Vádat emeltek a BP több vezetője ellen

Vádat emeltek az Egyesült Államokban a BP brit olajipari óriás mexikói-öbölbeli feltárásért felelős alelnöke és két helyi termelésirányítója ellen a 2010-es olajkatasztrófa miatt.

David Rainey alelnököt azzal vádolja a szövetségi nagyesküdtszék, hogy hazudott a kongresszusnak a szerencsétlenség okainak vizsgálata során, amikor arról kérdezték, hogyan számolta ki, mennyi olaj ömölhet a tengerbe a kitermelő platformon történt robbanás miatt. A két munkavezető ellen összesen 23 pontban emeltek vádat, egyebek között gondatlanságból elkövetett emberölés ügyében.

A BP emellett megegyezett az amerikai igazságügyi tárcával, hogy rekordösszegű, több mint 4,5 milliárd dolláros (ezermilliárd forintos) pénzbírságot fizessen az általa a Mexikói-öbölben okozott olajkatasztrófa miatt. Ez messze a legmagasabb pénzbüntetés, amelyet az amerikai és a brit igazságszolgáltatás történetében bármely vállalatra valaha is kiróttak.

A megállapodást csütörtökön egyszerre jelentette be Washingtonban Eric Holder amerikai igazságügyi miniszter, a Londoni Értéktőzsdén pedig a BP. Az olajtársaság a négymilliárd dolláros pénzbüntetés mellett 525 millió dollárt fizet kiegészítő bírságként az amerikai értékpapír-piaci felügyeletnek (SEC). Az előbbi tételt öt év alatt, az utóbbit három év alatt kell leróni.

Az olajvállalat el fogja ismerni bűnösségét a kongresszus akadályozásában, valamint abban is, hogy megsértette a tiszta víz védelméről rendelkező amerikai törvényt és a vándormadarak védelméről szóló megállapodást.

A BP Deepwater Horizon nevű olajkitermelő platformján 2010 áprilisában robbanás történt, majd tűz ütött ki, s 11 munkás meghalt, az elsüllyedt platform helyén pedig csaknem 790 millió liter olaj ömlött a tengerbe.

A BP négy hónapos vizsgálat után, 2010 őszén kiadott rendkívül részletes, 193 oldalas jelentése szerint a katasztrófát “műszaki hibák összetett, egymással összefüggő sorozata”, valamint emberi és tervezési tényezők együtt okozták.

A szakértői jelentés kiemelte, hogy a platform kitörésgátlójának automatikusan működésbe kellett volna lépnie, elzárva a kutat, miután a robbanás és a tűz miatt használhatatlanná váltak a létesítmény személyzete által működtetett kézi szabályozó berendezések. A kitörésgátló azonban nem működött, “valószínűleg azért, mert egyes kritikus fontosságú alkatrészei” elromlottak – áll a jelentésében.

A szakértők megállapítása szerint nem működött az a rendszer sem, amelynek meg kellett volna akadályoznia, hogy a robbanás előzményeként a szellőzőhálózaton át metángáz jusson az üzemi helyiségekbe.

Tony Hayward, a BP akkori vezérigazgatója a vizsgálati jelentés közzététele után, 2010 októberében távozott tisztségéből.

A rekord pénzbírság is csak a kisebb része a katasztrófából a BP-re háruló pénzügyi terheknek. A vállalat eddig több mint 38 milliárd dollárt különített el a különböző kártérítési kötelezettségekre, és csütörtökön bejelentette, hogy ezt 3,85 milliárd dollárral megtoldja.

Bob Dudley, a BP jelenlegi vezérigazgatója a büntetésről szóló egyezség bejelentésével egy időben külön nyilatkozatban kért elnézést a szerencsétlenségért. Kijelentette: az amerikai hatóságokkal elért megállapodás is jelzi, hogy a cég vállalja a felelősséget a történtekért. Anélkül, hogy megnevezte volna a felrobbant fúróplatform tulajdonosát és üzemeltetőjét, az amerikai Transocean nevű céget, jelezte: nem csak a BP felelős a történtekért.

A BP 17,2 milliárd dolláros veszteséget jelentett a robbantás negyedévében, de a cég azóta folyamatosan nyereséges. A cég ellen a csütörtöki megállapodással lezárt ügyeken kívül is folynak további kártérítési eljárások.

mti

Felkapott hírek

Friss hírek

Angela Merkel német kancellár (j) és Sebastian Kurz osztrák kancellár sajtóértekezletet tart a berlini kancellári hivatalban 2018. január 17-én. (MTI/EPA/Clemens Bilan)

Összecsapott Merkel és Kurz menekültügyben

A német és az osztrák kormány egyetért abban, hogy a migrációs válság megoldásához elengedhetetlen az uniós külső határ védelme és a menekültek támogatása helyben, a hazájuk közelében, a menekültek EU-n belüli elosztását szabályozó kvóták ügyét viszont eltérően ítélik meg.

Read More »
brexit_640

Juncker tárt karokkal várja vissza a briteket az EU-ba

Nem lehet akadálya, hogy az Egyesült Királyság végül tagja maradjon az Európai Uniónak, amennyiben a britek esetleg meggondolják magukat - jelentette ki szerdán Strasbourgban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, hozzáfűzve, ha nem is így történik, szeretné, hogy a szigetország egyszer visszatérjen az EU-ba.

Read More »