Orbán Viktor célt adott a magyar diplomáciának
2010. augusztus 30., hétfő
Ma kezdődött el a szokásos évi magyar nagyköveti értekezlet a Külügyminisztériumban, melynek során hazánk külpolitikai mozgásterét, illetve a jövő céljait tekintik át a misszióvezetők. A találkozó minden évben stratégiai jelentőségű. amit idén az is jelez, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tartotta a megnyitó beszédet, aki elmondta: támadóbb és kezdeményezőbb magyar külpolitikára van szükség.
A kormányfőn kívül előad még Martonyi János külügyminiszter, Győri Enikő, a KüM EU-elnökségért felelős államtitkára, több miniszter, és Alexander Stubb finn külügyér is, aki hazája EU-elnökségi tapasztalatairól beszél majd a magyar diplomácia krémjének. A nagyköveti konferencia arra is jó alkalmat kínál, hogy áttekintsük az Orbán-kormány külpolitikájának főbb irányait, és az előtte álló kihívásokat.
Régiós kapcsolatok, és a kettős állampolgárság
Ha volt olyan ügy, amelyet az új kormány kiemelt fontosságúnak tartott, akkor az a kettős állampolgárságról szóló törvény bevezetése volt. A 2004-es eredménytelen népszavazás óta a Fidesz folyamatosan hangsúlyozta: kormányra kerülése esetén azonnal biztosítja a határainkon túl élő magyarok számára is a magyar állampolgárságot. Abban azonban már nem volt egyetértés a kormánypárt tagjai között, hogy pontosan mit is jelentene ez a lépés: csupán magyar útlevelet, vagy olyan, minden itt élő magyar megillető jogokat is, mint a választójog, vagy az adófizetési kötelezettség.
Mint az várható volt, a szlovák választási kampány véghajrájára időzített lépés rögtön a legfontosabb kampánytémává vált északi szomszédunknál, Robert Fico és Ján Slota Szlovákia azonnali megszűnésével riogatott, míg az akkori ellenzék inkább kivárt, de ennek ellenére fenntartásait fejezte ki a magyar döntéssel kapcsolatban. A szlovák parlament viharos gyorsasággal hozott egy ellentmondásos törvényt, amely azonnali hatállyal megfosztja szlovák állampolgárságuktól azokat, akik egy másik ország állampolgárságáért folyamodnak. Az új szlovák kormány megalakulása után a feszültségek enyhülni látszanak, azonban biztosan elmondhatjuk: a magyar kormány döntése még hosszú ideig hatással lesz a kétoldalú kapcsolatokra.
Magyarországnak az állampolgársági törvényen kívül még három nagy problémája van a szlovákokkal: a Sólyom-ügy, a nyelvtörvény, és a Malina Hedvig ellen elkövetett bűncselekmény valóban pártatlan kivizsgálása (ide sorolhatjuk a tavalyi DAC-meccsen történt rendőri akciót is, azonban ez kevéssé jelenik meg a mindennapi ügyek között). Ebben a három ügyben csak egy téren, a nyelvtörvény esetében sikerült előrelépést elérni, azonban kérdéses, hogy ez mennyire a magyar diplomácia sikere, mint inkább a Radicova-kormány mérsékeltebb kisebbségpolitikájának eredménye. A Sólyom-ügyben nincs előrelépés, jelenleg is bírósági eljárás zajlik Pozsonnyal szemben, míg a Malina-ügynek az új belügyminiszter szerint sem lesz megoldása a közeljövőben.
Az Orbán-kormány taktikai érzékét jelzi, hogy hét szomszédunk közül csupán egy emelt szót a kettős állampolgárság bevezetése ellen. Romániában és Szerbiában teljesen bevett gyakorlatnak számít, hogy valakinek két útlevele van (előbbi Moldova, utóbbi a boszniai szerbek miatt vezette be saját jogszabályát), Horvátország és Ausztria is ismeri a gyakorlatot (Bosznia és Dél-Tirol kapcsán), míg Ukrajnában Viktor Janukovics kormánya épp a kisebbségi jogok bővítésével van elfoglalva, igaz nem a magyar, hanem az orosz lakosság miatt. Most úgy tűnik, a magyar kormány jó pillanatban vállalta fel a kettős állampolgárság bevezetéséről szóló döntést, hiszen szomszédjaink nagyobb része már korábban megtette ezt a lépést, jelentősebb külföldi visszhang nélkül.
A szlovákokkal történt pengeváltásoktól eltekintve Budapest élen jár a regionális együttműködés fejlesztésében. Hagyományos szövetségesünkkel, Lengyelországgal rendkívül szoros kapcsolatokat ápolunk, amit jelzett Orbán Viktor első hivatalos külföldi útja is, amely Varsóba vezetett. Csehországgal is igyekszünk együttműködni, ezt megerősítette Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter látogatása. Az Orbán-kormány (némiképp a Balázs Péter előző külügyminiszter által elindított vonalat folytatva) kiemelt figyelmet fordít a Visegrádi Négyek együttműködésére, amely idővel komoly lobbicsoporttá válhat az EU-n és a NATO-n belül is. További súlyt adhatna a csoportnak Románia részvétele, azonban keleti szomszédunk jelenleg inkább saját problémáival, az államcsőd veszélyével, a közelgő kormányválsággal, az IMF-el, valamint a saját kettős állampolgáraival van elfoglalva, ezért Bukarestben még nem kerülhet napirendre a V4.
Magyarország továbbra is Szerbia és Horvátország EU-csatlakozásának elsőszámú támogatója, és könnyen lehet, hogy Zágráb pont a magyar EU-elnökség alatt, 2011 első felében lehet majd az Unió tagja. Ha a szlovákokkal sikerülne felülemelkedni a mostani feszültségeken, akkor Budapest vitathatatlanul a regionális együttműködés legfőbb motorja lehetne a világ szemében, ami komoly diplomáciai siker lenne hazánk számára.
Az EU és a magyar elnökség
A regionális külpolitikánkkal egyértelműen sikeresek voltunk az utóbbi hónapokban, azonban a brüsszeli hivatalokkal többször is meggyűlt a kormány baja, elsősorban az átgondolatlan és ellentmondásos kormányzati kommunikációnak köszönhetően. A magyar kormánynak többször is gondot okozott, hogy minden minisztere ugyanazt nyilatkozza különböző lapok és hírügynökségek kérdéseire, ami jellemzően a forint árfolyamának intenzív ingadozásához vezetett.
Külpolitikai portálként nem tisztünk a magyar-EU gazdaságpolitikai csatározások kommentálása, van elég hazai lap, amely megteszi ezt helyettünk. Ugyanakkor fel kell hívnunk a figyelmet arra az ellentmondásra, amit a kormány nyilatkozatai okoznak. Véleményünk szerint több mint pikáns, hogy az a kormány kérdőjelezi meg az EU bevált működési elveit, költségvetési gyakorlatát és gazdaságpolitikai alapvetéseit, amely négy hónap múlva átveszi a szervezet elnökségét.
Hazánkra hatalmas kihívás vár 2011-ben, ugyanis akkor debütál majd a magyar kormány az EU Tanácsának soros elnöki tisztségében. Bár attól nem kell félnünk, hogy a miénk lesz a legrosszabb elnökség (ne feledjük: a cseh kormány mandátuma kellős közepén bukott meg egy bizalmatlansági indítvány miatt, míg Belgium most épp kormány nélkül intézi a mindennapi ügyeket), a feladat hatalmas, és az új magyar kormány lépései nem minden esetben bíztatóak.
A magyar EU-elnökség elsőszámú felelőse Győri Enikő, akit bár júniusban államtitkárrá nevezett ki Sólyom László akkor államfő, hivatalát a mai napig nem vette át, ugyanis továbbra is az Európai Parlament képviselője egészen szeptemberig, ami összeférhetetlen az államtitkári pozícióval. A Külügyminisztérium közleménye szerint Győri jelenleg felkészül feladatai ellátására, azonban kérdéses, hogy az elnökség előtt fél évvel vajon van-e szabadon elvesztegethető három hónapja a magyar diplomáciának.
Az elnökség logisztikai előkészítése sem halad gördülékenyen, aminek több oka is van. Az első az anyagi források erősen korlátozott volta: mint az Robák Ferenc kormánybiztos elmondta, a KüM által tervezett, elsősorban ingatlaneladásból remélt bevételek elmaradtak a várakozásoktól, így az elnökségi keret kisebb, mint előzetesen tervezték. Takarékos elnökségre készül Magyarország, mondta Robák, melynek jegyében például önkéntes egyetemisták mutatnák meg a hozzánk látogató magas rangú vendégeknek Budapestet, és az elnökségi programokban részt vevő három vidéki várost, Gödöllőt, Debrecent és Balatonfüredet.
Mi lesz a oroszokkal és Amerikával? Lapozzon és megtudja!
Buszos utazásához a Kitekintő a busszal.hu-t ajánlja!
különbusz – személyszállítás – buszbérlés
