Virágkorukat érik a török kori rendezvények ma Magyarországon

Diplomataként érkezett először Magyarországra, néhány évvel később üzleti megfontolásból tért vissza. Az utóbbi időben a kulturális szcénában is egyre gyakrabban megfordul. A Kitekintő Ceyhan Faruk Nacival beszélgetett a török zenéről és a magyarországi török közösségről.

Mikor és hogyan került kapcsolatba az Arasinda együttessel? Milyen gyakran lép fel velük?

1996 és 1998 között katonai attasé voltam Magyarországon, akkor találkoztam először az Arasinda csapattal. Öröm volt számomra, hogy magyarokat hallok törökül énekelni, és ezáltal a török kultúrát Magyarországon. Ennek megteremtéséhez sok mindenre volt szükségük Törökországból, és nekem is szívügyem a zene, segítettem nekik: hangszereket beszerezni és népdalokat gyűjteni. Így módon indult a kapcsolatunk. Később meghívtak vendégként a koncertjeikre, előadásaikra, köszöntöttek a színpadról, végül egy népdal közös eléneklése után kezdtem el komolyan részt venni a zenekarban. A csapat erősítése érdekében egyre inkább úgy tűnt, nekem is többet kellene fellépnem velük, énekesként. Így alakult, hogy elkezdtem fellépni velük, először csak néhány rendezvényen, mostanra viszont már majdnem havonta egyszer a Pótkulcs nevű budapesti kávézóban adunk koncertet, amelyet török táncházzal kötöttünk össze. Igaz, én amatőr szinten énekelek, de természetesen próbálom a legjobbat kihozni belőle.

Milyen típusú rendezvényeken szoktak fellépni? Hová szokták meghívni az Arasinda zenekart?

Többnyire történelmi rendezvényekre, a török-magyar közös történelemmel kapcsolatos eseményekre kapunk meghívást. A szervezők nagyon ügyelnek arra, hogy a török kultúra is bemutatásra kerüljön ilyenkor, de természetesen a zene a kultúra legfontosabb szegmense, ezért hívnak el minket is. Ezek a rendezvények napjainkban Magyarországon a virágkorukat élik, céljuk a minél több turista részvétele is egyben, ezért évente legalább 15-20 esemény is van.

Körülbelül hány fellépésük van egy évben?

Igazán 3-4 hónapja kezdtünk fellépni, körülbelül 8 koncert van leszervezve eddig idénre. Emellett vannak a török napok, amiket mi tervezünk, például közösségi házakban (Csillaghegyen, Ferencvárosban). Ilyenkor általában szombaton vagy vasárnap lépünk fel, egy körülbelül 2 órás koncertet adunk.

Hogyan kell elképzelni a zenekar közönségét? Milyen korosztály jár a koncertjeikre?

A korosztály természetesen változik. A Pótkulcsba felső korhatár 30 év. A közösségi házakban viszont körülbelül 50 százalékuk fiatal, akik táncolni jöttek vagy csak azért vannak ott, mert érdekli őket a zene. Természetesen ezeket a török napokat nem csak a zene miatt csinálják, van történelmi, hagyományőrző oldala is. Általában negyven felettiek jönnek a történelmi programokért, mert például kíváncsi arra, hogyan viselkedtek az Oszmán Birodalom idejében, esetleg Kossuth Lajos vagy Rákóczi törökországi emlékei érdeklik. Mi általában az utolsó programként szerepelünk és erre csak fiatalok, középkorúak maradnak.

Mennyire oldódnak fel az emberek a táncházban?

Most kezdtük a táncházszerű fellépéseket, az utolsó két alkalommal próbálkoztunk vele, kicsit nehezen ment. Úgy oldottuk meg, hogy inkább hoztunk oda török tánccsapatokat és beültettük őket az emberek közé. Ők kezdték el a táncol végül, és lassan a többi ember is beállt. A legutóbbi koncerten, a Pótkulcsban már az egész terem táncolt.

Érdekes, hogy a török táncok annyira nem ismertek Magyarországon.

Magyarországon inkább görög táncházak vannak. Az ötlet nekem is onnan jutott eszembe. Fellépek ugyanis a Zeusz nevű görög zenekarral is, akik taverna-típusú zenét játszanak. Ott is törökül énekelek. Velük hetente egyszer, vasárnap egy görög étteremben zenélünk, ahol táncház is van. Ott hallottam erről a lehetőségről, hogy a török zenét is összekössük a tánccal.

A török és a görög zene, illetve tánc mennyire hasonlít egymásra?

Nagyon is hasonlítanak.

Mennyire befogadó zeneileg a magyar közönség?

Nagyon szeretik, Magyarországon most jó, népszerűek a török ételek és szeretik a zenét is. Szerintem rokonság áll fenn a magyarok és a törökök között. Ilyen szempontból szerintem kedveljük egymás kultúráját. Én szeretem a magyar ételeket, magyar énekes népdalokat. Ugyanilyen módon azt vettem észre, hogy a magyarok is szeretik a törököket. Szerintem közös kultúránk van, de nem tudom ezt megmagyarázni, ez egy automatikusan belülről jövő megérzés.

Amikor először megérkezett Magyarországra, mi volt az általános első benyomása a magyarokkal kapcsolatban?

Amikor diplomataként dolgoztam itt, nagyon pozitív volt, nagyon pozitív benyomást szereztem a magyarokról. Üzletemberként már megtapasztaltam, hogy az üzleti élet egy kissé bizalmatlan. Ennek ellenére mi mindig mindenkire családként, gazdasági családtagként tekintettük.

Magyarországon mintegy 1200 főre teszik a török közösség nagyságát. Ön hogyan látja és hogyan jellemezné ezt a közösséget?

Az az igazság, hogy inkább összetartónak mondanám. Időben természetesen ez változik, Európában szerintem most a legkevesebb török itt él. Két csoportba sorolhatók az itt élők: egyik csak azért jön ide Törökországból, mert nincs munkája. Idejönnek, dolgoznak valami büfében, étteremben, ilyen jellegű helyen. Mellettük vannak olyanok, mint én is, hogy van egyetemi végzettségük és munkájuk, ide pedig munkájukból adódóan érkeztek: valamit képviselni, bővíteni, és a tevékenységük központjaként használni Magyarországot. Utóbbiak nem szigetelik el magukat, sűrű kapcsolati hálójuk van magyar családokkal, vállalkozásokkal, baráti körökkel és élénk társasági életet élnek.

Mi lehet annak az oka, hogy nagyon kevés török nőt lehet látni?

Szerintem azért, mert – ahogy mondtam is – elsősorban munkanélküliek jönnek ide. Sokuknak nincs felesége vagy otthon maradtak, oda küldik nekik a pénzt. Sok ember egyedül él itt. Vannak tanulók is, ők egy bizonyos kor alatt nem nősültek. A munkaerőpiac tele van férfiakkal. Körülbelül 50-100 ember lehet itt, aki olyan, mint mi: a család és a gyerekek is itt vannak. Törökországban is ez a helyzet, ha az ember jó gazdasági körülmények között él, akkor nem annyira akarják, hogy a feleség dolgozzon. Ő inkább háztartást vezet, a gyerekekkel foglalkozik. Ugyanakkor, ha van már valami munkája Törökországban, akkor azt természetesen itt is tudja folytatni. De amennyiben nincs, itt nincs értelme munkát kezd

Győri Hajnalka

Felkapott hírek

Friss hírek