Irán nem képes betiltani a közösségi médiát

Az iráni vezetés egyre idegesebb a nyugati közösségi média-platformok által jelentett kockázatok miatt, azonban képtelen létrehozni egy kínai stílusú, „Nagy Tűzfalat”.

Irán Nemzeti Kibertér Tanácsa azt tervezi, hogy nemsokára blokkolja az Instagramot, amely az utolsó szabadon hozzáférhető közösségi média-platform az országban. Az intézkedés azonban nem valószínű, hogy érzékenyen érinti az iráni felhasználókat, akik továbbra is használni fogják a felületet, mégpedig virtuális magánhálózatokon (VPN-eken) keresztül. Ez az egyszerű megoldás lehetővé teszi az irániak számára, hogy a kormányszűrőket megkerülve hozzáférjenek az olyan tiltott platformokhoz, mint a Twitter, a Facebook és a YouTube, illetve használják az olyan üzenetküldő alkalmazásokat, mint a WhatsApp és a Telegram.

Emellett tanulságos lesz látni, hogy mit tesz Haszan Róháni iráni elnök, amikor hatályba lép a konzervatív bírói testület által támogatott tilalom: neki ugyanis több, mint 2,2 millió Instagram követője van. Sok vezető tisztségviselő, köztük a miniszterek és a parlamenti képviselők – éppen hasonló okokból – nyíltan elutasították a Twitter és a Telegram tilalmát. Még Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Szajed Ali Hamenei ajatollah is több mint 500 000 követővel rendelkezik angol nyelvű Twitter-oldalán és 2,3 millióval perzsa nyelvű Instagramján.

A Burson Cohn & Wolfe kommunikációs cég éppen ezért Hameneit és Rónánit a „leghatékonyabb” vezetők közé sorolja az Instagramon, közvetlenül Donald Trump amerikai elnök után.

A terv, miszerint annak ellenére be akarják tiltani az Instagramot, hogy az ország legfelsőbb vezetői is napi szinten használják a felületet, azt mutatja, hogy az iráni vezetés nem igazán tudja, hogyan is érezzen a közösségi médiával kapcsolatban, és jelenleg azért küzd, hogy valamiféle arany középutat találjon a világ nagy része által élvezett korlátlan hozzáférés, valamint a kínaiak által alkalmazott „fallal körülvett kert” megközelítés között.

Azonban az eddigi ambiciózus törekvések egy zártkörű, iráni „nemzeti internet” kifejlesztésére olyan közösségi média- és üzenetküldő platformok segítségével, amelyeket a kormány az ellenőrzése alatt tarthat – hasonlóan a kínai Sina Weibo-hoz és WeChat-hez – rendre kudarcba fulladtak. Nem világos ugyanis, hogy az iráni hatóságok képesek-e megakadályozni a jogosulatlan VPN-használatot: a felhasználók nyomon követése nem könnyű, továbbá számos VPN ingyenes, és nem igényel hitelkártyás fizetést.

Ráadásul fontos, hogy – Pekingtől eltérően – Teheránban nincs konszenzus arra vonatkozóan, hogy mit kellene megengedni és mit nem. Róháni és Mohammad Javad Azari-Jahromi távközlési miniszter például támogatták a közösségi média-oldalakhoz történő nyitottabb hozzáférést. Hamenei ennél konzervatívabb, de az a tény, hogy ő maga is előszeretettel használja a nyugati platformokat, felvet néhány kérdést.

Ez a bizonytalanság pedig lehetővé tette, hogy a közösségi média ökoszisztémája fejlődhessen. Ez mára odáig fajult, hogy az iráni hírességek, sportolók, hírszervezetek – sőt, még egyes gazdag gyerekek is – elképesztően nagy követőbázissal büszkélkedhetnek az említett platformokon, amelyek az információ és szórakozás vezető forrásaivá nőtték ki magukat. Emellett sok iráni vállalat is rendszeresen és rutinszerűen használ közösségi médiaoldalakat és üzenetkezelő alkalmazásokat a digitális marketinghez és az e-kereskedelemhez: elég megnézni a Kalleh vezető tejipari cég Instagram-fiókját vagy a Digikaláét (ami az iráni Amazonnak felel meg). Így tehát az Instagram betiltása számtalan kiskereskedő, hirdető és influencer számára technikai értelemben kriminalizálja az üzleti modell kulcsfontosságú részét – bár a legtöbben valószínűleg folytatják majd a használatát, akárcsak a Telegram esetében.

Az átlagos iráni polgárok számára ezek a felületek és alkalmazások, amelyeket VPN-szervereken keresztül használnak, lehetőséget teremtenek beszélgetések folytatására és a vitás kérdések megtárgyalására – egy egyfajta digitális, nyilvános téren. Sokan ezért arra használják, hogy rámutassanak a kormányzati hiányosságokra és – közvetlenül kommunikálva a közösségi médiában aktív politikusokkal és tisztviselőkkel – felelősségre vonják a vezetést. A közelmúltbeli közösségi média kampányok fontos szerepet játszottak a tisztviselők arra való ösztönzésében, hogy engedélyezzék a belépést a nők számára a sportstadionokba, emeljék a tanárok fizetését, valamint felhívják a figyelmet a környezetvédelmi problémákra.

  • A közösségi média ereje
Időnként egy-egy ilyen közösségi média kampány jelentős közéleti személyiségek ellen irányul – és hatásosnak bizonyul. Mohsen Rezaee – az igen erős kormányzati intézménynek számító Egyeztető Tanács titkára, aki az 1980-as években, az iraki-iráni háború idején a Forradalmi Gárda parancsnoka volt – egy december végi Twitter-bejegyzésében azt írta, hogy egy rosszul végződött művelet, amely több ezer életet követelt, szándékos „katonai megtévesztés” volt Irán részéről. A gondolat, hogy sok iránit feláldoztak egy megtévesztésért, széleskörű felháborodást váltott ki: Rezaee tweetje körülbelül 4000 (többnyire dühös) kommentet kapott, és csak 2400 lájkot. Még Kászim Szulejmáni iráni tábornok, a Forradalmi Gárda al-Kudsz különleges egységének parancsnoka is kénytelen volt elutasítani Rezaee jellemzését az említett esetről.

Mindössze 48 órával a Twitter-bejegyzés kikerülése után Rezaee kénytelen volt bocsánatot kérni. Sadegh Zibakalam, a Teheráni Egyetem politikatudomány-professzora a történtekkel kapcsolatban rámutatott, hogy „a kibertér kényszerítette Rezaee-t, hogy visszakozzon, nem pedig a parlament, a hírszerzés, az ügyészség, vagy más kormányzati intézmény”.

Egy katonai parancsnok meghátrálásra kényszerítése a Twitteren nem tűnik egzisztenciális fenyegetésnek az iráni kormányra nézve – és messze van a 2009-es, a választási csalások ellen tiltakozó Zöld Forradalomtól, amikor a tüntetők a Twitteren szerveződtek. Azonban az iráni vezetés a konzervatív frakciói aggódnak. Zibakalam maga is elismerte, hogy „megijeszti” a közösségi média ereje. Az Instagram betiltására irányuló terv tehát a félelem szüleménye.

A gyakorlatban azonban ez a tilalom nem több, mint üres, szimbolikus lépés – csakúgy, mint a Telegram esetében. Az üzenetküldő alkalmazást tavaly április 30-i hatállyal tiltották be, látszólag azért, mert a „bűncselekmények biztonságos menedékévé” vált. A konzervatív politikusok kötelességtudóan, még a tilalom bevezetése előtt deaktiválták Telegram-csatornáikat.

Azért, hogy átvegye az irányítást a Telegram felett, a kormány helyileg létrehozott Telegram „ügyfelekkel” próbálta biztosítani az átmenetet, így az irániak hozzáférhettek néhány csatornához, de nem az összeshez. Ehelyett azonban a legtöbb felhasználó VPN-eket kezdett használni. A Teheráni Egyetemen végzett tanulmány szerint a tilalom után az iráni Telegram csatornák napi látogatása 2,4 milliárdról 850 millióra csökkent, de mindössze két héttel később ez a szám már 1,6 milliárd volt. Novemberre pedig még a konzervatív politikusok is visszatértek a szolgáltatás használatához.

Tehát ha Róháni hirtelen eltűnik az Instagramról, a 2,2 millió követője biztos lehet benne: hamarosan visszatér.

Forrás: Bloomberg

Felkapott hírek

Friss hírek

Internetes tilalomra kötelezik az orosz katonákat

Végleges formájában megszavazta a moszkvai parlament alsóháza kedden azt a törvénytervezetet, amely megtiltja az orosz katonáknak, hogy bevetés vagy kiképzés közben a tartózkodási helyüket meghatározó kommunikációs vagy egyéb információrögzítő eszközöket használjanak, és a műveleteikre vonatkozó információt osszanak meg az interneten vagy a médiával.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás