Egy évvel ezelőtt, az utcai megmozdulások és az ellenzék kitartó aknamunkája nyomán megbukott a Romániát 2008 óta irányító jobbközép kormány, s helyét az egységes ellenzéki tömb, a Szociálliberális Unió (USL) vette át.

Körvonalazódni látszik Románia legfontosabb ügyészségeinek új vezetősége, miután Victor Ponta kormányfő bejelentette, egyességre jutott a kérdésben Traian Băsescu államfővel is. A döntés azonban komoly hullámokat kelt a kormányzó pártszövetségen belül.

Alig telt el két év azóta, hogy Victor Ponta román miniszterelnök, akkor még harcias ellenzéki titánként Moammer Kadhafi líbiai diktátorhoz hasonlította Traian Băsescu román köztársasági elnököt és Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. Mostanság azonban a nemzetközi sajtó egyre gyakrabban Pontát emlegeti párban budapesti kollégájával.

Hivatalosan is frontra indul a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), hogy megvívja az idei év egyik legnagyobb harcát, amelynek tétje az ország közigazgatási reformja és fejlesztési régióinak átszervezése.

Szinte érthetetlen, hogy miért épp most szabadultak el a nacionalista indulatok a székely zászló kapcsán. A szimbólumot már évek óta használják a Hargita és Kovászna megyei közintézmények anélkül, hogy ilyen nagy hullámokat gerjesztettek volna. Ahhoz, hogy megértsük, miért épp most forrt így fel a hangulat, a politikai vezetők, román és magyar kormányerők háza táján kell keresgélnünk.

Nagy sajtóvisszhangot gerjesztett a Magyar Szocialista Párt (MSZP) múlt szerdai kihelyezett elnökségi ülése, amelyre Kolozsváron került sor. A sokszor elfogult értékeléseken túlmenően a Kitekintő újabb szempontok szerint értékeli ennek az erősen polarizáló eseménynek a politikai jelentőségét.

Nagy vihart kavaró vezetőváltások történnek a román igazságszolgáltatás élén. Az országban zajló lassú és kaotikus politikai-hatalmi átmenet újabb állomásaként az elmúlt hetekben átfogó támadás indult a harmadik hatalmi ág függetlensége ellen.

December 21-én hivatalba lépett második Ponta-kabinetnek a csendes kormányzást kellene a 2013-as év középpontjába helyeznie. A rengeteg politikai mamutprojekt megvalósítása akár jól is elsülhet mindenki számára, ám a kormányzó szupertöbbség viselkedése önmagára és az országra nézve is veszélyt jelenthet.

A rázós 2012-es év egy elnyújtott, kaotikus és összetett átmenetet jelentett Románia történelmében. Az új esztendőben egy régi Románia, az arrogáns politikusok, az olcsó nacionalizmus és a korrupció országa tér vissza.

A december 9-i romániai parlamenti választások újra bebizonyították, hogy az erdélyi magyarság egy jelentős része nem vevő a politikusaik által kínált képviseletre és projektekre. A erdélyi magyar politikai alakulatok azonban továbbra is képtelenek szembenézni hibáikkal.

Egy rekordnagyságú parlament, rekordnagyságú győzelem, megsemmisített ellenzék és hajszálon függő RMDSZ – talán így foglalható össze a vasárnapi romániai választások után kialakult helyzet.

Papírforma szerint alakultak a parlamenti választások Romániában: az exit-pollok szerint a Szociálliberális Unió (USL) megszerezte a szavazatok 56-58 százalékát.

Három miniszterelnök, négy különböző összetételű kormánytöbbség és hetvenkilenc miniszter – így jellemezhető a legutóbbi, 2008. november 30-i parlamenti választások óta eltelt válságos időszak. A vasárnapi voksolás sem ad okot túlzott optimizmusra.

A parlamenti választásokra készülő román szekértáborok idejét szinte teljesen lefoglalja egymás zsigeri gyűlölete,de még így is marad egy kevés energia a kisebbségekkel szembeni ellenszenv kifejezésére.

Egy élhetőbb Szlovákiért, egy élhetőbb kisebbségi létért dolgoznak – vallotta be Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának (SZMK) szóvivője, aki két kollégájával, Öllős Lászlóval és Orosz Örssel Budapesten, a Magyar Külügyi Intézetben mesélt a felvidéki szervezet elmúlt három évéről.

Már csak bő három hét van hátra a parlamenti választásokig Romániában. A két legnagyobb politikai tábor programja szinte szóról szóra megegyezik, a választók zöme mégis tudja, kit kell támogatnia.

Ahogy azt korábban megjósoltuk a december 9-i parlamenti választásokra gyúró erdélyi magyar szereplők azon vitáznak, hogy vajon tényleg bejuthat-e két magyar párt a parlamentbe. Az elmúlt napokban csúcspontra ért a 6:3-as formulával jelölt alternatív küszöb körüli médiaháború.

A december 9-én sorra kerülő romániai parlamenti választások nemcsak a román pártok, de az erdélyi magyar közösség számára is nagy kihívást jelentenek. Kampányfigyelőnk második részében a kisebbségi magyar politikai tömörülések esélyeit latolgatjuk.

Bő ötven nap múlva, december 9-én parlamenti választásokat tartanak Romániában. Kampányfigyelőnk első részében a belpolitikai szereplők helyzetével és esélyeivel, illetve a kampány legfontosabb témáival foglalkozunk.

A barátság és a jó szomszédság jegyében zajlott Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök keddi pilisszentkereszti találkozója. A kérdés az, hogy ez a fajta látványos szívélyesség elég lesz-e a két ország viszonyának rendezéséhez.

Szerdai plenáris ülésén a román politikai válságról vitázott az Európai Parlament. A román képviselők látványosan exportálták a belpolitikai csatározásokra jellemző alpári stílust. A felemlegetett kérdések továbbra is a brüsszeli napirenden maradnak, az elkövetkező hónapok pedig kritikusak lehetnek a Bukarest és az Európai Unió viszonyában.

Romániában folytatódnak az országot mélységesen megosztó politikai csatározások, és elkezdődik a decemberi választások előtti kampány is. Az erdélyi magyar közélet sem szűkölködik a problémákban.

Döntött a román alkotmánybíróság a július 29-én megrendezett népszavazásról. A testület szerint Traian Băsescu államfő menesztéséről szóló referendumon érvénytelennek minősül, az államfő pedig visszatérhet hivatalába. Vajon a harcoló felek jobb belátásra térnek a döntés nyomán?

A magyar közélet még nem szokott hozzá a külhoni magyar választójog gondolatához. Pedig a választójog bevezetését megelőző vitákat fel kellene váltania olyan beszélgetéseknek, amelyek célja, hogy kiküszöböljék a gyakorlatba ültetés nyomán fellépő veszélyeket. Ebben segíthet Románia példája.

A július 29-i népszavazás nem hozott egyértelmű eredményt Romániában, mindkét politikai tábor saját győzelmét hirdeti. A válság tovább húzódik, a döntőbírói szerepet betöltő alkotmánybíróságra elképzelhetetlenül nagy politika nyomás nehezedik, az ország pedig rohamos léptekkel halad tovább a teljes összeomlás felé.

Már hagyományosnak minősülő nemzetpolitikai kerekasztalra került sor péntek reggel a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Az esemény helyet adott egy éles szóváltásnak is, amely Borbély László, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség politikai alelnöke, illetve Tőkés László és Toró T. Tibor között zajlott.

A tikkasztó tusványosi csütörtök délután a 2011-es népszámlálási adatok kiértékelésének jegyében telt.

A csütörtöki nap is a nemzetpolitika jegyében kezdődött Tusnádfürdőn, ahol a könnyített honosítási folyamat anyaországi, erdélyi és felvidéki szereplői osztották meg tapasztalataikat, siker- és kudarcélményeiket.

Keddi éjszakába nyúló koncertekkel és egy szerda reggeli nyitóbeszélgetéssel indult a 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. A résztvevők már első nap exkluzív információkkal gazdagodhattak a magyar nemzetpolitikát illetően.

A nemzetközi rosszallás hatására az antidemokratikus tevékenységgel vádolt román kormány feje, Victor Ponta Brüsszelben próbálta visszaállítani Bukarest hitelességét - kévés sikerrel. Időközben az ország az államfő lemondatásáról döntő népszavazásra készül.

Totális háborúba kezdett a Romániát május eleje óta irányító Szociálliberális Unió (USL), amelynek elsődleges célja, hogy meghódítsa a független közintéményeket és az igazságszolgáltatást. A román ellenzék és a külföldi sajtó szerint veszélyben van a román demokrácia.

Két év letöltendőre ítélték Románia volt miniszterelnökét. Az ítéltet és a politikus állítólagos öngyilkossági kísérlete egy indulatokkal és összeesküvés-elméletekkel tűzdelt hat napos szappanoperát indított el, amelynek következtében a hangsúly elterelődött az ügy valódi jelentőségéről.

Lassan lecseng a június 10-i önkormányzati választások okozta felbolydulás Erdélyben. A belmagyar politikai verseny egyértelmű győztese, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nemcsak az székelyföldi megerősödést ünnepelheti, hanem azt is, hogy sikerült minimalizálni az interetnikus környezetben elszenvedett kudarcok hatását is.

Plágiumgyanúba keveredett Victor Ponta román miniszterelnök. A mostani eset több ponton hasonlít a Schmitt Pál lemondásához vezető botrányhoz, ám úgy tűnik jelenleg a politikai tétek nagyobbak, mint Magyarországon voltak.

Papírforma szerint alakultak a június 10-én megrendezett helyhatósági választások Romániában. A Szociálliberális Unió győzelme mellett az RMDSZ is látványosan teljesített a belmagyar harcban. A győzelmet azonban rengeteg intő jel is beárnyékolja.

Június 10-én, vasárnap helyhatósági választásokat tartanak Romániában,amelynek keretén belül negyvenötezer közhivatal sorsa dől el. Az eredmények függvényében átalakulhat az erdélyi magyar politikai tér is.

A bukaresti Képviselőház és Szenátus elnökei arra kérik magyarországi kollégájukat, hogy halassza el keddre tervezett romániai látogatását, ám Kövér László kitart szándéka mellett, hogy részt vegyen a Magyar Polgári Párt kampányrendezvényein.

Konfliktus alakult ki Victor Ponta miniszterelnök és Traian Băsescu államfő között azzal kapcsolatban, hogy ki képviselje az országot a különböző nemzetközi fórumokon.

Alig kezdte meg országlását, a Victor Ponta vezette kormány és a mögötte álló balliberális többség máris több olyan intézkedést fogadott el, amelyek közvetve vagy közvetlenül hátrányosan érintik a Romániában élő magyar kisebbséget.