Macron még putyini mércével nézve is túlságosan bekeményített

A sárgamellényes tüntetők által alkalmazott erőszak jelenleg az elsőszámú problémaforrás Franciaországban. Az ellenük történő fellépés azonban annyira szigorú, amit még Vlagyimir Putyin orosz elnök is elképedve figyel.

Emmanuel Macron francia elnök a sárgamellényes tüntetők lecsillapítására szolgáló intézkedései némiképp lelohasztották a tiltakozók lelkesedését, azonban nem tudták megállítani a rendszeres erőszakos cselekményeket, így az elnök és a francia kormány úgy döntött, hogy mostantól keményebb fellépést alkalmaz a rendbontókkal szemben. A javasolt új szabályok biztosan bezsebelnek néhány felvont szemöldököt, lévén szigorúbbak, mint amilyeneket például Vlagyimir Putyin rezsimje alkalmaz a politikai ellenzék elnyomására.

A békülékeny hangnemről a törvényre és rendre való áttérés Macron újévi beszédével kezdődött, amelyben elítélte a szélsőségeseket, akiknek szerinte „nincs joguk a francia nép nevében beszélni”. „Valójában csak egy gyűlölködő tömeg szóvivői” – fogalmazott az elnök.

Hétfőn aztán jött a „mélyvíz”, amikor is Edouard Philippe miniszterelnök bejelentette, hogy a francia kormány egy új törvénnyel kívánja eltiltani a rendbontókat az egyre erőszakosabb tüntetéseken való részvételtől, valamint megakadályozni a be nem jelentett megmozdulásokat. A kormány február elején terjeszti vitára a törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé, emlékeztetve arra, hogy a jobboldali többségű szenátus októberben már megszavazott egy „eléggé hasonló javaslatot”.

  • A tervezet főbb pontjai:
  • szigorúbban büntetnék azokat, akik be nem jelentett tüntetéseket szerveznek;
  • azok, akik arcukat eltakarva jelennek meg egy megmozduláson, ezentúl nem egyszerűen pénzbírsággal sújtható szabálysértést, hanem bűncselekményt követnének el;
  • továbbá a kormány célja az is, hogy a tüntetéseken okozott károkat ezentúl ne az adófizetők pénzéből a kormány vagy az önkormányzatok fizessék ki, hanem a rendbontóknak kelljen megtéríteni a csoportosan elkövetett rombolások költségeit.

Franciaország a gyülekezési szabadság születési helye. Természetesen – számos más demokráciához hasonlóan – bevezettek bizonyos korlátozásokat a gyülekezési jogra vonatkozólag: a tiltakozást szervezőknek például előzetesen értesíteniük kell a hatóságokat, és el kell fogadniuk, ha nem engedélyezik a megmozdulást (ez egyébként gyakran meg is történik). Ugyanakkor mindeddig, ha békés tüntetésről volt szó, a hatóságok általában szemet hunytak az engedély nélküli tiltakozások felett. Volt rá példa, hogy még a rendőrök is részt vettek ilyen demonstrációkon.

Ennek így is kell működnie egy demokratikus országban. Sőt még a nem annyira demokratikusak, mint például Oroszország, is elfogadták néha a spontán szerveződött, de nem erőszakos gyűléseket és meneteket. Oroszország mindazonáltal erőteljesen szigorította a gyülekezési törvényt Putyin 2012-es visszatérése óta. Megtiltotta például, hogy olyan emberek szervezzenek demonstrációt, akik korábban közrend elleni bűncselekményt követtek el – ez egy olyan szabály, amelyet több ízben és előszeretettel alkalmaztak Alekszej Navalnij korrupcióellenes aktivistával, Putyin leginkább gyűlölt politikai ellenfelével szemben: az ellenzéki vezető ennek eredményeképpen több hónapot töltött őrizetben az elmúlt időszakban. A tüntetésen való részvételre való felbujtás szintén fogvatartással büntethető: a múlt hónapban Lev Ponomaryov, a 77 éves emberi jogi aktivista 16 napot töltött előzetesben e bűncselekmény miatt.

Azonban még Oroszországban sem lehet csak úgy felvenni valakit a nyilvános tiltakozásoktól eltiltott személyek listájára. Emellett azokkal szemben, akik arcukat elfedve tiltakoznak, még ha erőszakosak és köztulajdont rongálnak is, csak maximum 300 000 rubeles (1,2 millió forintos) bírság, valamint 20 napig tartó szabadságvesztés szabható ki. A francia javaslat – 15 000 eurós (4,8 millió forintos) bírság és egy év börtönbüntetés – ennél jóval szigorúbb.

A Putyin-rezsim nagyon igyekszik kibújni a diktatórikus módszerekkel kapcsolatos vádak alól, amelyek azonban elkerülhetetlenek, amikor a rendőrség például önkényesen eldöntheti, hogy ki szervezhet tüntetést, és ki nem. És bár meg akarja akadályozni, hogy a tiltakozók elkerüljék az azonosítást, nem fogja börtönbe vetni azokat, akik egy sálat tekernek az arcuk elé, hogy így védekezzenek a könnygázzal szemben – ez megint csak olyan dolog, ami Franciaországban simán megtörténhet, ha az új szabályok érvénybe lépnek.

Alkalmanként a demokráciákban is korlátozzák a szabadságjogokat. Jó példa erre a 2015-ben elfogadott, rendkívül népszerűtlen spanyol közbiztonsági törvény, amely megtiltotta a kulcsfontosságú kormányzati épületek környékén rendezett demonstrációkat, horribilis bírságokkal büntette azokat, akik a tüntetések alkalmával lefényképezték a rendőröket, valamint más korlátozásokat is maga után vont. A törvénnyel szembeni elégedetlenség arra sarkallta Pedro Sánchez akkori ellenzéki vezetőt, hogy megígérje: a szabályozás csak addig marad érvényben, amíg Mariano Rajoy miniszterelnök konzervatív kormánya hatalmon van. Azonban most, hogy ő lett a miniszterelnök, Sánchez visszatáncolt a törvény lágyabbá tétele kapcsán, lévén nagy erejű tiltakozásokkal szembesül Katalóniában.

Franciaországnak azonban valójában nincs igazi oka arra, hogy kövesse a spanyol példát. Nem világos, hogy a francia rendőrségnek – vagy bármely demokratikus országban működő bűnüldöző szervnek – miért lenne szüksége további jogkörökre ahhoz, hogy megfékezze a tiltakozásokhoz kapcsolódó erőszakot. Az elmúlt nyolc hét során, azaz a sárgamellényes megmozdulások november 17-i kezdete óta 5600 rendbontót állítottak elő, akik közül eddig ezer embert ítéltek el a bíróságokon. Amire a francia rendőröknek ehelyett szüksége lenne, az az elegendő munkaerő és felszerelés biztosítása.

Egy demokráciában az erőszakot korlátozni és büntetni kell, a tüntetéseket azonban nem. A Putyin-rendszer fokozatosan mosta el a kettő közti különbséget, Macron viszont egyik napról a másikra döntött a szigorításokról. A francia elnöknek ezért most óvatosnak kell lennie, hogy nehogy túl messzire menjen.

Forrás: Bloomberg / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

Barnier: fel kell készülni a kemény Brexitre

Soha nem volt még ekkora a veszélye az Egyesült Királyság rendezetlen európai uniós kiválásának, Londonnak mielőbb tisztáznia kell a szándékait a Brexit feltételrendszerét tartalmazó megállapodás előző napi brit alsóházi elutasítását követően - jelentette ki Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyaló szerdán.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás