Továbbra sem fogadja el a legnagyobb észak-írországi párt a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét tartalmazó megállapodást, így a kormányzó Konzervatív Pártnak elvileg nem lehet többsége a kedden késő estére tervezett alsóházi szavazáson.
Londoni elemzői vélemények szerint a megállapodás leszavazása esetén immár 50 százalékra tehető a tárgyalási folyamat meghosszabbításának esélye – ez azt jelentené, hogy a brit EU-tagság nem szűnne meg a március végén esedékes időpontban.
Arlene Foster, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) vezetője keddi Twitter-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy történelmi nap a keddi, csak rossz okokból. Foster szerint a párt által leginkább elvetett elem, az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését szolgáló tartalékmegoldás „mérgező hatású”, így a DUP a szavazáson a kilépési megállapodás ellen voksol.
A Konzervatív Párt a 2017-ben tartott előrehozott parlamenti választások óta kisebbségben kormányoz, és csak a DUP tízfős alsóházi frakciójának eseti külső támogatásával tudja elfogadtatni törvényjavaslatait az alsóházban. Az északír protestáns britpárti erő azonban a kezdetektől elvetette az EU-val novemberben elért megállapodást, és Arlene Foster keddi Twitter-bejegyzésében megerősítette, hogy a DUP nem szavazza meg az egyezményt.
Fő érvük az, hogy a megállapodásban nem szerepel végdátum a tartalékmegoldás érvényben tarthatóságának maximális időtartamára, és így az Egyesült Királyság meghatározatlan időre „beleragadhat” egy vámuniós mechanizmusba az EU-val, úgy, hogy nem tud más országokkal saját kereskedelmi egyezményeket kötni.
Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője keddi nyilatkozatában megerősítette, hogy pártja a kilépési megállapodás alsóházi leszavazása esetén újabb előrehozott választások kiírását fogja követelni. Corbyn szerint Theresa May miniszterelnök rossz megállapodást kötött az EU-val, és csak magát okolhatja a Brexit-tárgyalásokkal „elpocsékolt két évért”.
Corbyn már korábban kilátásba helyezte, hogy a megállapodás leszavazása esetén a Munkáspárt bizalmatlansági indítványt terjeszt be a kormány ellen, ennek időpontját azonban nem jelölte meg, csak annyit mondott, hogy a lépés „hamarosan” várható. Az esetleges bizalmatlansági indítvány sikere ugyanakkor nem vehető biztosra a Brexit-megállapodás jelentős arányú elvetése esetén sem, mivel a tory Brexit-tábor és a DUP is jelezte, hogy egy ilyen kezdeményezés esetén felsorakoznának a kormány mögött.
Londoni elemzői vélemények szerint a Brexit-egyezmény alsóházi elutasítása esetén az alapeseti forgatókönyv az lenne, hogy az Egyesült Királyság március 29-én megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-politikai elemzőműhely, a Capital Economics keddi helyzetértékelésében közölte: azt sem tartja kizártnak, hogy ebben az esetben Theresa Mayt a kabinet lemondásra kényszeríti, és a kormány élére egy Brexit-párti új vezető kerül, akinek „nem okozna problémát” a megállapodás nélküli kilépés az EU-ból, akár a parlament ezzel ellentétes szándékát is figyelmen kívül hagyva. A cég elemzői ennek a forgatókönyvnek 25 százalékos valószínűséget adtak.
A Capital Economics szakértői szerint ugyanakkor egyre valószínűbb a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye által meghatározott tárgyalási időszak kiterjesztése és a kilépési folyamat eltolódása egy „puhább” Brexit-változat felé. Az elemzőház megítélése szerint ennek az esélye most már eléri az 50 százalékot.
Az 50. cikkely szabályozza, és csaknem két évvel ezelőtti aktiválása hivatalosan el is indította a Brexit-folyamatot, amelyre alapesetben – egyéb, közelebbi határidőről szóló megegyezés híján – kétévi tárgyalási időtávlatot határoz meg. Ez március 29-én jár le, és a brit EU-tagság azon a napon akkor is megszűnik, ha addig nem lép életbe az EU-val kötött megállapodás. A meghosszabbításra akkor van lehetőség, ha ehhez az EU-ban maradó 27 tagország egységesen hozzájárul.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: MTI