A washingtoni székhelyű Világ Erőforrásai Intézet (WRI) tanulmánya szerint az erdei területek és az indián közösségek jogainak védelme jelentős gazdasági hasznot generálna az olyan országokban, mint Brazília és Guatemala.

A perui ENSZ-klímacsúcs keretén belül nyolc latin-amerikai ország közös cselekvési tervet fogadott el a térség elpusztított esőerdeinek helyreállításáról.

Egy, a bennszülöttek jogait védő csoport azzal vádolja a brazil kormányt, hogy nem gondoskodik megfelelően a területén élő, a világ egyik legveszélyeztetettebb törzsének tartott közösség védelméről.

A Brazil Élelmiszerboltok Szövetsége az amazóniai erdőkből származó hús forgalmazásának betiltásával kívánja elérni, hogy csökkenjen az erdőirtás.

A Föld tüdejeként ismert Amazonas vidéke az elkövetkezendő években egyre inkább felértékelődik a világ többi része számára, nem csupán környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontok miatt is. Brazília számára így egyértelműen biztonságpolitikai prioritás a terület, amely "csak az övé".

Egy egyszerű hídavatás Európában nem tűnik nagy szenzációnak, de Brazíliában ez máshogy megy. Főleg akkor, amikor egy hidat az őserdejéről, nehéz megközelíthetőségéről és hatalmas folyóiról híres Amazonas-medencében adnak át. Jelentőségét jól mutatja, hogy mind az előző, mind a mostani brazil elnök megjelent az ünnepségen.

A Leeds-i Egyetem kutatói által végzett vizsgálat szerint szoros összefüggés mutatható ki a trópusi esőerdők irtása, és az azokat sújtó csapadékcsökkenés között. A folyamat leginkább az egyébként is száraz Nyugat-Afrikát érinti.

Brazíliában a farmerek egy csoportja igyekszik új, az esőerdőket kímélő gazdálkodást folytatni. A módszer tömeges elterjedését azonban több tényező is hátráltatja.

Brazília a 2009-es koppenhágai klímacsúcson elkötelezte magát amellett, hogy 2020-ig nyolcvan százalékkal csökkenti az Amazonasi esőerdő irtását. Az elmúlt tizenegy hónapban azonban az azt megelőző év ugyanezen időszakához képest a kiirtott erdőterület 34 százalékkal nőtt.

Brazília védelmi minisztere a két ország határa mentén elterülő térség biztonsági kihívásaival szembeni közös fellépésről tárgyalt kolumbiai kollégájával.

Egy frissen publikált tanulmány eredményei szerint az óceánok partjain fekvő mangroveerdők sokkal nagyobb szénraktározó képességgel rendelkeznek, mint azt eddig feltételezték.

Két hónapos kormányellenes tüntetéseket követően a perui kormány meghátrált. Össztársadalmi nyomásra a miniszterelnök bejelentette, hogy visszavonják az állami kézben lévő őserdők privatizációját lehetővé tevő rendeleteket.