Harcoljunk-e az Iszlám Állam ellen?

WASHINGTON – A magyar kormány azt mérlegeli, hogy részt vegyen-e katonailag az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet elleni nemzetközi fellépésben. Komoly viták folynak a magyar parlamenti pártokon belül és között a kérdéssel kapcsolatosan. A pártok álláspontja a következőképpen elemezhető.

Fidesz:

1) Szélsőséges radikalizmuson alapuló terrorizmust nem lehet politikai úton elhárítani, egyértelműen katonai erő alkalmazására van szükség.

Politikai úton valóban nem, mivel az IÁ vezetői nem fognak leülni egy tárgyalóasztalhoz senkivel. Az IÁ egy apokaliptikus küzdelmet folytat egy kalifátus megteremtésére és ebben mindenki aki nem a dzsihadi-szalafista nézeteit követi ellenségnek számít.

2) Magyarországot a nyugati értékközösség tagjaként kötelezettségek is terhelik, melyeknek meg kell felelnünk. 

A nyugati értékközösség részeként mi az alapvető emberi jogokat magától értetődőnek tekintjük. Bárki aki ezek ellen fegyverrel támad, az számunkra az értékeink alapján elfogadhatatlan. Sőt, az IÁ esetében a háborús bűnök, emberiség elleni bűntett és népirtás nemzetközi jogi fogalmai is alkalmazhatóak. De, hogy az értékközösséghez való tartozás kötelezettséggel jár, az kérdéses. A nyugati értékközösség katonai szervezetének mondható NATO maga (a 2011-es líbiai intervencióval ellentétben) például nem vesz részt az IÁ elleni koalícióban, csak a tagországainak egy része. 

3) Az Iszlám Állam cselekményei már önmagukban növelik az európai terrorfenyegetettséget. A biztonsági kockázati szint ezért Európa-szerte megnőtt. 

Ennek a tényszerűsége kifejezetten nehéz kérdés. Egyesek azt állítják, hogy az IÁ még az al-Kaidánál is hatékonyabban fog támadásokat végezni a globális dzsihad nevében. Mások szerint maga az IÁ nem jelent egyenes veszélyt a Nyugatra, mivel az IÁ-nak, az al-Kaidával ellentétben, nem célja a globális dzsihád (például a Charlie Hebdo támadás Franciaországban is az al-Kaida egyik ágához köthető). Az elemzők túlnyomó többsége egyetért, hogy esetleges IÁ-hoz köthető terrortámadások és azok eltervezése inkább „magányos farkasok” által valószínűek, akik nem tudtak eljutni Szíriába vagy Irakba harcolni. De az is igaz, hogy ez változhat, az IÁ által felvállalt merénylet Tunéziában a napokban mutatta. Itt „klasszikus” terrortámadásként a Nyugati turisták voltak a célpontok.

4) A Közel-keleti térség destabilizálása egész Európa biztonságát hosszú távon veszélyezteti.

Ez valóban veszélyforrás. A destabilizáció eredményeként nagy számban menekülnek az arab lakosok a konfliktusok elől. Líbia instabilitása ebből a szempontból a legproblematikusabb, mivel ezen ország partjairól indulnak a legnagyobb számban a hajók/csónakok Európa irányába. Ez az eddiginél is nagyobb menekültválsághoz vezethet. Továbbá, a destabilizáció során kialakuló hatalmi vákuumban a globális dzsihadista szervezetek szabadon tudnak működni és kiképzőtáborokat tudnak létrehozni (mint ahogy ez Afganisztánban történt és amitől most Jemenben is tartani kell).

5) Az Iszlám Állam nem válogat abban, hogy terrorcselekményeit olyan országok ellen hajtja végre, amelyek részt vesznek az IÁ elleni az együttműködésben, vagy sem. 

Ez az állítás megkérdőjelezhető. Az IÁ szóvivője felszólította a múltban a Nyugaton élő támogatóit, hogy a légitámadásokkal szembeni retorzióként végezzenek terrortámadásokat. Az elmúlt hónapban az USA-ban, Kanadában, Nagy-Britanniában és Ausztráliában is megfékeztek az „IÁ által inspirált” „magányos farkas” támadásokat. Ezek az országok légitámadásokban vesznek részt (amit Magyarország nem tervez megtenni). 

6) A nyugati koalícióban való részvétel nem jár különösebben nagyobb kockázattal Magyarország számára. 

KDNP:  

1) A keresztény közösségek ellen követi el az IÁ a legsúlyosabb támadásokat. 

Kár latolgatni, hogy melyik közösséget érték az IÁ által a legsúlyosabb támadások. Brutális eset volt a huszonegy egyiptomi kopt keresztény kivégzése Líbiában. Emellett súlyos bűnöket követtek el szíriai és iraki keresztényekkel szemben is. De ugyanígy, akár még súlyosabb bűnöket követett el az IÁ a jezidikkel és asszírokkal szemben, mint ahogy a nőkkel és melegekkel szemben is.

2) Nem tudni, ki ellen fordul legközelebb.

Az IÁ céljait sokan elemezték. A teológiai alapjait vizsgálva egy dzsihadista apokaliptikus küzdelmet folytat egy egyfajta szalafista kalifátus megteremtéséért. A Koránban található területi definíciók alapján csak homályosan lehet meghatározni, hogy az IÁ merrefelé kíván terjeszkedni. De az egyértelmű, hogy az elsődleges cél a regionális expanzió.

3) A kiküldendő magyar alakulatok a most tervezettnél sokkal veszélyesebb körülmények között végezték tevékenységüket Afganisztánban.

A magyar csapatok az afganisztáni ISAF misszió részeként teljesítettek szolgálatot, feladatuk a humanitárius segítségnyújtás, illetve az újjáépítési munka feltételeinek, biztonságának megteremtése, koordinálása és az abban való részvétel volt. De a kormányellenes erők tevékenységének visszaszorítása és az afgán nemzeti biztonsági erők támogatása is feladata volt egy kontingensnek. Ily módon vesztette tragikus módon életét két honvédségi tűzszerész 2008-ban. A szerepvállalás valóban veszélyesebb volt mint amilyennek az IÁ-val szembeni misszió tűnik. Habár, fontos ebből a szempontból, hogy a kormány részletes tájékoztatást nyújtson arról, hogy mit tartalmaz az, hogy: „a kiképzők mozgásának biztosításában is részt vennének”. Ezen felül figyelembe kell venni a katonák biztonságának szempontjából a területi elhelyezkedésüket. Afganisztánban a közepesen veszélyesnek mondható eleinte Kabulban később főleg Pol-i Kumriban teljesítettek szolgálatot a magyar kontingensek. A tervek szerint most a magyar katonák az Észak-iraki Erbilben fognak szolgálni. A Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára, Siklósi Péter elmondása szerint Erbil békés területnek számít, ott nem folynak harcok, a legközelebbi frontvonal nagyjából 50 kilométerre lehet. Habár, korábban voltak harcok közvetlenül Erbílnél (ahol a koalíció légitámadásokat is bevetett), mostanra biztonságosan a kurd hatóságok kontrollja alatt van.

Együtt: 

1) A kormánynak végig kell gondolnia a misszió hosszú távú hatásait.

Ez fontos felvetés. Hosszú távú rizikófaktornak számit például, hogy Magyarországnak esetleg majd ki kell szélesítenie a szerepvállalását. Ez jelentheti a részvétel természetének változását, hogy ha a terepen a helyzet megváltozna. De jelentheti akár a misszió veszélyesebb régiókra vagy akar Szíriára való kiterjesztését is. Sőt még azt is fel kell mérni, hogy Magyarországnak, mint ahogy jövőbeni koalíciós partnereinek, ki kell-e majd terjeszteni fellépésüket más országokra mint mondjuk Líbiára vagy Nigériára.

2) A misszióban részt vevő magyar katonáknak a magyar kormány képes-e – felszerelésben, eszközökben, pénzügyekben – megfelelő védettséget biztosítani. 

Az információk szerint a száztagú kontingens (további 50 készenlétben) költsége 20 milliárd forintra tehető az első évben. A kormány abban reménykedik, hogy az USA ennek egy részét, főleg a felszerelés terén, átvállalja. Fontos, akár hogy is, hogy biztosítva legyen a megfelelő felszerelés, mielőtt erre a misszióra vállalkoznánk.

3) A világban élő magyarokra nézve milyen kockázatot jelenthet a beavatkozás. 

A Fidesznél már foglalkoztunk ezzel a ponttal.

4) A szövetségesi viszonyban, ha valamelyik szövetségi tagot baj éri, kötelességünk segíteni. Adott esetben Magyarország is számíthatna a szövetség segítségére. 

Ugyanazt tudjuk elmondani erről, mint a Fidesz véleményénél.

DK: 

1) Az Iszlám Állam elvei, céljai és működése alapvetően fenyegetik európai, nyugatos világunkat. 

Lásd korábban, a Fidesz hasonló kijelentéseinél.

2) Az ellene való fellépés alapvető emberi, erkölcsi, és szövetségesi kötelezettségünk. Nem nézhetők tétlenül a tömeges gyilkosságok, a totális pusztítás. 

Osztoznak a Fidesz álláspontjában.

3) Garanciákat vár a kormánytól, hogy képes kezelni a kockázatokat 

A Fidesz és az Együtt véleményét osztják.

MLP: 

1) Nyugatbarát és elkötelezett az euroatlanti partnerség mellett. 

Nincs eltérés a kormánypárthoz képest.

2) Az IÁ mérhetetlen veszélyt jelent a biztonságra már Európában is. 

Itt sincsenek eltérő véleményen, mint a kormány.

Ellenzi

Jobbik: 

1) A katonai támogatás olyan mértékben megnövelné a terrorfenyegetettséget, hogy az ellentétes lenne a nemzeti érdekekkel. 

Lásd Fidesz 6

2) Magyarországnak az “erejéhez mérten” kell fellépnie az IÁ ellen. Kizárólag csak humanitárius segítséget lehet nyújtani. 

A magyar honvédség Afganisztánban bizonyított, tapasztalatot és elismerést szerezett a kiképzőközpont védelmének biztosításában. A katonák létszáma is hasonló az afganisztáni misszióhoz. Így „erejéhez mértnek” tűnik a mostani tervezet. Valóban nagy szüksége van Iraknak és Szíriának, és a menekülteket befogadó országoknak humanitárius segélyekre. A humanitárius segély egyik talán nem elég figyelmet kapó formája a pszichológiai segélynyújtás. Teljes népcsoportok elképzelhetetlen szintig traumatizálva vannak attól, amiket átéltek (a jezidik által lakta hegységben van egy szikla, amit halálsziklának neveztek el, mivel több tucat jezidi nő vetette magát onnan a halálba miután nem tudtak azzal tovább élni, hogy az IÁ harcosai megerőszakolták őket). 

3) Az Iszlám Állam létrejöttében az az ellen hadba vonuló nyugati koalíciónak is felelőssége van a Jobbik szerint. A nyugati államok az elmúlt években mindent megtettek, hogy destabilizálják a térséget és ezzel létrehozták azt a vákuumot, amelyikbe az IÁ be tudott hatolni. 

A vád részben jogos. Valóban nagy szerepet játszott az „hajlandók koalíciója” által indított iraki háború a jelenlegi helyzet kialakulásában (a Baath Párt és hadsereg feloszlatása, al-Maliki szektarianizmusa, stb.). Továbbá, az nyugati államok tétlensége a szíriai konfliktusban (és a tevőlegessége líbiai konfliktusban) tényleg szerepet játszott a vákuum létrejöttében, amelyikben az IÁ meg tudott jelenni.

4) A jogi alap sem áll szilárd lábakon. 

A legtöbb, ha nem az összes, nemzetközi jog szakértő egyetért abban, hogy a hadművelet az IÁ ellen Irakban összhangban van a nemzetközi joggal, mivel az ország államfője kért segítséget a nemzetközi közösségtől az IÁ-val szemben. Ugyanez nem mondható el Szíriáról. Ott valóban nem áll szilárd lábakon a jogi magyarázat, mivel az Asszad-kormány nem kért segítséget. Így például az USA, és nemsokára valószínűleg Kanada légi csapásai jogi szempontból illegálisak. Ezért is vesz részt sokkal kevesebb ország az ottani misszióban, ahogy Magyarország sem tervezi a szíriai beavatkozást. 

5) Hazánk szuverénnek vélt státuszát súlyosan megkérdőjelezi, ha az Egyesült Államok hívásának hatására határozza meg a kormány álláspontját. 

A felkérés elfogadása és a szuverenitás között én nem vélek kapcsolatot felfedezni. Eléggé furcsa a magyar kormányt gyakorlatilag az USA bábjának tekinteni, főleg figyelembe véve az elmúlt években meggyötört kapcsolatukat.

LMP: 

1) A katonai részvételt megelőzően az Európai Uniónak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy felderítse és elzárja az Iszlám Állam (IÁ) pénzügyi, technikai és emberi utánpótlási csatornáit. 

Ez persze fontos szempont, amelyet az ENSZ például prioritásként kezel az IÁ megfékezésében (2178 ENSZ BT Határozat). 

2) Magyarország tegye meg azokat a jogalkotási lépéseket, amelyekkel az átutazó potenciális terroristákat fel lehet tartóztatni, illetve lépjen fel kezdeményezőleg az EU-n belül egy fokozottabb belbiztonsági, terrorellenes együttműködés érdekében – közölte a társelnök- frakcióvezető. Magyarország – tranzitország jellegéből fakadóan – el tudná vágni az emberi utánpótlás-útvonalakat az Iszlám Állam irányába. 

A Nyugaton élő IÁ támogatóknak Irakba és Szíriába áramlása valóban súlyos probléma. Valószínűsíthető, hogy minden európai országból, így Magyarországból is voltak akik oda utaztak. Különböző országok, különbözően szigorú utazási szabályokat hoztak ennek a migrációnak a meggátolására. Nagy-Britannia például gyanú esetén útlevél elkobzással reagál. Magyarországtól várni a kezdeményező szerepet az EU-ban talán kicsit nagy elvárás, mivel a jelentős muszlim kisebbséggel rendelkező országokat sokkal-sokkal mélyebben érinti a kérdés, nagyobb tapasztalattal és erőforrással is bírnak a megfelelő együttműködés kidolgozására.

PM: 

1) Katonai helyett a humanitárius segélyezést helyeslik.

Lásd Jobbik 2

Nem döntött még

MSZP: 

1) Milyen intézkedésekkel biztosítják az általuk kiküldött katonák biztonságát? 

Lásd KDNP 3, Együtt 2

2) Az Orbán-kormány döntése nyomán milyen mértékben nő Magyarországon a terrorfenyegetettség és milyen konkrét intézkedéseket tesznek ezek elhárítására? Minél aktívabb a részvétel, az ország terrorfenyegetettsége annál jobban nő. Ilyen szintű változásra azonban szerinte a magyar társadalom nincs felkészülve. 

Lásd Fidesz 6

3) Iszlám Állam elleni harcban van-e hivatalos ENSZ- vagy NATO-felkérés? Ennek hiányában katonák küldése helyett logisztikai támogatást kellene adni a küzdelemben. Katonai kórház működtetése vagy akár meteorológiai állomás létrehozása jöhetne szóba. 

Az IÁ elleni fellépés olyan misszió és hadművelet, amely mögött sem NATO, sem ENSZ felhatalmazás nincs, ugyanakkor az iraki kormány kéréssel fordult az ENSZ-hez tagországainak segítségét remélve. Ezen kívül lásd Jobbik 2, 4

Hunya Péter

Felkapott hírek

Friss hírek