Sokan aggódnak amiatt, hogy az Egyesült Államok elveszíti a hiperszonikus fegyverkezési versenyt Oroszországgal és Kínával szemben. Szakértők szerint azonban nem biztos, hogy a dolog ennyire fekete-fehér.

Nem kizárt, hogy Hszi Csin Ping kínai elnök is jelen lesz Kim Dzsong Un észak-koreai vezető és Donald Trump amerikai elnök június 12-i szingapúri csúcstalálkozóján, és tárgyal mindkettejükkel - jelentette vasárnap a KBS News dél-koreai hírtelevízió diplomáciai forrásokra hivatkozva.

Meglepetésre az ellenzéki tömörülés aratott győzelmet a malajziai parlamenti választásokon - a kormánypárt először veszített azóta, hogy Malajzia 1957-ben függetlenné vált Nagy-Britanniától. Az eredménynek Kína biztosan nem örül, az új miniszterelnök ugyanis jó eséllyel leállít néhány tervben lévő, nagy forrásigényű beruházási projektet.

Feltehetően ismét Kínában tárgyalt Kim Dzsong Un észak-koreai vezető, nyilvánvalóan azért, hogy tovább erősítse országa kapcsolatát hagyományos szövetségesével, mielőtt találkozik Donald Trump amerikai elnökkel.

Az Egyesült Államok és szövetségesei negyed évszázadon át uralták az égboltot és harcoltak abban a biztos tudatban, hogy egyetlen ellenfél sem tud versenyezni velük a levegőben. Ahogy azonban egyre nő a feszültség Oroszországgal és Kínával, ez már egyáltalán nem így van.

Ázsia feltörekvő gazdaságai számára nagyon sok forog kockán, ha Donald Trump amerikai elnök beváltja fenyegetését, és valóban 150 milliárd dollár értékű kínai termékre vet ki pótvámokat.

Hajó elleni robotrepülőgépeket és föld-levegő rakétákat telepített Kína a Dél-kínai-tengeren található három helyőrségére az elmúlt hónapban - jelentette a CNBC amerikai hírtelevízió. A kínaiak szerint nincs szó a terület militarizálásáról, minden építési munka polgári célokat szolgál.

Magas rangú amerikai delegáció érkezett csütörtökön Pekingbe, hogy folytassák a két ország kereskedelmi vitáiról szóló egyeztetéseket. Ezzel egy időben Donald Trump amerikai elnök Twitter-bejegyzésben közölte, hogy kiegyensúlyozott kapcsolatot kíván fenntartani Kínával.

A kínai külügyminiszter, Vang Ji szerdán Phenjanba érkezett, ahol a várakozások szerint Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel is tárgyal.

Diplomáciai kapcsolatot létesített Kínával kedden a Dominikai Köztársaság, megszakítva kapcsolatait a Peking által elszigetelni kívánt Tajvannal. Tajpej "mély megdöbbenését" fejezte ki a lépés miatt.

Hszi Csin-ping kínai elnök szorosabb együttműködést sürgetett Indiával a Narendra Modi indiai kormányfővel folytatott pénteki találkozóján a kínai Vuhan városban.

A témát közelebbről ismerő forrásokra hivatkozva a Bloomberg News arról számolt be csütörtökön, hogy a kínai kormány az autók importvámját a jelenlegi 25 százalékról 15 százalékra, vagy még alacsonyabbra, 10 százalékra szállítaná le.

Az expanzív hitelezésnek és az árnyékbankrendszer működésének köszönhetően Kína GDP-arányos adósságrátája a tíz évvel ezelőtti - már eleve rendkívül magas - 160%-ról mára 300%-ra nőtt. A rossz hitelek arányát senki nem tudja, de nem is meri felmérni.

Az akkumulátoros motorokkal felszerelt buszok hirtelen komoly „problémává” váltak, lévén a közeljövőben jelentős mértékben hozzájárulhatnak a városi közlekedés forradalmasításához, valamint segíthetik az energiaipart átformáló erőket. Kínával az élen, egyre több hagyományos szmog-okádó dízelbehemótot váltanak fel elektromos buszok, ezáltal pedig csökken a fosszilis üzemanyag iránti kereslet.