Magyarország is elismeri a független Koszovót

Magyarország el fogja ismerni Koszovó függetlenségét. A külügyminiszter az elismeréshez szükséges lépések megtételét javasolja majd a kormánynak és ezzel párhuzamosan a köztársasági elnöknél kezdeményezni fogja a diplomáciai kapcsolatok felvételét a Szerbiától való elszakadását vasárnap kikiáltó új állammal. Ezt Göncz Kinga, a magyar diplomácia vezetője jelentette be percekkel azt követően, hogy az uniós külügyminiszterek több mint hat órán tartó tárgyalás után megállapodtak egy, a koszovói függetlenség bejelentésére reagáló közös nyilatkozat szövegében. A magyar elismerés körülbelül 1-2 hetet vesz majd igénybe.

A „közös platform” elfogadása után – amely elfogadásának puszta ténye még a tartalmánál is fontosabb – több tagállam is sietve közölte, hogy el szándékozik ismerni a koszovói albán államot. Franciaország és Nagy-Britannia elsőként még hétfőn, illetve kedden elismerte a független Koszovót, miközben a tagországok egy nagyobb csoportja bejelentette, hogy a következő napokban ugyanezt szándékozik tenni. Bulgária, Csehország és Hollandia a koszovói albánok által tett ígéretek teljesülésétől tette függővé ugyanezt, míg Görögország és Szlovákia egyelőre kivár és további megfontolások tárgyává teszi a lépést. Tulajdonképpen csak három tagállam, Ciprus, Spanyolország és Románia közölte kerek-perec, hogy nem kívánja elismerni Koszovó függetlenségét.

„Örülök, hogy megőriztük az EU egységét, az Unió túlélte az egység próbáját” – közölte megkönnyebbülten sajtóértekezletén Dmitrij Rupel szlovén külügyminiszter, az EU soros elnöke. A közös nyilatkozat elfogadása elemzők szerint azt jelenti, hogy az EU-nak sikerült elkerülnie egy szakadást, ami az egész közös kül- és biztonságpolitika hitelét veszélyeztette. Ez sokáig egyáltalán nem tűnt kézenfekvőnek, miután Ciprus hosszú időn keresztül hallani sem akart semmilyen közös álláspontról. A patthelyzetet végül egy spanyol javaslat oldotta fel, amely bár számos ponton gyengítette az elnökség által előterjesztett szövegtervezetet, nem említve például explicite Koszovó esetében az európai perspektívát, továbbá megerősítette az EU elkötelezettségét a területi integritás és az állami szuverenitás mellett. A közös platform mindenesetre jó keretet kínál azoknak az EU- országoknak, amelyek el kívánják ismerni Koszovót, miként azoknak is arcmentő megoldást kínál, amelyek ezt elutasítják.

bruxinfo