Kijevben járt Orbán Viktor

Megválasztása óta először látogatott Ukrajnába Orbán Viktor, aki Viktor Janukoviccsal és Mikola Azarovval is találkozott egynapos villámlátogatása alatt. Orbán elismerően szólt Janukovics eddigi tevékenységéről, és az Ukrajna stabilizálása érdekében végzett munkájáról is. A magyar miniszterelnök szerint a két ország együttműködésében most egy sajátos kegyelmi állapot jött létre, melynek előnye, hogy nem befolyásolják a külső tényezők, ezért óriási lehetőség nyílt meg a magyar-ukrán kapcsolatok fejlesztése előtt. A magyar miniszterelnök megerősítette: hazánk érdekelt Ukrajna európai integrációjában, amelyhez Budapest EU-elnöksége alatt, és azután is minden segítséget meg fog adni. Ennek érdekében a két ország külügyminiszterei hamarosan egy közös cselekvési tervet fognak kidolgozni.

Kisebbségek

Kattintson és nézzen körül Kárpátalján!

A kétoldalú magyar-ukrán kapcsolatoknak mindig kiemelt területe maradt a magyar kisebbség helyzete. Mint ismeretes, Janukovics visszavonta elődje, Viktor Juscsenko rendeleteit, amelyek hátrányosan érintették a Kárpátalján élő magyarokat. A Janukovics-Orbán találkozón is nagy szerepet kapott a kérdés: az ukrán elnök kifejezte megbecsülését az országban élő magyar kisebbség iránt, míg Orbán pár órával később Azarovval folytatott megbeszélése után tett ígéretet az ukrán nyelv magyarországi oktatásának támogatására. Mind a magyar, mind az ukrán oldal egyetértett abban, hogy Kárpátalja fejlesztésére mindkét félnek több erőforrást kell áldoznia, így a közeljövőben egy gazdasági vegyesbizottság foglalkozhat majd a határmenti régió fejlesztésével.

A kisebbségek ügyében valóban komoly változást tapasztalhatunk a korábbi, Juscsenko fémjelezte vonalhoz képest. Míg a narancsos elnök az ukrán nacionalisták nyomására több, a kisebbségekre is hátrányos törvényt hozott (elsősorban a magyarok számára is rendkívül fontos oktatás területén), addig Janukovics, elsősorban a választói jelentős részét jelentő orosz kisebbség érdekeit szem előtt tartva lazított elődje politikáján, és ismét visszaadta a korábbi kedvezményeket az Ukrajnában élő nemzetiségeknek. Így a magyarok is visszakaphatták jogaik nagy részét, ugyanakkor néhány esetben – különösen az oktatás és a tankönyvek terén – még vannak fennakadások, melyeket a következő években kell majd kiküszöbölni. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a magyar kisebbség helyzetének javulása kevésbé a magyar, mint inkább az orosz diplomáciai erőfeszítéseknek volt köszönhető.

Ukrán barátaink

A kétoldalú kapcsolatok terén is bíztató távlatok nyíltak, legalábbis az Orbán-Azarov találkozó után rendkívül optimistán nyilatkozott mindkét miniszterelnök. Azarov kezdeményezte, hogy 2011 első felében üljön össze a magyar-ukrán kormányközi együttműködési bizottság, amelyet Orbán Viktor is támogatott. Az ukrán miniszterelnök több kezdeményezésről is szót ejtett a sajtótájékoztató alatt, melyek közül a legfontosabbak a Duna-stratégiához való ukrán hozzájárulás, illetve a magyar-ukrán határ átjárhatóbbá tétele, valamint a közlekedés fejlesztése voltak. Azarov szerint az atomenergia, az energetika és a honvédelem területén is hatékony együttműködést lehetne kialakítani a két ország között. Orbán válaszában elmondta: a magyar kormány is nagyobb figyelmet szeretne fordítani a határ menti közös projektekre, melynek érdekében új határátkelőket is nyithatnak majd. A magyar miniszterelnök szerint a hazai cégek szívesen fektetnének be keleti szomszédunknál, amelyhez ukrán kollégája segítségét kérte.

Janukovics és Orbán - sokmindenben egyetértettek
(kép: orbanviktor.hu)

A határmenti együttműködés valóban komoly lehetőségeket rejt Kárpátalja és Északkelet-Magyarország számára, a közös munkához pedig Románia szomszédos régiói is csatlakozni tudnának. Mivel mind Kárpátalja, mind Szabolcs-Szatmár-Bereg megye komoly gazdasági problémákkal küzd, ezért fontos lenne, ha a határ átjárhatóbbá tételével elindulna az együttműködés a két terület között. Ugyanakkor a terveket megakadályozhatja, ha Kijev a november 22-i EU-Ukrajna csúcstalálkozón nem kapja meg a vízummentességet, és nem jön létre a szabadkereskedelmi övezet sem, így ugyanis a személyek és az áruk szabad mozgása előtt lévő akadályok továbbra is fennmaradnának, nehezítve a magyar-ukrán kereskedelmet is.

Lapozzon, hogy megtudja, mi lesz a gázzal!