Mit tud egy magyar Gripen?

December közepén teljessé vált a magyar légierő Gripenekből álló flottája, januárban pedig hivatalosan is átadásra és átvételre kerülnek a Honvédség új vadászrepülői. Sok szó esett a Gripenekről az elmúlt években, arról azonban keveset tudunk, mire is képesek ezek a repülők. A honvédelem.hu összeállítása erre derített fényt.

Magyarország 14 darab JAS-39 harci gépet rendelt a svéd gyártótól, melyekkel az orosz MiG-29 Fulcrum vadászgépeket váltják fel. Magyarország a harmadik olyan nemzet Svédország és Csehország után, mely negyedik generációs Gripen harci repülőgépet üzemeltet, ugyanakkor Dél-Afrika is megrendelte a típust. Hazánkba a legmodernebb C és D verziójú vadászrepülőgépek érkeztek, melyek színes kijelzős pilótafülkével, visszahúzható légi utántöltő csonkkal vannak felszerelve, illetve teljes NATO interoperábilis képességgel rendelkeznek.

A Gripent 1997-ben állították szolgálatba a svéd légierőnél, ahol a 204 vadászrepülőt rendeltek meg, köztük 28 kétüléses harci gépet, és az öt teljes körben működtetett, többcélú repülőraj eddig több mint 40.000 repülőórát teljesített. 1999 decemberében Dél-Afrika 28 (19 együléses és 9 kétüléses) harci gépet rendelt a jelenlegi gépállomány cseréjének érdekében. Azóta Magyarország 14 (12 együléses és 2 kétüléses) Gripent rendelt, és a Cseh Köztársaság szintén a Gripent választotta (12 együléses és 2 kétüléses változatot) védelmi igényeinek kielégítésére. Magyarország és a Cseh Köztársaság elsőként alkalmazza a Gripent a NATO-n belül.

Fegyverzet

A harci feladatok repülés közbeni változtatásának készségével – mely gombnyomásra történik – a Gripen képes eleget tenni a jövőbeni harci helyzetek egyre növekvő követelményeinek. A világ legmodernebb adatátviteli rendszerével növeli a helyzetfelismerést és a harci hatékonyságot, miközben az érzékelés és a tüzelés közötti időt közel valós idejűre rövidíti.

A Gripen a fegyverek széles skálájának hordozására alkalmas, hiszen a kezdetektől fogva rugalmasra, vagyis különböző fegyverek alkalmazására tervezték. A NATO szabvány szerinti fegyverek és érzékelők mellett a Gripen olyan fegyverek hordozására is képes, mint például a „levegő-tengerfelület” típusú RBS-15, továbbá a jelenlegi fegyverzeti fejlesztések részeként a svéd megrendelő kérésére a Gripent alkalmassá teszik az IRIS-T, korszerű, rövid hatótávolságú, levegő-levegő típusú rakéta hordozására.

A Gripen felderítő funkcióját segíti elő az SPK 39 felderítő tartály (Recce Pod).

Barát vagy ellenség?

A magyar Gripenek barát-ellenség felismerő rendszerrel (IFF) rendelkeznek annak érdekében, hogy a légi hadműveletek során elkerülhető legyen a saját szövetséges repülőgép elleni „baráti tűz”, és maximalizálható legyen a fedélzeti lokátor és a fegyverzeti rendszer hatékonysága. A Gripen a NATO szabványnak megfelelő kérdező-válaszoló rendszert alkalmazza olyan kombinált kérdező-válaszoló (CIT) egységgel, amely együttműködik a fedélzeti lokátorrendszerrel, a repülőgépvezető fülkében levő vezérlő elemekkel és kijelzőkkel.

A pilótafülke

A Gripen pilótafülkéjében három színes, nagyméretű, többfunkciós kijelző található (MFD), széles szögű, sisakra szerelhető kijelzővel (Head-Up Display HUD) és holografikus összekötő egységgel. A hatékony ember-gép kapcsolat jelentősen megkönnyíti a pilóta munkáját, főként harci helyzetben.

A fülkében nincsenek analóg műszerek: a Gripen az egyetlen olyan, jelenleg szolgálatba állított többfunkciós repülőgép, mely teljes mértékben digitális műszerekkel felszerelt fülkével rendelkezik.

A tervezésnél figyelembe vették az éjjel látó szemüvegek használatát, ami jelentősen növelte a repülőgép hatékonyságát éjszakai harci alkalmazás esetén az éjjel látó szemüvegek alkalmazásával.

Az integrált HOTAS rendszer (Hands On Throttle and Stick – kezek a gázkaron és a botkormányon) lehetővé teszi a repülőgépvezető számára a megfelelő lokátor üzemmód kiválasztását, a célzást a fegyverekkel, a fegyverek különböző üzemmódjainak, valamint a repülőgépvezető fülke kijelzők adattartalmának meghatározását, olyan módon, hogy ne kelljen felemelnie kezét a gázkarról és a botkormányról.

Adatátvitel

A magyar Gripenek rendelkeznek a NATO szabványnak megfelelő Link 16 rendszerrel is: ez egy olyan biztonságos, digitális adatátviteli rendszer, melynek segítségével a repülőgépek navigációval, fedélzeti rendszereikkel, a fedélzeti lokátorral és fegyverzettel kapcsolatos helyzetre, állapotra vonatkozó adatai más NATO repülőgépek, valamint a parancsnoki és irányító központok között küldhetők és fogadhatók.

A Svéd Légierő az ötvenes években kezdte meg az adatátvitel használatát a Draken repülőgépek egyirányú adatátviteli rendszerével. Ezt a képességet továbbfejlesztették a Gripenen egy hazai harcászati információs adatátviteli rendszerrel (Tactical Information Data-Link System – TIDLS). A TIDLS rendszer valós idejű harcászati adatcserét tesz lehetővé az együttműködő egységek között. Az adatátvitel hatékonyabbá teszi a harcászati műveleteket, és eközben csökkenti az ellenséges fegyverzeti rendszerek általi fenyegetettséget: lehetővé tesz olyan harcászati módszerek alkalmazását is, mint például az ellenség lokátor csöndben történő megközelítése.

A radar

A Gripen célbefogó rendszerének/fegyverzetének elsődleges érzékelője a nagy hatótávolságú Ericsson PS-05/A radar. A Gripen gépeken elhelyezett nagy hatótávolságú, impulzus doppler radar nagy megbízhatóságú, magas felbontású, kiváló látóképességgel rendelkezik, és bármely típusú légvédelmi, levegő-föld és felderítési bevetést képes kezelni.

Kitekintő / honvedelem.hu

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás