Guantánamó kudarca

Abdalláh Szalih al-Adzsmi felrobbantotta magát. A USS Cole merénylői elleni sikertelen eljárás kapcsán már volt róla szó, hogy az Egyesült Államok által a terror elleni harcban alkalmazott eljárások néhány kulcseleme nem „csupán” a jog vagy az emberiesség felől támadható, de a hatékonyság oldaláról is.

A Pentagon
illetékesei szerint eddig már több mint tíz esetben fordult elő, hogy a
börtöntábor egykori foglyai amerikai vagy szövetséges erők elleni támadások végrehajtóiként,
szervezőiként kerültek újra (élve vagy holtan) a kezükbe. Ki tudja, mennyien
lehetnek azok, akik ugyanezt teszik, csak még nem fogták el őket? A katonai
vezetők persze nem a magyarázatot keresik, hanem a kifogásokat: ezek az esetek
is igazolják Guantánamó létét – mondják – hiszen ha valakit kiengednek, akkor
az valószínűleg terrorista lesz.

Most ne
beszéljünk arról, hogy mennyire alkotmányellenes a tábor léte, arról sem, hogy
milyen módszerekkel szednek ki vallomásokat a rabokból. Most az is mellékes,
hogy tényleg megérdemelten van-e ott minden fogoly. Ezúttal a hatékonyság
szempontjából vizsgáljuk meg a kérdést. Általában ugyanis azzal szokták
igazolni a módszereket – csakhogy talán itt van a legnagyobb hiányosság.

Mi Guantánamó?
Katonai létesítmény, csakúgy, mint a kínvallatásokról elhíresült iraki
„börtönök”. Valójában azonban egyik sem börtön, vagyis szabadságvesztés-végrehajtási intézet. Nem mások, mint
egy-egy hadifogoly-tábor. Ez a problémák egyik legfőbb gyökere. A terrorizmus
ellen ugyanis hiba volt „háborút” hirdetni.
Háborúzni lehet az afganisztáni tálib rezsim vagy az iraki diktatúra
hadserege ellen, de a terror ellen nem. Kár is próbálkozni vele. A terror
elleni küzdelemben a katonaságnak csak marginális szerepe lehet, a hangsúlynak
a bűnüldözésen kell lennie.

Úgy tűnik,
hogy Washingtonban ezt szem elől tévesztették. Az idegen államok területén
„kivégzettek” rokonai, ismerősei bosszút esküsznek. A halottakból háborús hősök
vagy ártatlanul meggyilkolt mártírok lesznek. Az ítélet nélkül fogva tartott és
kegyetlen vallatásokat átélt, ám végül szabadon engedett foglyok bosszút
esküsznek. A Guantánámó-módszer tökéletes arra, hogy százával, ezrével
szerezzen magának új, mindenre elszánt ellenségeket az Egyesült Államok.

Talán meg
kellene próbálni igazi eljárást indítani a terroristák ellen. Úgy, ahogy azt a
jogállamiság eszméje és nem mellesleg az amerikai alkotmány is megköveteli. Ha
valaki valóban merényletet követett el, kapjon életfogytiglani fegyházat. Nem
csak az elkövetők, minden szervező és segítő is. Talán jobb lenne, mint négy év
vallatás után szélnek ereszteni a gyanúsítottakat.

Persze érthető: egyszerűbb, kényelmesebb így. Akár ennyiben is hagyhatnánk a dolgot,
mondván, hogy az ő dolguk. Csakhogy nem így van. Lehet, hogy legközelebb egy
volt rab pont egy magyar járőrt fog felrobbantani Afganisztánban. Vagy magyar
turistákat Tunéziában.

A terror
elleni harcot profin kell játszani. Nem látványosan.

Halasi Endre

Felkapott hírek

Friss hírek

Mihai Tudose

Megvan az új román kormányfő, máris szétszedi a sajtó

Klaus Iohannis román államfő bejelentette, hogy megbízta kormányalakítással hétfőn Mihai Tudosét, akit az eddig is kormányzó PSD-ALDE szociálliberális koalíció javasolt a miniszterelnöki posztra. A keddi román lapokban megjelent véleménycikkek szerzői a miniszterelnök-jelölt állítólagos titkosszolgálati kötődéseit kommentálták.

Read More »