Viszlát, McDonald's!

Címkék:
• egészség
• egészségügy
• gasztronómia
• usa

Fenyegető veszély

Az elhízás mára népbetegséggé vált az Egyesült Államokban. Az amerikai népesség fele túlsúlyos vagy már súlyosan elhízott. Körükben jóval magasabb a különféle szívbetegségek, a magas vérnyomás, magas koleszterin szint és a cukorbetegség kockázata. Évente több százezren halnak meg valamilyen elhízással összefüggésbe hozható betegségben. A probléma egészségügyre rótt terhei is hatalmasak, évi 71 milliárd dollárba kerül a túlsúlyból fakadó bajok kezelése.

Elhízottak aránya 2009-ben

Még rémísztőbb adatok szerint, a gyermekkori elhízás aránya megtriplázódott az elmúlt három évtized alatt, napjainkban pedig a kamaszok csaknem 18 %-a túlsúlyos, nagy részükből később szintén túlsúlyos felnőttek lesznek.

Mi lehet a megoldás?

Amerikában jelenleg - ellentétben Kanadával vagy Franciaországgal - nincs olyan központi adó, ami az egészségtelenebb (gyors-) ételeket, üdítőket és édességet terhelné. Az államok kétharmadában ugyan már alkalmaznak - egyelőre eltérő mértékű, átlagosan 5,2 %-os - külön adót a magas kalóriatartalmú, de alacsony tápértékű gyorsételekre, cukros üdítőitalokra és cukorkákra.

Felmerültek olyan intézkedések is, mint a hízlaló ételek reklámozásának szigorítása vagy betiltása, valamint az egészségesebb termékek - főként zöldség, gyümölcs - fokozott népszerűsítése. Kiindulva azonban a dohányáru és az alkohol példájából, melyek fogyasztása jelentősen visszaesett a rájuk kivetett jövedéki adó következtében, a legtöbb illetékest az élelmiszerekre kiróható adó  ötlete foglalkoztatja. Az adók fogyasztásra gyakorolt hatása ugyanis mérhető - állítják a szakemberek. Amellett, hogy jelen esetben csökkenne általuk az elhízottak száma, a törvényhozók számára azért is vonzó lehet ez a megoldás, mert mérséklődhetne a költésgvetési deficit is, nem lenne szükség olyan még népszerűtlenebb intézkedésre, mint a személyi jövedelemadó, vagy a vagyonadó emelése.

Elemzések szerint, a cukros üdítőitalok árának 10 %-os növekedése esetén a fogyasztás 8-10 %-kal esne vissza. Egy nemrég publikált tanulmány szerint pedig 10 %-os adó kivetése a hízlaló élelmiszerekre, 10 év alatt 500 milliárd dollár bevételt hozna. Ebből könnyedén lehetne finanszírozni elhízás-megelőző programokat illetve a már elhízottak orvosi ellátását is. Valószínű azonban, hogy ilyen radikális elképzelés megvalósulására még egy darabig várni kell.

Születtek szerényebb javaslatok is: a CSPI (Center for Sience in the Public Interest) felmérése  szerint mindössze 1cent adó a 0,4 literes üdítők esetében, évi 1,5 milliárd dollárt eredményezne.

Eddigi tapaszatalatok

Azok a politikusok, akik javaslatott tettek ilyen jellegű adó kivetésére vagy a már meglévőek emelésére, komoly ellenállásba ütköztek.

Az előrelépést sokszor az élelmiszeripar teszi lehetetlenné. Olyan erős lobbit hozott létre, amely könnyedén meghiúsítja az elhízás-ellenes politikákat, melyek esetleg egy adott termék fogyasztásának csökkenését okoznák. A júniusban alapított, Amerikaiak az Élelmiszeradó Ellen (AAFT) nevű szervezet is folyamatosan azért küzd - eddig sikeresen - , hogy bármiféle külön adót vessenek ki az élelmiszergyártókra.

Ennek egyik legjobb példája a David Patterson - New York állam kormányzója - által tett, ám rövid időn belül visszavont javaslat. Patterson 2009 elején egy 18 %-os adó kiróvását kezdeményezte a cukros üdítőitalokra, ezzel próbálva többek között egyensúlyba hozni az állam költségvetését. Végül le kellett mondania a tervről az üdítöital gyártók heves lobbijának eredményeként - a Pepsi azzal fenyegetőzött, hogy más államba helyezi át székhelyét, ha bevezetik az adót.

Mindezeken túl az is az élelmiszergyártók kezére játszik, hogy az egészségügyi szakértőket is megosztja a kérdés, valóban csökkenthető-e a helytelen táplálkozás az ártalmas élelmiszerekre kivetett adók segítségével.

A szkeptikusok szerint

A szkeptikusok számos érvet sorakoztatnak fel, miért nem célravezető az adó bevezetése. Szerintük nem befolyásolná a vásárlói magatartást, illetve a fogyasztást, mivel nem olyan jelentős mértékű. Az egészségtelen ételek definiálása nehézkes, sok ételt nem lehet egyértelműen az egészséges vagy a káris kategóriába sorolni. A vásárlók, még ha el is fordulnak a megadóztatott termék felől, ugyanolyan egészségtelen, de adómentesen maradt alternatív terméket találhatnak. A magasabb adók nagyobb számlákhoz vezetnének - ha a vásárló úgy dönt, nem hagyja fel a termék vásárlásával - és ez az amúgy is drágább, kevesebbet fogyasztott zöldság, gyümölcs megvételének kárára menne.

Akkor mégis mi várható?

A közvélemény egyre pozitívabban áll az elképzeléshez. Múlt hónapban a Kaiser Family Foundation felmérése kimutatta, hogy az áprilisi 52 % után, mára a megkérdezett 55 %-a támogatja az egészségtelen ételek megadóztatását. Üdítőitalok esetében is nőtt a támogatás mértéke, 46-ról 53 %-ra. Azok körében pedig, akik ellenzik az ötletet 63 % nyilatkozott úgy, hogy meggondolná magát, amennyiben a befolyó bevételek az egészségügyi reform költségeihez járulnának hozzá.

Hiába jelentene sokak szerint nagy segítséget az egységes adó az egészségügyi rendszer átalakításához, a Kongresszuson belül eddig kevés támogatója akadt. Barack Obama a hét elején mégis határozottan megfontolandó javaslatnak nevezte, hangoztatva többek között, hogy az amerikai gyerekek túl sok cukros üdítőt isznak, számos tanulmány pedig kimutta már a fennálló szoros kapcsolatot a túlzott üdítőfogyasztás és az elhízás között. Ő is elismerte azonban, hogy többek részéről heves ellenállásra lehet számítani.