Brexit: May még próbálkozik, de sokan már a vészharangot kongatják

Négyszemközti tárgyalást tartott szerdán a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) folyamatáról Theresa May konzervatív párti brit miniszterelnök és Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője. A Munkáspárt szóvivője „hasznosnak” és „nagyon szívélyes hangvételűnek” nevezte a találkozót.

May és Corbyn először tárgyalt hivatalosan a Brexitről azóta, hogy a kilépés feltételrendszeréről novemberben elért megállapodást az alsóház két hete – nem kis részben az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülését célzó tartalékmegoldás miatt – a brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel elutasította.

A Brexit-egyezményt a Munkáspárt is elvetette, és Corbyn eddig nem is volt hajlandó részt venni azokon a konzultációkon, amelyeket a vereség után a kormányfő kezdeményezett az ellenzéki pártokkal a Brexit-folyamat további irányáról. Corbyn fő követelése ugyanis az, hogy May határozottan zárja ki a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét, és vállaljon kötelezettséget vámuniós viszonyrendszer fenntartására az EU-val.

A kormányfő e kötelezettségvállalásokra nem hajlandó, ám a Brexit-megállapodáshoz benyújtott módosításokról kedd este tartott alsóházi szavazáson a képviselők megszavaztak egy jelképes jelentőségű, jogilag kötelező erővel nem bíró javaslatot is, amely a megállapodás nélküli Brexit kizárására szólítja fel a brit kormányt. Corbyn ezután hajlandó volt tárgyalóasztalhoz ülni a miniszterelnökkel.

A 45 perces szerda esti megbeszélésről a Munkáspárt szóvivője azt mondta, hogy a két vezető politikus hasznos eszmecserét tartott, és különös részletességgel megvitatták a vámuniós viszonyrendszerről, illetve az EU egységes piacához fűződő majdani kapcsolatokról kialakított nézeteiket.

A konzervatív párti brit kormány a vámunióból és az egységes piacról is ki akar lépni, mivel véleménye szerint a további tagság az EU e két sarkalatos integrációs szerveződésében olyan feltételek teljesítési kötelmével járna – mindenekelőtt a bevándorlás szabályozásában -, mintha az Egyesült Királyság ki sem lépne az unióból. A Munkáspárt azonban a kilépési megállapodás támogatása fejében ragaszkodik ahhoz, hogy London a Brexit után is szoros kapcsolatban maradjon az EU vámuniójával és egységes piacával. Ennek különös jelentőséget ad, hogy a Munkáspárt az ellenzék messze legnagyobb ereje, sokkal több képviselője van, mint a többi ellenzéki pártnak együtt, és nélküle nem képzelhető el egységes ellenzéki fellépés.

Arra a kérdésre, hogy a kormányfő utalt-e nézeteinek esetleges módosulására a jövőbeni vámuniós kapcsolatrendszer ügyében, a Labour szóvivője szerda esti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: „úgy tűnt”, hogy Theresa May „érdeklődést tanúsít” e kérdés részletes kifejtése iránt.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Egyre bizonytalanabb a helyzet

A brit üzleti szektor legnagyobb szakmai szervezetei és a londoni elemzői közösség szerint még bizonytalanabbá vált a brit EU-tagság megszűnésének folyamata, miután a konzervatív párti brit kormány a kilépési megállapodás újratárgyalását kezdeményezte.

A londoni alsóház előző este hatalmazta fel a kormányt arra, hogy kérje az Európai Uniótól a Brexit feltételeiről tartott, tavaly novemberben megállapodással lezárult tárgyalások újbóli megnyitását. A konzervatív párti brit kormány az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülését célzó tartalékmegoldás, a keményvonalas tory Brexit-tábor által mereven elvetett backstop-záradék helyett kíván „alternatív megoldásokról” tárgyalni az EU-val.

A Brit Kereskedelmi Kamarák (BCC) vezérigazgatója, Adam Marshall szerdai nyilatkozatában az újratárgyalási kezdeményezésről szólva úgy fogalmazott, hogy a brit politika vég nélküli civódásának már most piaci bizonytalanság, árufelhalmozás, valamint munkaerő, pénz és befektetések átirányítása a következménye.

Marshall szerint minden olyan nagy üzleti vállalkozásra, amely széles nyilvánosság közepette jelent be döntéseket a Brexittel összefüggésben, számtalan olyan cég jut, amely csendben végzi a biztonságos további működéséhez szükséges változtatásokat a rendezetlen Brexit esetére. Ez azonban elvonja aktivitási kapacitásukat fő tevékenységi területüktől, és ennek nettó következménye a brit gazdaság lassú, de nagyon is valós károsodása.

Az igazgató hozzáteszi: ha Nagy-Britannia zűrzavaros, szabályozatlan körülmények közepette távozik március végén az Európai Unióból, az komoly károkat okozna a brit üzleti szektornak. A kamarai szervezet vezetője szerint nincs sok olyan üzleti vállalkozás, amely készen állna a két hónapon belüli, megállapodás nélküli Brexitre.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Ugyanezt hangsúlyozta Carolyn Fairbairn, a Brit Iparszövetség (CBI) vezérigazgatója, aki a BBC rádió szerdai hírmagazinjában hazárdjátéknak nevezte a Brexit-megállapodás újratárgyalását célzó kezdeményezést.

Fairbairn szerint nem valószínű, hogy lenne olyan brit üzleti vállalkozás, amely a kilépési szerződés újratárgyalását célzó kezdeményezés hatására leállította volna a megállapodás nélküli Brexit esetére kezdett előkészületeit, sőt inkább annak nagyobb az esélye, hogy a cégek felgyorsították ezeket a lépéseket.

A CBI vezetőjének elmondása alapján különösen aggályos a helyzet a kis- és középvállalati szektorban, mivel ezeknek a vállalkozásoknak talán a 10 százaléka kezdett eddig hozzá egyáltalán bármiféle készenléti tervezéshez kemény Brexit esetére. Fairbairn kijelentette: a megállapodás nélküli kilépés az EU-ból a brit üzleti szektor számára kezelhetetlen helyzetet teremtene.

  • További cikkeink a témában:

A Barclays is menekülőre fogta

A Barclays, az egyik legnagyobb londoni székhelyű globális bankcsoport szerda este bejelentette, hogy 166 milliárd font (190 milliárd euró, több mint 60 ezer milliárd forint) tőkét készül áttelepíteni dublini leánybankjához. Az indoklás szerint a bank nem tud tovább várni készenléti terveinek kivitelezésével, tekintettel a megállapodás nélküli Brexit kilátása okozta bizonytalanságokra.

A vállalat ezzel egy időben a jelenlegi létszám kétszeresére, 300-ra bővíti alkalmazotti gárdáját az ír fővárosban, ugyanakkor Londonból nem tervezi nagyobb létszámú munkaerő áttelepítését máshová.

A londoni Cityben honos más nagy londoni bankok is igyekeznek megerősíteni jelenlétüket uniós pénzügyi központokban, tartva attól, hogy megállapodás nélküli Brexit esetén elveszíthetik passporting-jogosultságaikat, vagyis az euróövezeti piacokra szóló szolgáltatásnyújtási engedélyeiket.

A City kilátásait terhelő Brexit-kockázatokról nagy londoni pénzügyi-gazdasági elemzőházak részletes forgatókönyveket dolgoztak ki. Az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég modellszámításai szerint a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő üzleti aktivitás a londoni pénzügyi szolgáltatási szektorban 40-50 százalékkal zuhanna, és ez a tovagyűrűző másodlagos hatásokkal együtt 38 milliárd font (csaknem 14 ezer milliárd forint) bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszűnésével járhat a Cityben.

Forrás: MTI / Kitekintő

Friss hírek