A horvát parlament döntött az INA-ról

Jóváhagyta a horvát parlament szerdán az INA horvát olajipari vállalatról szóló privatizációs törvény módosítását, amely szerint a horvát állam eláll kivételes jogaitól az olajvállalatban.

A Horvátországban 2002-től érvényben lévő törvény miatt 2017-ben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Zágráb ellen az Európai Bíróságon, mert a jogszabály egyes tételei a brüsszeli testület szerint sértik a szabad tőkeáramláshoz és szabad letelepedéshez való uniós jogot. A horvát kormány azzal indokolta a törvénymódosításról szóló döntését, hogy annak egyes cikkelyeit összhangba kell hozni az európai uniós vívmányokkal.

Az ellenzék ugyanakkor nemzetárulással vádolta a kabinetet, valamint azzal, hogy a lépéssel át akarja játszani az INA-t a Mol Nyrt.-nek. Úgy vélték, hogy a kormány nem akarja visszavásárolni a Mol részesedését az INA-ból, amiről még 2016 decemberében tett bejelentést Andrej Plenkovic horvát államfő, ehelyett teljesen privatizálná a horvát olajvállalatot.

Az INA-ról szóló privatizációs törvény lehetővé tette a horvát állam számára, hogy lelassítsa az olajvállalat döntéseit, a tiltakozását pedig nem volt köteles megindokolni. Az államot kivételes hatáskörrel ruházta fel: többek között vétójoga volt az olajvállalat részvényeinek és tulajdonának eladását illetően, ha annak értéke túllépett egy meghatározott küszöbértéket. A jogszabály azt is lehetővé tette, hogy az állam megvétózza az INA igazgatóságának fontos döntéseit is, mint például a cég tevékenységének változtatása, a koncessziók vagy engedélyek odaítélése, valamint a székhely megváltoztatása.

A most elfogadott törvény szerint annak a befektetőnek, amely az INA részvényeinek felvásárlásával eléri a konszernben a 25 vagy ötven százalékos tulajdonrészt, értesítenie kell az illetékes minisztériumot az ügyletről, valamint hosszú távú üzleti tervet kell benyújtania az INA irányítására vonatkozóan. A tárcának ezt követően 30 napja van, hogy döntést hozzon, ami lehet pozitív és negatív is, attól függően a kormány nem látja-e veszélyeztetettnek az ország energetikai biztonságát, valamint az ahhoz tartozó infrastruktúra biztonságát.

Beleegyezés visszavonása esetén a részvényeket először az államnak kell felajánlani visszavásárlásra piaci áron, amennyiben ez nem történik meg, Zágráb bírósági úton követelheti azokat. A jogszabály továbbá kiköti, hogy amíg az államnak akár egy részvénye is van a vállalatban, két, szavazatra nem jogosult küldöttet delegálhat az igazgatóságba megfigyelőként. A törvénymódosítás különböző szankciókat is tartalmaz arra az esetre, ha valamilyen döntés következtében energetikai szempontból komoly veszélybe kerülne az ország.

Az INA 49,08 százaléka a Molé – és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is az INA-ban -, 44,84 százaléka pedig a horvát államé.

  • Korábban írtuk:

Forrás: MTI

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »