Merz bedobta a kampányba az alkotmánymódosítás ötletét

Meg kell fontolni, hogy fenntartható-e a politikai üldözötteknek járó menedékjog megadására a német alkotmányban vállalt kötelezettség – vetette fel Friedrich Merz, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik legesélyesebb elnökjelöltje a párt szerda este Türingia tartományban rendezett regionális konferenciáján.

A leginkább esélyes jelöltek bemutatkozására szervezett konferenciasorozat türingiai állomásán, a Seebach nevű községben tartott fórumon a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának korábbi (2000-2002) vezetője kiemelte, hogy Németország az egyetlen állam a világon, ahol a menedékjog alkotmányos egyéni alapjog.

Friedrich Merz volt frakcióvezető, a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik elnökjelöltje beszél a bemutatkozásukat szolgáló nyolc regionális pártértekezlet egyikén Idar-Obersteinben 2018. november 20-án. MTI/EPA/Ronald Wittek

Szerinte ez a különlegesség akadálya lehet egy közös európai uniós rendszer kialakításának, mert Németország szélesebb körű lehetőséget biztosít a menedékjog megszerzésére, mint az összes többi tagállam. Mint mondta, meg kell fontolni, hogy fenntartható-e a szabályozás „a jelenlegi formájában, ha valóban akarunk európai bevándorlási és menekültügyi politikát”. Hozzátette: nagy, nyilvános vitát kellene folytatni arról, hogy a vonatkozó cikkelyt ki kell-e egészíteni egy megkötéssel, miszerint a politikai menedékjog csak bizonyos feltételek mellett adható meg, amelyekről egy, az alaptörvénytől különálló jogszabály rendelkezik.

A német alaptörvényben a 16/a paragrafus kimondja, hogy a politikai üldözöttek menedékjogot élveznek Németországban.

Ennek az előírásnak minimális hatása van a menekültügyi rendszer mindennapi működésére, rendszerint a menedékjogi kérelmek  1-1,5 százalékát fogadják el a 16/a paragrafus alapján. A szövetségi belügyminisztérium legutóbbi adatai szerint idén a január-októberi időszakban 2403 személy, a kérelmezők 1,3 százaléka kapott politikai menedékjogot.

Friedrich Merz felvetése alig néhány óra alatt élénk nyilvános vitához vezetett. Így például a legnépesebb tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália CDU-s belügyminisztere, Herbert Reul csütörtök reggel a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak nyilatkozva óvott az alaptörvényben rögzített politikai menedékjog megkérdőjelezésétől, kiemelve, hogy a második világháború után megalkotott szabályt jó okból, a politikai üldöztetéssel kapcsolatos német történelmi tapasztalatokból okulva vezették be.

Bírálták a felvetést a CDU/CSU-val kormányzó szociáldemokraták (SPD) és az ellenzéki Zöldek részéről is, a CDU/CSU-tól jobbra álló, szintén ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) részéről pedig kiemelték, hogy az ötlet tőlük származik, és úgy tűnik, Freidrich Merz olvasta a párt alapprogramját. Örvendetes, hogy a CDU elnökjelöltje felkarolja az AfD kezdeményezését – nyilatkozott Alexander Gauland, a párt Bundestag-frakciójának társelnöke.

A szerda esti seebachi fórumon nem reagált Friedrich Merz javaslatára a másik két résztvevő elnökjelölt, Annegret Kramp-Karrenbauer főtitkár és Jens Spahn egészségügyi miniszter, csütörtökön viszont mindketten kiálltak az alkotmányos jogként rögzített politikai menedékjog mellett. Annegret Kramp-Karrenbauer a Bild című lapnak kijelentette, hogy ennek a jó okból, Németország történelmi felelősségéből fakadóan bevezetett jognak a felszámolása vagy szűkítése nem férne össze a CDU elveivel és Helmut Kohl néhai pártelnök kancellár örökségével. Megjegyezte: tekintettel az alaptörvényben rögzített szabály révén menedékjoghoz jutó kérelmezők alacsony, 1 százalék körüli arányára, inkább a fontosabb ügyekkel, legfőképpen az elutasított menedékkérők hazajuttatásával kellene foglalkozni.

Hasonlóan fogalmazott Jens Spahn is, aki Twitter-oldalán azt írta, hogy a két világháborúra tekintettel a menedékjog mint alapjog „alaptörvényünk nagy vívmánya”, a gond pedig az, hogy visszaélnek vele, ami „irányítás nélküli migrációhoz” vezet. Az alapjog elfogadottságának erősítéséhez elsősorban az EU külső határainak hatékony védelméről és a menedékjogi eljárások felgyorsításáról kell gondoskodni – tette hozzá.

A három leginkább esélyes CDU-elnökjelölt – Friedrich Merz, Annegret Kramp-Karrenbauer, Jens Spahn – közös fórumainak sorozata csütörtök este folytatódik Halléban. A párt új vezetőjét a december 7-én Hamburgban kezdődő kétnapos tisztújító kongresszuson választják meg.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Friss hírek