Helyet követel magának Magyarország

New Yorkba utazott vasárnap Schmitt Pál köztársasági elnök, hogy Magyarország ENSZ Biztonsági Tanácsában szerezhető tagságáért lobbizzon a világszervezet most kezdődött közgyűlésén. Jellemző a magyar sajtóra, hogy a hírből nem is annyira a magyar BT-mandátumért folytatott kampányt, hanem azt a tényt emelte ki, hogy az államfő menetrendszerinti járattal, nem különgéppel kelt útra. Hazánk húsz év után pályázik ismét az egyik legfontosabb világszintű döntéshozó fórum ideiglenes tagságára, melynek érdekében nem csak a köztársasági elnök, hanem Martonyi János külügyminiszter is kampányol majd az amerikai metropoliszban.

Hazánk már régóta készül a megmérettetésre, noha a tényszerűség kedvéért meg kell említenünk: nem várható szoros verseny a mandátumról döntő választásokon. Az ENSZ BT tíz nem állandó tagja közül évente ötöt cserélnek le, és a kelet-európai regionális csoportból jövőre kerül Magyarországra a sor, hogy átvegye Bosznia-Hercegovina helyét a Biztonsági Tanács asztalánál. A választásokat 2011 őszen tartják majd, azonban a kampány már idén megkezdődik, ezért is utazott ki a köztársasági elnök, hogy vezesse a tárgyalásokat. A megüresedő helyért több ország is verseng: a Külügyminisztérium tájékoztatása szerint Szlovénia, Örményország és Azerbajdzsán is részt szeretne venni a BT munkájában. Hazánk eddig kétszer volt tagja a befolyásos szervezetnek, egyszer 1968-69, egyszer pedig 1992-93 között (ez utóbbiról Erdős André akkori ENSZ-nagykövet is megemlékezett emlékirataiban).

A BT tagságot elnyerni nem egyszerű feladat, és meglepetések ezeken a megmérettetéseken ritkán születnek. Az ENSZ regionális csoportjai közül a kelet-európai csoport egy országot delegál a testületbe, az elnyert mandátum pedig két évre szól. A tagságról az ENSZ Közgyűlése kétharmados többséggel határoz, így nem elég, ha egy-egy jelölt saját régiójában szerez támogatást, más országok szimpátiáját is el kell nyernie.

A magyar diplomácia nem bízza a véletlenre a mostani kampány sikerét, ezért is utazott az Egyesült Államokba Schmitt Pál, aki korábban nagykövetként már megismerkedhetett a lobbizás fortélyaival. A Köztársasági Elnöki Hivatal közleményei szerint Schmitt a következő öt napban tíz bilaterális találkozón vesz majd részt a világ minden tájáról érkezett kollégáival. Találkozik majd többek között Toomas Hendrik Ilves észt, Iszlam Karimov üzbég, Mahinda Radzsapaksza srí-lankai elnökökkel, továbbá a mauritiusi, a macedón és a dominikai államfővel is. Schmitt Pál részt vesz majd több olyan rendezvényen is, ahol eredményesen lobbizhat a magyar sikerért: ott lesz a Clinton Global Initiative és Barack Obama elnök fogadásán is, illetve több, a fejlődő országoknak fontos fórumra is ellátogat majd a Közgyűlés margóján. Schmitthez kedden csatlakozik Martonyi János külügyminiszter, aki szintén igyekszik majd támogatást nyerni a magyar tagsághoz.

Magyarország és a Külügyminisztérium időben elkezdte a felkészülést a mostani kampányra, a KüM holnapján már április óta látható az a kampányanyag, amelyben a tárca összefoglalja azokat az érveket, melyek a magyar tagság mellett szólnak. A rövid kiadvány hangsúlyozza a hazánk által képviselt értékeket, mint a kisebbségek kiemelt védelme, a jogbiztonság fontossága, a nemzetközi békefenntartás jelentősége, és az emberi jogok tiszteletben tartása. A kiadvány szerint Magyarország tapasztalt, megbízható és proaktív tagja a nemzetközi közösségnek, amely már hosszú évek óta részt vesz a világ válságainak kezelésében (ma is mintegy 25 helyen állomásoznak magyar katonák és rendőrök a világ háborútól sújtott részein), illetve kiemelt céljának tekinti a leszerelést és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozását.

A pályázat egyértelműen jelzi: a magyar diplomácia ismét aktivizálta magát, a mostani lépés logikus folytatása a mintegy másfél éve indult új külpolitikai iránynak. Hazánk már nem csak úszni akar az árral, hanem alakítani szeretné közvetlen és távolabbi környezetét is. Ezt jelzi az egyre aktívabb Nyugat-Balkán politika, a megélénkült V4-es együttműködés, vagy éppen a Keleti Partnerségre fordított kiemelt figyelem. A 2012-13-as tagságot segítheti majd a 2011-es magyar EU-elnökség tapasztalata is, amikor a magyar kormány számottevő tapasztalatot gyűjthet a multilaterális külpolitika kulisszatitkairól.

Ne gondoljuk persze, hogy Magyarország a tagsággal megkerülhetetlen erővé válna az ENSZ-ben, hiszen az ideiglenes tagság csak két évre szól, és a jogosítványok egyértelműen nem érnek fel az állandó tagok lehetőségeivel. A tagság ennek ellenére jó lehetőséget kínál arra, hogy hazánk jelezze: ismét érdeklődik a világpolitika iránt, és aktívan hozzá kíván járulni a nemzetközi párbeszédhez. A két éves mandátum alatt legalább egyszer egy hónapon keresztül Magyarország látja majd el a BT folyamatosan rotálódó elnökségi feladatait is, így hazánk – ha rövid időre is – példátlan reflektorfénybe kerülhet a világpolitika színpadán.

A BT-tagságra benyújtott pályázat egyértelműen jelzi: a 2000-es évek külpolitikai bénultsága már a múlté, és a magyar diplomácia ismét ambiciózus célokat tűzött ki maga elé. Ha elnyerjük a mandátumot, akkor is biztos, hogy nem rólunk fog szólni az ENSZ, azonban a tagságnak köszönhetően olyan politikai tőkét gyűjthetünk össze, amelyet később más – hazánk számára kiemelten fontos – célok érdekében is felhasználhatunk majd.

Ugrósdy Márton

Felkapott hírek

Friss hírek

< /*} */ ?>

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás