INF-szerződés: az USA ultimátumot adott az oroszoknak

Az Egyesült Államok 60 napos ultimátumot adott kedden Oroszországnak, hogy tartsa be a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló megállapodás (INF) rendelkezéseit, amelyeket Washington állítása szerint Moszkva megsértett. Ellenkező esetben az amerikai vezetés kénytelen lesz elindítani a hat hónapos kiválási folyamatot az 1987-es egyezményből – jelentette be az amerikai külügyminiszter kedden Brüsszelben.

A NATO-tagországok külügyminisztereinek tanácskozásán tartózkodó Mike Pompeo kijelentette: Oroszország a 9M729 Novator (amerikai besorolás szerint SSC-8) jelzéssel ismert, földi indítású, közepes hatótávolságú manőverező robotrepülőgépekből több ütegre valót fejlesztett ki. Az amerikai álláspont szerint ez megsérti a szerződést.

“Hatótávolsága közvetlen fenyegetést jelent Európára” – hangsúlyozta sajtókonferenciáján az amerikai diplomácia vezetője. Hozzátette: Oroszország tettei jelentősen aláássák az Egyesült Államok és szövetségesei biztonságát. Pompeo nehezményezte azt is, hogy – szavai szerint – Washington 2013 óta legalább 30 alkalommal jelezte aggodalmait Moszkvának, de csak tagadást és ellenlépéseket kapott válaszul.

A Reuters hírügynökség jelentése szerint több NATO-tagország, élükön Németországgal sürgette Pompeót, hogy adjon még egy esélyt a helyzet diplomáciai rendezésének, mielőtt Washington kivonulna az INF-szerződésből. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár közölte is: intenzív tárgyalások elé néznek annak érdekében, hogy Oroszország feladja a Pompeo által említett SSC-8 jelzésű fegyvereket.

Az amerikai külügyminiszter utalást tett arra, hogy Washington kénytelen lesz helyreállítani a katonai egyensúlyt Európában a 60 nap lejárta után, de nem bocsátkozott részletekbe. Annyit mondott, hogy ez idő alatt nem hajtanak végre kísérleteket és nem telepítenek új rakétákat.

Brüsszel, 2018. december 4.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter (j) és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kezet fog a NATO-tagországok külügyminisztereinek Georgia és Ukrajna részvételével rendezett kétnapos tanácskozásán Brüsszelben 2018. december 4-én.
MTI/EPA/Olivier Hoslet

A NATO az USA oldalára állt

Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján elmondta: arra a következtetésre jutottak, hogy Oroszország bizonyíthatóan új rakétarendszert fejlesztett ki és hozott létre, amely teljes mértékben megsérti a kulcsfontosságú szerződést, amely 30 éven át őrizte a NATO, partnerországai és az egész világ biztonságát.

A külügyminiszterek elfogadott nyilatkozatukban felszólították Oroszországot, hogy teljes körűen és ellenőrizhető módon azonnal térjen vissza a szerződés rendelkezéseihez. A szövetségesek továbbá szilárd elkötelezettségüket fejezték ki egy hatékony nemzetközi fegyverellenőrzési rendszer megőrzése és a leszerelés mellett – tette hozzá a főtitkár.

Mint elmondta, az Egyesült Államok és más szövetségesek is számos alkalommal tettek erőfeszítést az Oroszországgal való együttműködésre és kértek választ az új rakétaprogramról. Oroszország azonban nem adott kielégítő választ, továbbra is gyártotta és telepítette a szerződés szerint tiltott rakétákat. Az INF-szerződés megsértése megnehezíti a fegyverek hatékony ellenőrzésére és leszerelésére irányuló törekvések sikerét, és alapjaiban ássa alá a szövetségesek biztonságát. A fegyverek ellenőrzésére vonatkozó megállapodások csak akkor érvényesek, ha minden fél tiszteletben tartja azokat – közölte.

“Nem kérdéses, hogy az Egyesült Államok teljes mértékben megfelel a szerződésnek. Nincsenek új amerikai rakéták Európában, de új orosz rakéták vannak Európa közvetlen szomszédságában. A helyzet, amelyben az Egyesült Államok betartja a szerződést és Oroszország nem, egyszerűen nem tartható fenn” – fogalmazott Stoltenberg.

A nyilatkozat szövege szerint a szövetségesek továbbra is elkötelezettek a stratégiai stabilitás és az euro-atlanti egység megőrzése mellett. A NATO folytatja átfogó elrettentési és védelmi politikáját, hitelessége és eredményessége érdekében pedig a rendszeres konzultációt Oroszországgal. A NATO a konfliktusok megelőzése és a béke megőrzése érdekében cselekszik, és párbeszédet keres Moszkvával – szögezték le.

“Nem akarunk új fegyverkezési versenyt. Nem akarunk új hidegháborút. A szövetségesek továbbra is az Oroszországgal való jobb kapcsolat érdekében fognak dolgozni” – húzta alá a főtitkár.

Oroszországnak még van egy utolsó esélye arra, hogy visszatérjen az INF-egyezmény rendelkezéseihez és megfeleljen azoknak. A katonai szövetségnek pedig fel kell készülnie az érintett nukleáris fegyverek megsemmisítését célzó szerződés nélküli világra – közölte.

Moszkva következetesen tagadja, hogy atomtöltet hordozására is alkalmas, európai célpontokra rövid időn belül csapást mérni képes robotrepülőket fejlesztett volna ki. Ezúttal sem történt ez másként: Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kedd este közölte, hogy Oroszország betartja az INF-egyezményt, és ezt Washington is tudja.

  • Miről is szól az INF-szerződés?
Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az egyezmény létrejötte után Washington kivonta Nagy-Britanniába és Nyugat-Németországba telepített rakétáit, míg a Szovjetunió az európai térségből távolította el fegyvereit.

Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország a Novator 9M729 vagy SSC-8 jelzéssel ismert manőverező robotrepülőgépek telepítésével megsérti a megállapodást, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy szerinte az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Donald Trump amerikai elnök október 20-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok fel akarja mondani az egyezményt, amire Moszkva “gyors és hatékony” ellenlépéseket – az európai rakétabázisok célba vételét – helyezte kilátásba.

Kapcsolódó cikkeink:

Az orosz-ukrán konfliktusról szólva

Jens Stoltenberg a Kercsi-szorosban nemrégiben történt orosz-ukrán incidenssel kapcsolatos kérdésre válaszolva kijelentette: Oroszországnak tennie kell a feszültségek elmérgesedése ellen. Arra figyelmeztetett, hogy Oroszország krími jelenlétét “befolyásának kiterjesztésére” használja.

A NATO továbbra is közelről figyeli a helyzet alakulását, jelen van a térségben és továbbra is azt várja Oroszországtól, hogy engedje szabadon a fogva tartott ukrán katonákat és hajókat, valamint azt, hogy tartsa tiszteletben nemzetközi kötelességeit, lehetővé téve a hajózást a Kercsi-szorosban és az Azovi-tengeren, illetve az akadálytalan hozzáférést az ukrán kikötőkhöz – fogalmazott a NATO főtitkára.

Heiko Maas német külügyminiszter nyilatkozatában kijelentette, hogy a szövetség mindent megtesz a kialakult konfliktus elmérgesedése ellen. Ez kizárólag békés, tárgyalásos úton következhet be – húzta alá.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter sajtóértekezletén üdvözölte a NATO politikai támogatását, ugyanakkor kijelentette: noha erős nyilatkozatok születtek, nem szabad azok szintjén maradni. Egyeztetett választ kell adni Oroszország cselekedeteire – fogalmazott. Klimkin azt javasolta, hogy a NATO befolyását felhasználva járjon közben annak érdekében, hogy megtiltsák orosz hajók belépését más országok kikötőibe, ha Moszkva továbbra is gátolja az Azovi-tengeri hajózást. Hozzátette, hogy javaslatát meg kívánja tárgyalni az európai uniós tagországokkal is a jövő hét folyamán.

  • Korábbi cikkeink a témában:

Forrás: MTI/Reuters/Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás