Adósságcsapdába kerülnek az Észak-Ciprusra érkező diákok

Ciprus 1974 óta megosztott, mióta a török csapatok megszállták az északi részt. Észak-Ciprus függetlenségét jelenleg csak Törökország ismeri el, állandó lakosainak száma mindössze 300 ezer – viszont itt tanul mintegy 120 ezer afrikai és ázsiai egyetemista, akik az olcsó tandíjak és az európai munkavállalás reményében érkeztek. A valóság persze ennél rögösebb.

„Csak a legtalpraesettebbek boldogulnak ezen a szigeten.”- mondja Lovri, egy huszas éveiben járó nigériai tanuló, aki könnyekkel küzdve meséli el, hogy egy jobb élet reményében hagyta el otthonát, férjét és két gyermekét, akiket már két éve nem látott viszont.

Lovri egyike a hozzávetőleg 120 000 diáknak a török ellenőrzés alatt álló Észak-Cipruson, amelynek függetlenségét csak Törökország ismeri el – ez meglehetősen nagy szám az alig több, mint 300 000 állandó lakoshoz képest.

Az éveken át tartó politikai és gazdasági nehézségek sok kárt tettek Észak-Cipruson, de a felsőoktatási üzlet virágzik, és számos tanulót csábít a fejlődő országokból az alacsony tandíjak, pálmafás tengerpartok és az európai munkalehetőségek ígéretével. 2011 előtt még csak hat egyetem létezett, 2019 végére ez a szám várhatóan 30-ra emelkedik.

Lovli élete egyáltalán nem úgy alakult, mint ahogy ígérték neki. Férjének egy nigériai barátja – aki Észak-Ciprus egyetemeinek képviselőjeként dolgozik – azt mondta, mindössze 1500 dollár éves tandíjért tud tanulmányokat folytatni, majd munkát is vállalhat, hogy otthon maradt családját támogassa.

Amikor megérkezett azzal szembesült, hogy a kevés megtakarítása, amiből eredetileg egész éves tandíját akarta fedezni, mindössze az első tandíj részletre volt elegendő. 1000 dollárt kellene keresnie havonta, hogy a tandíjat is beleértve minden kiadását fedezni tudja, ő azonban csak olyan alacsonyan fizetett, alkalmi munkákat tud vállalni, mint a főzés és takarítás, amit ráadásul hosszú munkaidőben a hét minden napján kell végeznie. Egyáltalán semmi sem marad a család segítésére és még a hazafelé szóló repülőjegyet sem tudja kifizetni.

Rajta kívül még sokan vannak, akik nem a tanulás miatt érkeztek elsősorban Észak-Ciprusra, hanem sokkal inkább az európai munka reményében és hogy jobb életet biztosítsanak maguknak és családjuknak, de ez csak álom maradt – sok más afrikai és ázsiai „tanuló” került szorult helyzetbe.

Egy anonimitását kérő zimbabwei lelkész szerint sokan uzsorások áldozatává válnak, és amikor törlesztésre kerül sor, akkor lesz a helyzet igazán borzasztó. A rendőrség pedig azt mondja, ők nem tudnak beavatkozni. Számos diáklány mesélte neki, hogy szexuális szívességekkel kényszerítették őket az adósság rendezésére.

  • A megosztott Ciprus
Ciprus azóta megosztott, hogy 1974-ben a török csapatok megszállták az északi részt, miután a görögországi katonai junta által támogatott nacionalista csoport puccsot hajtott végre III. Makariosz ciprusi elnök ellen azzal a végső céllal, hogy a szigetet Görögországhoz csatolja.

Kép forrása: bbc.com

Azóta, hogy az északi rész függetlenségét 1983-ban kikiáltották, a terület nemzetközi embargó alatt áll, Törökország az egyetlen támogatója és a török líra a hivatalos pénzneme.

Erdogan nem enged, Ciprus még hosszú ideig megosztott marad

Most sem sikerült a ciprusi újraegyesítés

Az afrikai és ázsiai tanulók csak repülőn tudnak érkezni Törökországon keresztül és tilos átlépniük az úgynevezett zöld vonalat, mely a görögök által ellenőrzött területet választja el a török oldaltól. Ráadásul, mivel Észak-Ciprus létezését jelenleg csak Törökország ismeri el, fennáll a veszélye annak is, hogy az itt kiadott diplomákról kiderül, hogy értéktelenek.

Az Észak-Cipruson szerzett diplomát a helyi Yodak engedélyező bizottság mellett a török hatóságoknak is akkreditálnia kell, hogy nemzetközi érvénye legyen. Néhány tanulóval az is előfordulhat, hogy egy akkreditáció nélküli létesítménybe kerülnek, bár a Yodak igazgatója, Akile Buke szerint ilyen „csak kevés esetben fordul elő”.

Állítása szerint csak nemrég kezdték meg a vizsgálatokat és 11 egyetemtől követeltek változtatásokat. Szeretné, ha a helyi törvényeken szigorítanának, hogy elejét vegyék annak a gyakorlatnak, hogy számos egyetem minimális szabályozással nyitja meg kapuit a diákok előtt.

Az egyik egyetem, amely elveszítette törökországi akkreditációját, a megosztott főváros, Nicosia török oldalán egy magas üvegépületben működő Akdeniz Karpaz. Ennek egyik tulajdonosa a török parlamenti képviselő és üzletember Ahmet Erbas, akinek családja szállodát és kaszinót működtet és részesedésük van Észak-Ciprus egyetlen repülőterében, az Ercanban is. Szerinte a kampusz mérete miatt és nem az oktatás színvonala miatt vesztették el az akkreditációt, de ez nem tartja vissza a külföldi diákokat a jelentkezéstől, akik „nem foglalkoznak az ilyesmivel”.

Zeli Celer, a helyi munkaügyi miniszter „name-and-shame” (szabad fordításban: „nevezd meg és hozd szégyenbe”) jelszóval kampányt indított a facebookon az olyan intézmények ellen, amelyek kihasználják a külföldi tanulókat és védelmet ígér azoknak, akik jelentik a visszaéléseket. A zimbabwei lelkész szerint azonban a változások még váratnak magukra, ezért minden jövőbeni diák családját szeretné figyelmeztetni.

„Ha ideküldöd a gyereked, győződj meg róla, hogy stabil pénzügyi háttérrel rendelkezel. Ne küldd ide őket azt gondolva, hogy itt minden beígért lehetőség valóság lesz.”

Forrás: BBC / Kitekintő

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »