Az USA fenntartja szudáni szankcióit

Kattintson és nézzek szét az elszakadt Délen!

Washington szerint Dél-Szudán július 9-i függetlenedése egy olyan lehetőséget adott az északi országrész kezébe, mellyel jelentősen javíthatták volna nyugati kapcsolataikat. Az, hogy az északi, muszlim Szudán nem akadályozta meg a déli, animista-keresztény Szudán elszakadását, azt a benyomást keltette, Khartúm igenis hajlandó a kapcsolatok  normalizálására. Azonban a későbbi vitás kérdések – köztük elsősorban az olaj elosztása – a mai napig megakadályozzák a felhőtlen viszony kialakítását a két Szudán között.

Az USA még 1997-ben kezdett el gazdasági büntető intézkedéseket alkalmazni Szudán ellen. A lépés oka az volt, hogy az akkor még Afrika legnagyobb területű országának számító Szudán 1993-ban felkerült arra a listára, melyet Washington azoknak „tart fenn”, akik szerinte állami szinten támogatják a terrorizmust. Khartúm ezzel Iránnal, Szíriával és Kubával került egy kalap alá.

A gazdasági szankciók jelentősége abban rejlik, hogy korlátozzák az amerikai befektetéseket és kereskedelmi kapcsolatokat az afrikai országban, valamint megakadályozzák a szudáni kintlévőségek behajtását. Ezzel persze Khartúm nagy pénzektől esik el, nem véletlen, hogy az elmúlt időszakban egyre hangsúlyosabban közeledik olyan Washingtonnal szemben álló országokkal, mint például Irán.

Ezen felül Szudán saját háza táján sem képes rendet tartani, amit szintén nem néznek jó szemmel a nyugatiak. A Dél-Szudánhoz húzó déli tagállamok (Dél-Kordofán és Kék-Nílus) ellen Kartúm háborút vív, valamint Darfúrban még mindig nem sikerült véget vetni az erőszaknak: sorra érkeznek hírek az ott elkövetett gyilkosságokról. És ne felejtsük el: a darfúri háborúval kapcsolatban a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság 2009-ben nemzetközi elfogató parancsot adott ki népirtás vádjával Szudán elnöke, Omar Bashir ellen.

Washington korábban már próbálkozott minimális befektetésekkel, melyek célja a szudáni mezőgazdaság fejlesztése volt. Azonban mivel meglátásuk szerint Khartúm nem hajlandó a két ország közötti viszony javítására, ezért ezek a befektetések igen csekély mértékűek maradtak a más országokba fektetett tőkeinjekciókhoz képest.

A szudáni külügyminisztérium hivatalos közleményében elítélte a szankciók meghosszabbítását, hangsúlyozva, hogy „az Egyesült Államok által kiszabott szankciók politikai szankciók, amiknek célja, hogy megkárosítsák Szudán létfontosságú érdekeltségeit”.

Félő, hogy a szankciók fenntartás nem csak Szudán nyugattól való elidegenedését, valamint keleti, muszlim irányú orientációját és dönti el. Ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a két Szudán közti nézeteltéréseket megfejeli majd az is, hogy nagytestvérével ellentétben Dél-Szudán igyekszik jó viszonyt ápolni a nyugati országokkal, sőt, immáron végleg eldőlt: visszautasítva az Arab Államok Ligájának ajánlatát, nem kíván részt venni a muszlim közösségben, hanem a kontinensen belüli Kelet-Afrikai Gazdasági Közösséghez kíván csatlakozni.

Címkék:
• gazdaság
• szankció
• szudán
• usa