A washingtoni székhelyű Világ Erőforrásai Intézet (WRI) tanulmánya szerint az erdei területek és az indián közösségek jogainak védelme jelentős gazdasági hasznot generálna az olyan országokban, mint Brazília és Guatemala.

A perui ENSZ-klímacsúcs keretén belül nyolc latin-amerikai ország közös cselekvési tervet fogadott el a térség elpusztított esőerdeinek helyreállításáról.

Egy, a bennszülöttek jogait védő csoport azzal vádolja a brazil kormányt, hogy nem gondoskodik megfelelően a területén élő, a világ egyik legveszélyeztetettebb törzsének tartott közösség védelméről.

A Brazil Élelmiszerboltok Szövetsége az amazóniai erdőkből származó hús forgalmazásának betiltásával kívánja elérni, hogy csökkenjen az erdőirtás.

Egy egyszerű hídavatás Európában nem tűnik nagy szenzációnak, de Brazíliában ez máshogy megy. Főleg akkor, amikor egy hidat az őserdejéről, nehéz megközelíthetőségéről és hatalmas folyóiról híres Amazonas-medencében adnak át. Jelentőségét jól mutatja, hogy mind az előző, mind a mostani brazil elnök megjelent az ünnepségen.

Brazíliában a farmerek egy csoportja igyekszik új, az esőerdőket kímélő gazdálkodást folytatni. A módszer tömeges elterjedését azonban több tényező is hátráltatja.

Brazília a 2009-es koppenhágai klímacsúcson elkötelezte magát amellett, hogy 2020-ig nyolcvan százalékkal csökkenti az Amazonasi esőerdő irtását. Az elmúlt tizenegy hónapban azonban az azt megelőző év ugyanezen időszakához képest a kiirtott erdőterület 34 százalékkal nőtt.

Brazília védelmi minisztere a két ország határa mentén elterülő térség biztonsági kihívásaival szembeni közös fellépésről tárgyalt kolumbiai kollégájával.