2014-ben teljes mértékben megújult az Európai Unió intézményeinek felső vezetése.

Az EP külügyi bizottsága lett a legnépszerűbb az újjáválasztott parlamentben a magyar honatyák között: három különböző frakcióból öten is lesznek majd.

Az európai pártcsaládok az EP-választás előtt megnevezték csúcsjelöltjeiket az Európai Bizottság élére, ám demokratizálás helyett hatalmi játszma lett a kérdésből.

Szerdán formálisan is megalakult az EP legnagyobb politikai pártcsoportja, a néppárti (EPP) frakció, amelynek elnökéül a bajor Manfred Webert (CSU) választották.

Egy héttel az EP-választásokat követően megkezdődött a szabad vegyértéket jelentő pártok és képviselőik megkörnyékezése, ami a következő napokban módosíthatja a kialakult parlamenti aritmetikát.

Horvátországban az EP-választások egyértelmű győztese a jelenleg ellenzékben lévő jobboldal, de a zöldek is csodát tettek. A balközép kormánykoalícióra ezzel együtt nehéz idők köszönthetnek.

Marine Le Pen, az EP-ben formálódó szélsőjobboldali frakció társvezetője szerdán Brüsszelben megerősítette, hogy nem kívánják a soraik között látni a Jobbikot, amelytől nagyon eltérnek a nézeteik.

Azonnali intézményközi konzultációra szólítja fel az EP legfelső vezető testülete az Európai Tanács tagjait, annak érdekében, hogy mielőbb megkezdődhessen a következő bizottsági elnök személyének a kiválasztása.

Az EU-tagállamok vezetői kedd este mandátumot adtak az Európai Tanács elnökének a konzultációk megkezdésére az Európai Parlamenttel és a kormányokkal a bizottsági elnökjelölt személyéről.

Ki tehet az alacsony EP-választási részvételről? Ivan Gašparovič szerint a képviselők. Eduard Kukan szerint az elnök marhaságokat beszél, Flašíková Beňová is nekiment Gašparovičnak.

Huszonhárom éve van jelen a politikai életben, de eddig úgy gondolta, hogy érti a szlovák politikát. Most viszont eljött az a perc, amikor azt mondta magának, ennek vége.

Minden párt önvizsgálatot tarthat az európai parlamenti választásokon tapasztalt alacsony részvétel miatt Maroš Šefčovič, a Smer listavezetője szerint.

Ha az európai parlamenti választásokon a szavazópolgárok nemcsak egy pártlistára szavazhatnának, hanem két preferenciszavazatukat akár két párt listája között is megoszthatnák, az Martin Klus politológus szerint fokozná a választási részvételt.

A szlovákiai fegyintézetekben az országos átlagnál sokkal alacsonyabb, mindössze 2,06 százalékos volt a részvétel a szombati európai parlamenti választásokon.