A másfél éve húzódó szíriai válságnak nem lesz jó vége, ez már biztos. Az ellenzékkel szembeni kegyetlen fellépésével Bassár el-Aszad elnök minden lehetőségét eljátszotta, hogy diplomáciai megállapodás keretében távozhasson a hatalomból.

Szíriában polgárháborús állapotok vannak. A szűnni nem akaró erőszak miatt az áldozatok száma már meghaladhatja a 20 ezret is. Az iráni nukleáris tárgyalások rendre eredménytelenül zárulnak, így tovább nőhet a feszültség az USA-val és Izraellel. A palesztin-izraeli békefolyamat újraéleszthetetlennek tűnik. Egyiptom első demokratikusan megválasztott elnökére pedig nehéz feladatok várnak.

Az amerikai kormányzat leginkább humanitárius segítséget nyújt a szíriai ellenzéknek, tehát nem szállít fegyvereket a Bassár el-Aszad kormánya ellen harcolóknak. Más országok viszont igen, a CIA pedig vigyáz arra, hogy kihez kerülnek a gépkarabélyok, a kézigránátok és a vállról indítható rakéták.

Nőtt a feszültség Izrael és Irán között, miután hétfőn robbantásos merénylők izraeli diplomatákat vettek célba az indiai és a grúziai fővárosokban. Izrael Iránt sejti a háttérben, Teherán azonban tagadja, hogy bármi köze lenne a történtekhez.

Az izraeli külügyminiszter szinte kizártnak tartja, hogy a következő tíz éven belül létrejöhetne egy palesztin-izraeli békemegállapodás. Avigdor Lieberman szerint a palesztinok hátráltatják a békefolyamatot.

Nagyszabású hadgyakorlatokat folytatott az utóbbi napokban az Izraeli Légierő, miközben sajtóértesülések szerint Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök próbálja meggyőzni vezető minisztereit, hogy támogassanak egy Irán elleni katonai csapást. A hírek szerint a britek hadihajók és tengeralattjárók bevetésével támogatnának egy Irán elleni amerikai akciót.

A zsidó telepek bővítése elleni tiltakozásként Németország felmondaná a hatodik Izraelnek szánt Dolphin típusú tengeralattjáró leszállításáról szóló megállapodást.

A palesztin államot elismerő ENSZ-határozat elfogadásáról szeptember 23-án tartandó szavazás közeledtével Izraelnek egyre komolyabb diplomáciai kihívásokkal kell szembenéznie. Az utóbbi hetekben már három befolyásos közel-keleti országot kellett sietősen elhagynia az izraeli diplomatáknak, de a nemzetközi helyzet várhatóan csak fokozódni fog.

A kairói izraeli nagykövetség pénteki megtámadásával újabb szerencsétlen negatív fordulat következett be a Hoszni Mubarak egyiptomi elnök távozása úta egyre rosszabbul festő egyiptomi-izraeli kapcsolatok alakulásában.

Most már biztos: Izrael nem kér bocsánatot a törököktől a gázai segélyflottilla-incidens miatt. A bocsánatkérés elmaradásával azonban borítékolható a már amúgy sem rózsás török-izraeli kapcsolatok további romlása.

Egyiptom lehet visszahívja tel-avivi nagykövetét, amíg a zsidó állam bocsánatot nem kér a kairói kormányt elhamarkodottan bíráló izraeli nyilatkozatokért, illetve ki nem vizsgálja az egyiptomi rendőrök halálát követelő határincidens körülményeit.

Az iráni vezérkari főnök szerint „a cionisták” állnak a múlt heti kettős norvég merénylet mögött, és a világnak figyelnie kellene a „keresztény cionizmus terjesztését célzó izraeli törekvésekre”.

Egy izraeli ENSZ-diplomata elmondása szerint egyes államok ENSZ-nagykövetei zárt ajtók mögött sokkal inkább hajlandóak Izrael oldalára állni a palesztin-izraeli konfliktussal kapcsolatos vitás kérdésekben, mint nyilvánosan.

Az izraeli katonai vezetés támogatná a Törökországgal való feszült viszony rendezését. Védelmi és igazságügyi tisztségviselők szerint egy bocsánatkéréssel megelőzhetőek lennének a gázai segélyflottilla-incidensben érintett katonákra váró jogi problémák.

Az Izraeli Védelmi Erők vezető tisztségviselői pénteken nyilatkozatot adtak ki, melyben a korábban kötött fegyverszüneti megállapodás be nem tartásáért bírálták a palesztin szervezetet. Az izraeli vezérkari főnök mindeközben válságmegbeszélést hívott össze a gázai eredetű rakétatámadások kiújulása miatt.

Izraelben sokakat aggaszt az elmúlt héten a mérsékelt Fatah, és a zsidó állam elpusztítását célul kitűző iszlamista Hamász között köttetett együttműködési megállapodás, mivel a Gázai övezetet ellenőrző szervezet nem mondott le az erőszakról, és továbbra sem hajlandó elismerni a zsidó államot.

Úgy tűnik, végre a megbékélés útjára lépett a Fatah és a Hamász. A két rivális palesztin szervezet vezetői a héten írják majd alá az egyiptomi közreműködéssel április végén tető alá hozott megbékélési megállapodást Kairóban.

Már folyamatban vannak a rafahi határátkelő végleges megnyitásának előkészületei, mely szabad határátlépését biztosít majd az emberek számára, izraeli ellenőrzés nélkül.

Legkevesebb 88 tüntető vesztette életét pénteken, a szíriai tüntetések eddigi legvéresebb napján. Az amerikai elnök az erőszak alkalmazásának beszüntetésére szólította fel a szíriai kormányt.

Juli Edelstein izraeli tájékoztatásügyi miniszter levélben kérte Mark Zuckerberg Facebook-alapítótól egy a zsidó állam elleni palesztin felkelésre buzdító rajongói oldal eltávolítását, mely miatt az izraeli Becsületsértés Elleni Liga (ADL) is hivatalos panasszal élt még pénteken.

Izrael vasárnap telepítette a Vaskupola nevű új rakétavédelmi rendszer első ütegét az ország déli részén - jelentette a Háárec izraeli napilap. A 200 millió dollár értékű rendszer kísérleti jellegű telepítését még pénteken rendelte el Ehud Barak védelmi miniszter.

Líbia a fokozódó nemzetközi nyomás hatására azonnali tűzszünetet hirdetett, de ennek ellenére egyes jelentések szerint folytatódtak a harcok. Mindeközben megkezdődtek az ország feletti repüléstilalmi övezet kialakításához szükséges katonai műveletek végrehajtásának előkészületei.

A közel-keleti fejleményeket tekintve nem a demokratikus átalakulás a legfontosabb kérdés, hanem hogy stabil rendszerek jönnek-e majd létre.

Az izraeli légierő (IAF) előző héten végrehajtott tesztjei után heteken belül működőképessé nyilváníthatják a „Vaskupola” (Iron Dome) névre keresztelt izraeli rakétavédelmi rendszert.

Idén február 6-9 között került megrendezésre a Herzliya izraeli biztonságpolitikai konferencia, melyen több felszólaló is a palesztin-izraeli tárgyalások újrakezdését tartotta az egyik legfontosabb tényezőnek a közel-keleti régió békéje és biztonsága szempontjából.

Egy a hétvégén Teheránban aláírt gazdasági együttműködési megállapodás értelmében Törökország és Irán a következő években megháromszoroznák a kétoldalú kereskedelem mértékét. A Teherán elszigetelésére törekvő Egyesült Államok azonban ezt nem nézi jó szemmel.

Az izraeli külügyminiszter szerint lehetetlen egy éven belül megállapodásra jutni a palesztinokkal, ezért Netanjahu ezen célja teljesen irreális. Az izraeli diplomácia második embere mindeközben a Facebook közösségi oldal „államiságához” hasonlította a palesztin államot egy blogbejegyzésben.

Izrael legutóbbi gázai hadműveletének második évfordulójához közeledve nagymértékben növekedett a gázai eredetű rakétatámadások száma az utóbbi hetekben. Az ENSZ az ellenségeskedés beszüntetésére szólította fel a feleket, Izrael önmérsékletet tanúsít, a Hamász tartja magát a tűzszünethez.

Izrael szerdán engedélyezte a gázai export jelentős mértékű növelését, tovább lazítva ezáltal az iszlamista Hamász palesztin szervezet ellenőrzése alatt álló Gázai övezet blokádján. A zsidó állam minden bizonnyal így próbál javítani nemzetközi megítélésén.

Izrael és Törökország közeledik egy olyan dokumentum elfogadásához, amely talán véget vethet a két ország közötti kapcsolatok válságának. A zsidó állam elviekben beleegyezett, hogy bocsánatot kér a gázai segélyflottilla-incidensért.

Segélyszervezetek szerint Izrael nem tett eleget a május 31-i segélyflottilla-incidens után tett ígéretének, s nem lazított a blokádon olyan mértékben, hogy az jelentős változást hozzon a gázai lakosság életében.

A Jonpjong-sziget ellen észak-koreai támadás Izrael szerint jó példa arra, ami Irán esetében is lejátszódhat, amennyiben a perzsa állam tovább folytatja atomprogramját.

Hatnak az Iránnal szemben bevezetett szankciók, de ettől függetlenül a perzsa atomprogram megfékezésével kapcsolatos összes opció az asztalon marad - nyilatkozta az amerikai vezérkari főnök.

Az egyoldalú lépések elkerülésére hívta fel Izrael és a palesztinok figyelmét Martonyi János külügyminiszter izraeli látogatása alkalmával. Szerinte Izraelnek meg kellene újítani a moratóriumot, a palesztinoknak pedig vissza kellene térniük a tárgyalóasztalhoz.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök többek között az iráni atomprogramban rejlő veszélyekre hívta fel a figyelmet az Észak-Amerikai Zsidók Szövetségének New Orleans-i gyűlésén elmondott beszédében.

A palesztinok adhatnak még pár hetet az Egyesült Államoknak az Izraellel folytatandó közvetlen béketérgyalások újraindítására, de a zsidó telepek bővítésének befagyasztásáról továbbra sem hajlandóak lemondani. A kulcs Netanjahu kezében van.

Izrael újabb építkezéseket hagyott jóvá, köztük közel 240-et Kelet-Jeruzsálem zsidó negyedeiben. Mindeközben az Egyesült Államok próbálná elérni a zsidó telepek nemrég lejárt bővítési moratóriuma miatt megtorpant béketárgyalások folytatását, egyelőre kevés sikerrel.

Az Israel Aerospace Industries 400 millió dolláros szerződést írt alá pilóta nélküli repülőgépek eladásáról az orosz OPK Oboronprom fegyvergyártó céggel.

Törökország nem küld majd delegációt a hónap végén Jeruzsálembe a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) félévente megrendezendő turisztikai konferenciájára - jelentette be október 13-án szerdán a török kulturális miniszter.