról szóló törvény módosítását, amelyet korábban a szejm már megszavazott, így annak életbe lépéséhez már csak az államfő aláírására van szükség.

Klaus Iohannis román államfő bejelentette, hogy megbízta kormányalakítással hétfőn Mihai Tudosét, akit az eddig is kormányzó PSD-ALDE szociálliberális koalíció javasolt a miniszterelnöki posztra. A keddi román lapokban megjelent véleménycikkek szerzői a miniszterelnök-jelölt állítólagos titkosszolgálati kötődéseit kommentálták.

Várhatóan abszolút többséghez jut az albán parlamentben a hivatalban lévő Edi Rama miniszterelnök Szocialista Pártja, 73 mandátumot szerezve a 140 tagú törvényhozásban.

Az elmúlt napokban a brit sajtóban olyan jelentések láttak napvilágot, miszerint hackerek brit parlamenti képviselők jelszavait árulták eladásra az interneten.

A francia napilapok szerint Emmanuel Macron teljesítette az egy évvel ezelőtt beígért forradalmat, az elnökség után a nemzetgyűlésben is nagy többséget szerzett, jóllehet a győzelem mérsékeltebb a vártnál. A szerkesztőségi írások ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a rekordalacsony részvétel gyengítheti a sikeres kormányzás alapjait, s azt jelenti: a választók nem adtak biankó csekket az államfőnek.

Emmanuel Macron francia elnök centrista pártja túlnyomó többségre tett szert a parlamentben a francia törvényhozási választások második fordulója nyomán, így minden akadály elhárult az új államfő reformterveinek megvalósítása elől.

Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a nemzetgyűlési választások második fordulója, amelyen a felmérések szerint Emmanuel Macron államfő pártja, A Köztársaság lendületben (LREM) és politikai szövetségese, a Francois Bayrou vezette Modem elsöprő többséget szerezhet a parlament alsóházában.

Egy hónappal a saját centrummozgalmát vezető Emmanuel Macron elnökválasztási győzelme után a francia nemzetgyűlési választások második fordulójában várhatóan a parlamenti alsóházban is az egy éve alakult elnöki párt, a Köztársaság lendületben (LREM) kerül jelentős többségbe, és felhatalmazást kap a kormányzásra a következő öt évre.