Fodor Zsófia 2009. augusztus 3., hétfő
Gazdasági szankciókkal az iráni atom ellen
R Ö V I D H Í R
Az Obama adminisztráció tárgyalásokat folytat a kongresszussal és nemzetközi szövetségeseivel a jövőben Iránt súlytó gazdasági szankciókról. Az amerikai külpolitikai nyitás a szeptember közepén esedékes ENSZ gyűlésig adott haladékot Iránnak, ha addig nem hajlandóak tárgyalni nukleáris programjukról, akkor megszüntetnék a benzin és egyéb finomított olajtermékek exportját.
Az embargó erőteljesen érintené a világ különböző pontjain található cégeket is - többek között Kínában, Oroszországban és Európában - amelyektől Irán benzinkészleteinek 40 százaléka származik. Irán ugyan önállóan termeli ki olaját, azonban annak finomításához nincsenek megfelelő kapacitásai, ezért alternatív lehetőségek híján kiszolgáltatott helyzetben van.
Az amerikai vezetéssel formálódó nemzetközi koalíció rászorultságát kihasználva igyekszik nyomást gyakorolni az országra, amely azonban korántsem kockázatoktól mentes. A gazdaság jelenlegi sérülékeny állapotában egy ilyen döntés hatványozottan veszélyeket rejt magában, hiszen a kieső bevételek nehezíthetik a válságból való kilábalást.
A politikai környezet azonban kedvező lehet, ugyanis Irán instabil belpolitikai helyzete és a választások kapcsán kiéleződött viszonya a Nyugattal segíthetik a szankciók sikerességét. Ehhez azonban mindenképpen együttes nemzetközi fellépés szükséges, hiszen a korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a gazdasági szankcionálás nem elegendő, ha az csak az USA felől érkezik. Ezért nem tudott eredményes lenni az Irán elleni szankciókat 1996-ban rögzítő törvény.
A 1996-os törvény módosítása elé várhatóan a kongresszus sem fog akadályokat gördíteni, ugyanis a képviselők körülbelül háromnegyede támogatja a javaslatot. A cél a szankciók kiszélesítése és a gazdasági kényszerhelyzet fokozása azáltal, hogy az Egyesült Államok kormánya büntetné mindazon cégeket, amelyek benzint adnak el vagy szállítanak Iránnak.
Az embargó erőteljesen érintené a világ különböző pontjain található cégeket is - többek között Kínában, Oroszországban és Európában - amelyektől Irán benzinkészleteinek 40 százaléka származik. Irán ugyan önállóan termeli ki olaját, azonban annak finomításához nincsenek megfelelő kapacitásai, ezért alternatív lehetőségek híján kiszolgáltatott helyzetben van.
Az amerikai vezetéssel formálódó nemzetközi koalíció rászorultságát kihasználva igyekszik nyomást gyakorolni az országra, amely azonban korántsem kockázatoktól mentes. A gazdaság jelenlegi sérülékeny állapotában egy ilyen döntés hatványozottan veszélyeket rejt magában, hiszen a kieső bevételek nehezíthetik a válságból való kilábalást.
A politikai környezet azonban kedvező lehet, ugyanis Irán instabil belpolitikai helyzete és a választások kapcsán kiéleződött viszonya a Nyugattal segíthetik a szankciók sikerességét. Ehhez azonban mindenképpen együttes nemzetközi fellépés szükséges, hiszen a korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a gazdasági szankcionálás nem elegendő, ha az csak az USA felől érkezik. Ezért nem tudott eredményes lenni az Irán elleni szankciókat 1996-ban rögzítő törvény.
A 1996-os törvény módosítása elé várhatóan a kongresszus sem fog akadályokat gördíteni, ugyanis a képviselők körülbelül háromnegyede támogatja a javaslatot. A cél a szankciók kiszélesítése és a gazdasági kényszerhelyzet fokozása azáltal, hogy az Egyesült Államok kormánya büntetné mindazon cégeket, amelyek benzint adnak el vagy szállítanak Iránnak.
ADJA TOVÁBB
Szóljon hozzá Ön is a témához!Népszerűek
LegolvasottabbakLegvitatottabbakMost beszélik
Kövessen minket!
Napi hírlevelünk
