Obama számít Merkelre

Bernáth Márk
2012. június 27., szerda

A tizenkilenc legfejlettebb gazdasággal rendelkező ország és az EU-t tömörítő G20 vezetőinek sikerült megegyezniük néhány fontos kérdésben. Az eurózóna krísisére fókuszálva - amely nyilvánvalóan a legnagyobb fenyegetést jelenti a világgazdaságra, - ígéretet tettek arra, hogy megpróbálnak még többet tenni a növekedés ösztönzéséért, a pénzügyi stabilitás biztosításáért és egy erősebb európai pénzügyi unió támogatásáért.

A kérdés az, hogy ezek a szavak biztosítják-e a hatékony fellépést. Az elmúlt két év sikertelenségéből kiindulva a válasz megsejthető. Görögország csak a kezdet, sorban állhat még Portugália, Spanyolország és Olaszország. Amerika nézőpontja szerint a Németország által vezetett válságkezelés meghatározó eleme a fáradhatatlan ragaszkodás az önpusztító megszorításokhoz és az elaprózott mentőövek. Az eredmény még mélyebb recesszió, társadalmi nyugtalanság és politikai felfordulás Európa gyengébb gazdaságaiban, továbbá növekvő bizalmatlanság - ezeknek éppen az ellenkezőjére lenne szükség az euró hosszútávú túléléséhez, illetve az integráció szorosabbra fűzéséhez.

Kattintson és nézegessen képeket a görög zavargásokról!

Ezúttal vajon másképp lesz?

Egyre több érv szól amellett, hogy Németország változtasson álláspontján: növekednek a tétek, Görögország sorsa még mindig kérdéses, a hitelfelvételi költségek csúcsértékekre emelkedtek Spanyolországban és Olaszországban. Mindkét országnak államkötvényeket kell kibocsátania a súlyos adósságterhek refinanszírozására, miközben a befektetők a pénzügyi instabilitás miatt a pénzt egyre kifelé vonnák. Ezek nagyobb kihívásokat jeleznek előre, mint amelyekkel Európa eddig szembesült.

A világ vezetőinek volt esélye nyomást gyakorolni a német kancellárra, hogy lépjen fel erélyesebben és rugalmasabban a rászorulók kisegítésében, de ő sokáig elutasította ezeket a lehetőségeket. Melyek is kerültek szóba? Görögországnak haladékot engedélyezni, hogy megfeleljen a kritériumoknak, közvetlen tőkeinjekció a spanyol bankoknak, vagy aggresszívebben útját állni a kamatráták szárnyalásának a kiszolgáltatottabb hitelfelvevőknek, esetleg eurokötvény kibocsátása az Európai Központi Bank által.

Obama és Merkel

Az amerikai elnöknek immár szokásává vált, hogy a informális, ugyanakkor halálosan komoly megbeszéléseket folytat vezetőkkel a különböző csúcstalálkozók után. A G20 találkozó után a Fehér Ház szóvivője kijelentette, hogy Obama elnök és Angela Merkel kancellár együttműködésben egyezett meg annak érdekében, hogy stabilizálják Európa helyzetét, elősegítsék a növekedést és a munkahelyteremtést.

Obama és Merkel egy korábbi találkozó előtt

Az euró esetleges összeomlása veszélyeztetheti az Egyesült Államok törékeny talpraállását, és megpecsételheti Obama újraválasztási reményeit. Így az elnök érdekes helyzetben találja magát, ráutalva Merkel kancellárra, miközben a többi külföldi vezető közül talán kettejük kapcsolata a legjobb. Ugyanakkor ez koránt sem jelenti a kancellár feltétlen rábólintását arra, amire Obama szerint szükség lenne Európában: az amerikai stílusú kisegítő és fiskális ösztönző intézkedésekre. Merkel asszony a G20 csúcs előtt nem adta különösebb jelét, hogy hajlandó lenne megfogadni az elnök tanácsát. A német Bundestag előtt kijelentette, hogy "Németország erős, Németország a gazdasági motor és Németország az európai stabilitás őre." Ezt az erőt és hatalmat nem csak saját, de egész Európa javára használja fel. "De tudom, hogy az ország ereje nem végtelen." A világ nem várhatja el, hogy egyedül Berlin legyen Európa megmentője.

A két vezető csak ebben az évben már legalább tizenkettő telefonhívást, kettő videókonferenciát és négy szemtől-szemben találkozót tartott. "Az elnök őszinte tiszteletének örvend" - mondta Michael Froman nemzetbiztonsági tanácsadó a Camp David-i gyűlés után. "A kancellár nagyon középnyugati a maga módján: pontosan megmondja neki, mit tud tenni vagy mit nem."

Mások kiemelik, hogy a két vezető rokonságot mutat abban, hogy mindketten egyfajta kivülállók: egy afro-amerikai Hawaiiról és egy nő Kelet-Németországból. Ez a kapcsolatukat jellegzetesen eltérővé teszi a többi külföldi vezetőkkel ápolt kötelékeiktől.

Szóljon hozzá Ön is a témához!
Kommentáláshoz, értékeléshez kérjük, lépjen be!

Ha Ön rendelkezik google-, yahoo-, liveID-, twitter-, facebook-, vagy openID azonosítóval úgy ide kattintva külön regisztráció nélkül is beléphet a Kitekintőre! Elsősorban ezt a megoldást ajánljuk!

Ha Ön rendelkezik eduID azonosítóval úgy ide kattintva külön regisztráció nélkül is beléphet a Kitekintőre!

Ha Ön nem rendelkezik a fenti listában felsorolt azonosítók egyikével sem, vagy nem kívánja őket a Kitekintőre való belépésre használni, úgy klasszikus módon, helyi, kitekintős azonosítóval itt tud belépni. (Az első megoldás jövőbe mutató és szebb is:) )

 Emlékezzen?

Kövessen minket!

Galériák