Április 6-7 között tartották meg a Carnegie International éves konferenciáját. A „Nuclear Order - Build or Break” (szabad fordításban: nukleáris rend: épít vagy elpusztít) jelmondatú gyűlés résztvevői a fegyverzetcsökkentés kritikus kérdéseit vitatták meg, és ajánlásokat dolgoztak ki a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozására.
A Carnegie Nonproliferációs Program egy nemzetközileg elismert tudásbázisa a fegyverzetcsökkentési erőfeszítéseknek, elemzéseivel folyamatos segítséget nyújt a döntéshozóknak. Legutóbbi nonproliferációs konferenciáját 2007-ben rendezte a „Holnap megoldásai” címmel. A 2009-es rendezvényen több mint nyolcszáz résztvevő jelent meg, politikusok, akadémikusok, szakértők a világ távoli pontjairól. A két ülésnapon a Carnegie Endowment washingtoni helyszínen látta
vendégül többek között James B. Steinberget, az Egyesült Államok
helyettes államtitkárát, Anne Lauverrgeont, a AREVA atomenergiai
szakértőcsoport vezetőjét, és Jonas Gahr Store norvég külügyminisztert.
A plenáris és panel üléseken a fegyverzetcsökkentési, nukleáris energetikai és stratégiai kérdéseket érintették.
A konferencia első napjának agendáján az Egyesült Államoknak a stratégiai tervezéssel foglalkozó kongresszusi bizottsága által felvetett témák szerepeltek. Megvitatták egyrészről a nukleáris fegyverek elrettentő erejének hatását a nonproliferációs törekvésekre, valamint mérlegre tették az ilyen fegyverekkel bíró államok erőfeszítéseinek komolyságát. Központi kérdésként szerepelt az nukleáris innováció is, vagyis hogy az újabb és újabb felfedezések biztonságosabbá vagy éppen ellenkezőleg, még inkább korlátozhatatlanná teszik az atomfegyverek használatát.
Az első panelbeszélgetésen az Obama-adminisztráció felé állított elvárásokat vitatták meg. A lehetősegeket, melyek az USA új nukleáris politikája körül körvonalazódnak, Steinberg államtitkár bizakodó véleménye támasztotta alá. Steinberg szerint, ahogyan az Obama prágai beszédéből is kitűnik, az Egyesült Államokat morális kötelezettségei és stratégiai érdekei is kötik a nukleáris fegyverzetcsökkentéshez.
Barack Obama hivatalosan üdvözölte a Carnegie Nonproliferációs Konferenciát, nyilatkozatában megemlítette az Oroszországgal megindított a START megállapodások (STrategic Arms Reduction Treaty – Stratégiai Fegyvereket Korlátozó Egyezmény) utótárgyalásairól, valamint kilátásba helyezte a CTBT (Comprehensive Test Ban Treaty, Átfogó Atomcsend Egyezmény) mihamarabbi ratifikációját.
Szintén a hétfői napirendre került az Egyesült Államok és Kína stratégiai kapcsolatainak megvitatása, a krízispontként kezelt Irán, Észak-Korea, Szíria és Pakisztán helyzete és a kiterjesztett elrettentés politikájával kapcsolatos új stratégiák. Áttekintették a globálisan prioritásként kezelendő kérdéseket, mint az orosz-amerikai stratégiai fegyverek kontrollja, Észak-Korea atomfegyvereinek leszerelése, a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség védelmi struktúráinak egyre égetőbb reformja.
A keddi nap témái a jövő perspektívájában vizsgálták a nukleáris kihívásokat. Elsősorban a világszintű atomfegyverzet csökkentés, valamint a nukleáris fegyverek globális ellenőrzése előtt álló akadályokat vitatták meg. Külön napirendi pontként szerepelt a nukleáris fegyvermentes övezetek problematikája, áttekintve a múlt tanulságait és a lehetséges jövőbeli lépéseket.
A Carnegie konferenciája összességében a szakértők annak a véleményének adott hangot, miszerint a 2010-ben esedékes Nonproliferációs Konferencia előtt minél átfogóbb sikereket kell elérni a fegyverzetcsökkentésben. Egyrészről a szerződések hatékonyabb betartatását, másrészről a civil együttműködést szükséges fejleszteni. Nem övezte viszont egyöntetű szimpátia a Barack Obama által az USA számára kijelölt út egyes lépéseit. Rebecca Johnson az Egyesült Királyság szakértője szerint a ratifikációs szavazás ismételt kudarca még annál is előnytelenebb lenne, mintha meg sem próbálnák átvinni az egyezményt. Peter Gottwald német diplomata szerint ellenben az atomsorompó aláírásában az időtényező nem érdekes, a lényeg hogy végre tető alá hozzák.
Orosz részről prioritást az idén decemberben elévülő START egyezmény megújítása jelent. Dmitrij Medvegyev és Obama múlt heti találkozója annak a törekvésnek volt állomása, hogy még a lejárat előtt megegyezés szülessen, s egyben a 2010-es konferencia előtt. Vladimir Orlov, az oroszországi Politikatudományi Központ szakértője jelezte, hogy országa nemcsak tárgyalni és együttműködni kíván az Egyesült Államokkal, de jogi erejű döntéseket is vele összhangban akar megalkotni.