„Üzenni kell a millióknak, hogy ide nem lehet csak úgy bejönni”

  • Takács Szabolcs EU-ügyi államtitkár szerint még sok kérdés tisztázásra vár a csütörtökön kezdődő újabb EU-csúcsig ahhoz, hogy a március 7-én asztalra került EU-török megállapodás-tervezetről érdemi párbeszédet lehessen folytatni.
  • Az államtitkár szerint „sok tagállam részéről egy, vagy több pont kapcsán komoly fenntartások élnek még”, mindenekelőtt a javaslatok végrehajthatóságát illetően.
  • Fontos alapvetésnek tekintik továbbá, hogy az utóbbi intézkedés (menekültek áttelepítése Törökországból) minden esetben önkéntes alapon történhessen csak.

A tagállamok EU-ügyi miniszterei és államtitkárai keddi találkozóján kiemelt napirendi pont volt a csütörtök-pénteki Európai Tanács-ülés napirendjének az áttekintése, különös tekintettel a leendő EU-török menekültügyi megállapodásra. Emlékezetes, hogy ennek tervezetét a tagállamok elsöprő többsége március 7-én lényegében csak a tanácsülés kezdetekor kapta kézhez, és ezért a legtöbb résztvevő időt kért az anyagban szereplő felvetések mérlegelésére – ennek határideje elvben a csütörtökön kezdődő csúccsal jár le. Az elképzelés az volt, hogy addig az Európai Tanács állandó elnöke, Donald Tusk folytat egyeztetést a fővárosokkal.

Takács Szabolcs szerint az EU-ügyi tárcavezetők mostani megbeszélésén egyértelműen látható volt, hogy „sok tagállam részéről egy, vagy több pont kapcsán komoly fenntartások élnek még”, mindenekelőtt a javaslatok végrehajthatóságát illetően.

Sokan például kétségüknek adtak hangot, hogy a tervezetben a törököknek meglebegtetett teljes európai uniós vízummentesség bevezetése valóban már idén júniusra előrehozható volna. Főként, ha komolyan veszik a vízumliberalizáció előfeltételének tekintett mindenkori elvárások tényleges törökországi teljesülését.

A vízummentesség törökországi megadásának közeli lehetősége kapcsán több tagország – így mindenekelőtt a balti államok, de Takács szerint a magyar hozzászólás is megtámogatta őket ebben – kívánatosnak tartotta, hogy előbb Ukrajna számára biztosítsák ezt a könnyítést, mielőtt az Törökországot is megilletné.

Van tagország emellett, amelyik szemében a jelen körülmények és feltételek mellett elfogadhatatlannak minősül az EU-török csatlakozási tárgyalások radikális felgyorsítása – sorolta tovább a magyar államtitkár az ülésen elhangzott észrevételeket.

Jelezte egyúttal, hogy a visegrádi országok részéről – így magyar álláspontként is – nyomatékos elvárásként közölték, hogy a megállapodás ne róhasson senkire újabb befogadási kötelezettséget a már ez ügyben megszületett döntésekhez képest, sem a menekültek tagországok közötti áthelyezése, sem pedig a Törökországból történő áttelepítésük kapcsán.

Fontos alapvetésnek tekintik továbbá, hogy az utóbbi intézkedés (menekültek áttelepítése Törökországból) minden esetben önkéntes alapon történhessen csak.

Végül, magyar és szlovák részről ismét emlékeztettek arra, hogy ez a két tagország keresetet nyújtott be az Európai Bíróságnál a belügyminiszterek tavaly őszi, minősített többséggel hozott – tehát tagállami vétót kizáró – azon döntése ellen, amelyik összesen 160 ezer, európai uniós területen lévő menekült más tagországokba történő áthelyezéséről intézkedett.

Takács utóbb brüsszeli magyar újságírókkal találkozva elmondta: magyar vélemény szerint a március 7-i csúcs legfontosabb eredménye az volt, hogy a tagországok készséget mutattak arra, hogy véget vessenek a menekültek ellenőrizetlen nyugat-balkáni vándorlásának. Mi több, a görög-macedón határ lezárása nyomán a menekülthullám néhány nap alatt jelentős mértékben máris lecsökkent, illetve lényegében leállt.

Az ideális persze az volna, ha az áradat már Görögország déli határainál fennakadna, ahhoz azonban, hogy ezt tényleg elérhessék, Athénnak pontosan jeleznie kellene, hogy milyen segítségre van szüksége ennek teljesítéséhez – tette hozzá.

„Mi mindenesetre akkor tárgyalunk a kilátásba helyezett EU-török akciótervről, ha ez valóban megállítja a beözönlést” – summázta a magyar álláspontot a kérdésben Takács Szabolcs.

Addig azonban még sok mindent tisztázni is kell. Így például magyar megítélés szerint nem világos, hogy adott-e a szükséges jogi alap az EU-török tervben kilátásba helyezett „menekültcsere” lebonyolítására, (amikor tehát Törökország minden visszafogadott illegális úton az EU-ba bejutott menekültért cserébe az Európai Uniónak átad egy „legális menekültet”). „Mindmáig nem egyértelmű, vajon ez összhangban áll-e az európai uniós joganyaggal, vagy a vonatkozó nemzetközi szerződésekkel” – mutatott rá Takács Szabolcs.

Az államtitkár problematikusnak nevezte a már tavaly elhatározott – törökországi menekülteknek szánt – 3 milliárd eurós EU-támogatás azonnali megduplázását is. Mint fogalmazott, előbb meg kellene kezdeni az első 3 milliárd tényleges felhasználását, és a tapasztalatok alapján a későbbiekben lehetne a keret növeléséről dönteni.

Összességében, Takács Szabolcs szerint a soron következő találkozóknak olyan intézkedéseket és nyilatkozatokat kellene elfogadniuk, amelyek „világosan üzennek az Európába igyekvő millióknak”, hogy „Európába ilyen volumenben nem lehet csak úgy bejönni”. Ha ez az üzenet – például a külső határok védelmével, a nyugat-balkáni útvonal tényleges lezárásával – hiteles, akkor az embercsempészek alól is kihúzza a talajt, hiszen kénytelenek megtapasztalni, hogy egy hatékony védelmi rendszer jött létre Európában az illegális bevándorlás megállítására – mutatott rá a magyar EU-ügyi államtitkár.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás