Folytatódik a vita a Nílus vizéért

Kelet-Afrika országai többet szeretnének a Nílus vizéből, és energiaforrásként is használnák a folyót. Egyiptom azonban a kiszáradástól tartva nem akar lemondani a jogairól. Tíz éve nincs megegyezés az országok között a Nílus vízgyűjtő területén, ahol a víz iránti igény a népességgyarapodás és a klímaváltozás következtében csak tovább fog nőni.

Május 14-én Entebbében, Ugandában négy, a Nílus vízgyűjtő területén fekvő ország – Uganda, Ruanda, Tanzánia és Etiópia – aláírt egy megállapodást, mely szerint nagyobb részesedést szeretnének a folyó vízéből. Ez a lépés a torkolathoz közelebb fekvő Egyiptom és Szudán heves tiltakozását váltotta ki.

A világ leghosszabb folyója létfontosságú víz- és energiaforrás a térség számára. A part menti országok azonban több mint tíz éve nem jutnak megegyezésre abban a kérdésben, ki milyen mértékben részesedhet ebből.

Egyiptom, mivel már 2017-re vízhiányt jósolnak, nem akar lemondani arról a jogáról, hogy megtilthasson gátépítéseket és egyéb beruházásokat a Níluson, melyek csökkenthetik a gyakorlatilag csapadékmentes országba érkező víz mennyiségét. Ezt a vétójogot egy 1929-es egyezményben Nagy-Britannia adta Egyiptomnak akkori kelet-afrikai gyarmatai nevében. Ezenkívül egy 1959-es szerződés szerint a Nílus átlagosan 84 milliárd köbméteres éves vízhozamából 55 milliárd jár Egyiptomnak, a maradék nagy része, pedig Szudáné. „Egyiptom történelmi joga a Nílus vizéhez élet-halál kérdése, és mi nem fogjuk veszélyeztetni ezt”– mondta Moufid Shehab, az ország közigazgatási minisztere.

A folyó vizének arányos elosztását követelő májusi egyezmény értelmében, melyhez azóta Kenya is csatlakozott, felállítanak majd egy bizottságot ugandai székhellyel, amely átvenné a döntés jogát gátak megépítéséről és az öntözési tervek engedélyezéséről.

„A Nílus adománya minden országé, nem csak néhány államé” – mondta a Reutersnek Asfaw Dingamo, Etiópia vízforrásügyi minisztere. Bár az ország területén ered a Nílus vizének 85%-át adó Kék-Nílus, Etiópia alig használhatja ki a folyó természeti forrásait. Az ország, mely 2009-ben arra kényszerült, hogy öt hónapig korlátozza az áramfelhasználást, miután a gyakori áramkimaradások akadályozták az exportot és a termelést, egy új szerződéstől várja a gazdaság fellendülését.

Elemzők szerint bankok és más támogatók – attól tartva hogy belekeverednének a helyi vitába – nem fognak finanszírozni olyan beruházásokat, melyek veszélyeztetik Egyiptom és Szudán vízhez való jogait.

A Nílus mentén egyre sürgetőbbé válik a vízkérdés megoldása, ugyanis a gyors népességnövekedés és a gazdasági fejlesztések miatt tovább fog nőni a víz iránti igény, valamint a klímaváltozás hatásaival is számolni kell az amúgy is száraz térségben. Becslések szerint 2025-re 12 afrikai ország fog csatlakozni ahhoz a 13-hoz, amely már most is vízhiánnyal küzd, így a probléma a kontinens minden második lakosát érintené.

Halász Lilla

Felkapott hírek

Friss hírek

Mihai Tudose

Megvan az új román kormányfő, máris szétszedi a sajtó

Klaus Iohannis román államfő bejelentette, hogy megbízta kormányalakítással hétfőn Mihai Tudosét, akit az eddig is kormányzó PSD-ALDE szociálliberális koalíció javasolt a miniszterelnöki posztra. A keddi román lapokban megjelent véleménycikkek szerzői a miniszterelnök-jelölt állítólagos titkosszolgálati kötődéseit kommentálták.

Read More »