Szegénységben élnek a kanadai őslakosok

Maximálisan egyetértek a cikk írójával, volt szerencsém nekem is megtapasztalni hasonlókat. Ha nem bánja a cikk írója megosztanám itt.

Majdnem 2 évet voltam Alberta államban,Calgary környékén és nagy izgalommal vártam a lehetöséget hogy találkozhassam a helyi öslakosokkal. Kerestem a rendezvényeiket ujságokban, hirdetésekben,elmentem a környékbeli Pow Wow-okra, elolvastam mindent amit csak lehetett róluk. Aztán szembesülnöm kellett a valósággal, hogy gyakorlatilag még mindíg erös az ellenszenv a (föleg angolszász) fehér telepesek és az öslakosok közt. Nem hiába, mert még az 1960-as években is gyakorlatilag zajlott az öslakosok eröszakos átnevelése. Gazdaságilag teljesen lehetetlen helyzetbe kerültek azután hogy kirabolták öket, földjeiket elvették és rájuk eröltettek egy teljesen más életformát. Ezt a sokkot a mai napig nem tudják sokan kiheverni. Ez leginkább az alkohol által elkövetett eröszakos cselekedeteikben, leginkább családon belül mutatkozik meg. Erre pedig a rendszer avval válaszol hogy gondolkodás nélkül börtönbe zárják öket,annélkül hogy megértenék miért is történt ami történt. Ezután már szinte nincs kiút. Alkoholizmus, drogok,bünözés. Magas a fiatal öslakosok közt az öngyilkossági arány az elöbbiekböl kifolyólag. A kormánynak egyszerübb persze legyinteni a statisztikákra. A másik nagy büne a rendszernek pedig az, hogy miután lassan kezdi elismerni hogy mit tettek az elmúlt 200 évben, elkezd visszaadogatni területet és aprópénzt dug a zsebükbe, mondván hogy "bocs" de ez van. A fehér ember útja gyakorlatilag azt jelenti a számukra hogy ugyanazt kell tenniük amit a fehérek tesznek, uh a sok törzsfö a saját törzsét is lopja, családtagjait helyezi jó pozíciókba, és nem törödik a többiekkel akik a éhbéren élnek és ha jót akarnak a fönöktöl, akkor mosolyognak hozzá és rá szavaznak. Erröl egy könyvet is olvastam amit egy helyi bíró adott ki az ott történtekröl. (John Reilly: Bad Medicine) Sajnos aztán öróla is kiderült hogy mindezt a választásokra adta ki, mert politikai pályára készült a nyugdíjazása után. Tehát, megoldás nem született ö álltala sem. A kárpótlás intézménye egyébként is sántít, föleg Albertában ahol rengeteg pénz van, föleg a természeti kincsek miatt (erdö, olaj, gáz, hegyek... stb) mert nyilván nem azt kapják vissza az öslakosok ahol sok pénz rejtözik a földek alatt, hanem ahol nincs. Ahol pedig elkerülhetetlen hogy fizessenek, pl amikor vezetéket kell keresztül vinni a földjükön, ott életjáradékot kapnak, ami meg olaj a tüzre, mert sajnos a nagyrészük ahelyett hogy megalapozná a jövöjét vele természetesen el is költi autóra, menö fehér cuccokra meg persze mindenre amire nem kellene. Mint a gyerekek. Ha már gyerekeket említettem. Ott a környéken minden 18 életévét betöltött fiatal egyszeri 18000 CAD$ -t kap a nagy olajtársaságoktól, amit álltalában egy 8 hengeres Truckra, piára, drogra és bulizásra költi, elindulva evvel a lejtön ami a már említett irányba vezet. Sajnálatos módon ezeknek a gyerekeknek senki nem mondja meg mit lenne értelme tenni vele, mert az iskolák is alapjáraton müködnek a rezervátumokban, a tehetösebb öslakosok be sem iratják oda a gyerekeiket pl.. Ördögi kör. Persze a helyi cowboy-oknak nem is teszik ez mert ebböl csak annyit látnak meg hogy ingyen pénzhez jutnak ezek a fiatalok amiböl bünözés lesz. A hangulat nem túl rózsás a felszin alatt, hozzám is elég bizalmatlanok voltak sokszor. A fehér ember a hátuk közepére se kell nekik. Megértem. A kormány pedig elodázza a reformok megkezdését, azt hiszi hogy némi pénz utalással el lehet némítani az egyébként egyre hangosabb problémákat. Hogy ne csak a rossz jusson az eszünkbe az öslakosokról, természetesen sok nagyszerü ember van köztük, hagyomány örzö, farmgazdálkodó dolgos ember. Ez alatt a rövid idö alatt is sok nagyszerü élményekkel gazdagodtam. A humoruk a régi, volt alkalmam tapasztalni. Sokan látják hoy a nemzetük túlélése egy részröl a fehér ember útjának befogadásán múlik, vagyis be kell szállniuk a ringbe és kiharcolni a jogaikat minden szinten. A másik, talán legfontosabb pedig, megörizni és terjeszteni a kultúrájukat a világ minden táján. Manapság erröl szólnak a táncos összejöveteleik (Pow Wow) ahol a turista ha tisztelettudó, szivesen látott vendég. Ne sajnáljon cigarettát adni a harcosnak, mert az nem lejmolás, hanem egy közös füstölgésre invitálás a régi szokásaik szerint! :) Aki látna pár képet itt nézzen körül: http://utasguszti.com/page31/page31.html

Na, ja. Nem hittem volna, ha nem egy megbízható haveromtól hallom, aki vadászni volt Kanadában, hogy a saját szemével látta a következő történetet. Éppen a tengerparton hajóztak felfele egy új vadászterület felé, amikor láttak indiánokat halászni. Amolyan átlagos felszereléssel, semmi különös. Nekik nem volt különös, de annál inkább a parti őrségnek. Hipp-hopp feltűnt egy parti őrség hajó és ahogy kell, hangszórón felszólították az indiánokat, hogy irány hazafelé. Azok meg kötötték az ebet a karóhoz, hogy nekik ezt lehet. Nem sokat foglalkozott a kapitány az őslakosok meggyőzésével, hanem gázt adott és felborította az indiánokat a csónakjukkal együtt. Mondanom se kell, hogy a havernél hang bennszakadt, lehellet megszegett és amikor magához tért a látottaktól, akkor az ő kanadai kísérőjétől megkérdezte, hogy ez már hogy lehet, meg hogy így bánnak itt az őslakosok emberfiával? Válasz: "Ühüm!"